Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-211

296 . 211. országos ülés február 23. 187é. azzal összeköttetésben áll, mely az 1791: XIII. törvényczikkben említve van. Az hozatik föl ez ellen, hogy a midőn a curia votum helyébe az 1791. törvények által a fej szerinti szavazás vezettetett be az erdélyi alkotmányba, ezen hatáskörén a szász nemzeti egyetemnek is lényeges változtatás történt volna; de a szőnyegen lévő kérdésre nézve ez tökéletesen alaptalan; mert, eltekintve attól, hogy valamennyi erdélyi országgyűlésen a követek azóta is hivatalos alakban elismert nemzeti gyűléseket tartottak : ugyanazon törvény még a systematica deputatio tagjait is följogosítja arra, hogy in rebus arduis aut totam nationem, aut jus aliquod fundamentale tangentibus tanácskozhassanak a maguk nemzetükkel, tehát a szászok a szász nemzeti egyetemmel. (Fölkiáltások: Régi dolog!) Ezen törvények — igaz, hogy régiek; de a ki törvényekre támaszkodik, azok lételét nem tagadhatja meg. — Ezen törvényeknek megfelel a törvényes eljárás is. Nem hiszem, hogy egy ember a ház termébe el birná hozni mindazon fölterjesztéseket, kérvényeket és jelentéseket, melyeket a szász nemzeti egyetem közjogi ügyekre nézve nem a belügyminister ur által idézett időszakban, hanem annak előtte, tehát alkotmányos időben a kormányhoz, sőt egyenesen és közvetlenül ő felségéhez is fölterjesztett, a nélkül, hogy —• ezen egy esetet kivéve — azért semmisítették volna meg, mert a szász nemzeti egyetemnek nem lett volna joga azzal foglalkozni. Élhetett azon időben a szász nemzeti egyetem is egy a fejedelmi conditiok által biztosított alapjoggal, melyet az akkori időhez képest így fogalmaztak, hogy minden tanácsi és egyéb rendeknek mind országgyűléseken, mind azon kivül is „libera vox"-ot enged ő nagysága, semmi utakon és módokon azt nem inpediálja és senkire a szabados vox-ért indignatioját nem veti, mindenféle panaszolkodásoknak és igazságoknak előszámlálására szabadságot enged. De tekintsük meg közelebbről a tisztelt minister ur említett kivételét. Ez egy udvari leirat, mely 1866. ápril 21-én 1755. sz. alatt ő felségének ugyanazon év ápril 19-én kibocsátott legfelsőbb kézirata alapján a volt királyi főkormányszék által a szász nemzeti egyetemhez bocsáttatott, és melyben a belügyminister ur által idézett két fölterjesztés, de a szász nemzetnek törvényes institutioi és közjogi helyzetének föntartása mellett megsemmisíttetett. Keletkezett tehát ezen leirat az úgynevezett fölfüggesztési birodalmi ministerium kormányzata idejében. Nem akarok erre súlyt fektetni ; ámbár mindenesetre érdekes, hogy egy parlamentális minister egy ilyen okmányra hivatkozik, mint olyanra, mely törvényt alkothatott, vagy törvényen változtatást tehetett, vagy jogi helyzetet hozhatott volna létre. Arra sem akarok súlyt fektetni, hogy a két ötlet egymástól lényegesen különböző. Elegendőnek vélem arra utalni, hogy sem Erdélyben, sem Magyarországban soha nem lehetett rendeletek által törvényeket alkotni, törvényeken valamit változtatni, vagy törvényeket eltörölni, de még magyarázni sem. Tehát a belügyminister ur ezen állítása, hogy törvény és törvényes gyakorlat szerint a szász nemzeti egyetemnek nem lett volna joga ezen tárgygyal foglalkozni: szerény nézetem szerint, alaptalan; de bocsánatot kérek, tisztelt ház: czélszerütlen is. Itt oly dologról van szó, mely létkérdés, s hogy oly kérdésben a kétségkívül törvényesen fönálló képviselő-testületnek ne lehessen szabad tanácskoznia, s nézeteit a kormány és a törvényhozás elé terjesztenie: ez lehetetlen dolog. És bármi mondatnék is, lényegében annál tovább nem ment a szász nemzeti egyetem és ezt annál inkább tehette, mert a mit kér: azt a törvény máris biztosította, és mert a belügyminister urat utasította ugyanazon törvényczikk 10-ik §-a arra, hogy az illetőket, tehát a szász nemzeti egyetemet, a Királyföíd rendezése iránt alkotandó törvényre nézve hallgassa ki; és mi lehet lényegesebb oldala e rendezésnek, mint a területi fölosztás? czélszerütlen pedig, nézetem szerint, azért a belügyminister ur eljárása, mert a ki egészen elolvassa a fölterjesztést és annak indokolását: nem kételkedhetik abban, hogy a szász nemzeti egyetem nemcsak nem az államiság ellenére, hanem épen az állam érdekében akart tulcselekedni, midőn ezen fölterjesztését a minister úrhoz intézte. Ennélfogva én nem lehetek a minister ur válaszával megelégedve, és kérem azt napirendre tűzetni. Elnök: Nyilatkozzék a tisztelt ház a fölött : vajon tudomásul veszi-e a belügyministernek Gull képviselő interpellatiójára adott válaszát, igen vagy nem? A kik tudomásul veszik : méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. A kérvényi bizottság kivan jelentést tenni. Szögyény László előadó: A kérvényi bizottság által tárgyalt kérvények XXXVII. sorjegyzékét van szerencsém bemutatni. Kérem annak kinyomatását elrendelni. Elnök; Ki fog nyomatni, szétosztatni, s a szombati ülés napirendjére tűzetik. A központi bizottság kivan jelentést tenni. Dániel Ernő előadó: Van szerencsém a központi bizottságnak következő jelentését benyújtani: A Svédország- és Norvégiával 1873. évi november 3-án kötött kereskedelmi s hajózási