Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-210

210. országos ülés február 21. 1874. 289 Bek fondorkodását átvigyék a kormányba, a hol az ' eddig még nincs meg; azt hiszem, hogy épen ezért előbb-utóbb azon kormány a viszályok és fondorlatok következtében azon eszközhöz fog nyúlni, akárki legyen is a kormányon, hogy a házat föloszlatván és uj más arányokban megjelenő házat fog kívánni az ország érdekében. Én tehát, midőn nem szavazok rá a kérvényre, egyszersmind kívánom megjegyezni azt Pulszky Ferencz képviselő urnák, hogy az ilyen convent, ilyen nemzetgyűlés után Franeziaországban a Bonapartok következtek, és teljesen igaza van, midőn a parlament erőtlen és képtelen: akkor jő el az idő, hogy az önkényuralom megragadja a gyeplőt; de a háznak nem szabad egy helybe gyökeredzve, mint a fa elszáradni, mig elapad a nép türelme. Épen azért, mert ettől félünk, mert azt kívánjuk, hogy a ház tekintélye legyen föntartva: azért kívánunk oly házat, melynek tekintélye van. Madarász József: ügy hiszem, önmaga az, hogy e kérvény fölött külön pártokból nyilatkozatok történtek, önmagamagából hasznos szolgálatot tett azon kérvénynek a ház elé hozása ; mert azt hiszem : legelőször is tisztában kell lenni önmagunknak önmagunk közt a parlamentáris szokás kellő értelmezésére nézve, és hogy én most fölszólalok, erre csakis néhány előttem szóló képviselőtársam adott okot. Tisza Kálmán azt monda, hogy nem csodálja, hogy ily kérvények a ház elé jönnek; mert az önkormányzat, a parlamentalis rendszer fölött nem vagyunk tisztában, ő ugy nyilatkozott, a képviselőt nem nevezve meg, de ugy hiszem, Simonyi Ernőt értette, hogy helyteleníti azt, hogy ily kérvények ide jönnek. Igaz, hogy a fejedelemhez kérvényezhet mindenki; de midőn egy országgyűlésnek eloszlatása iránt mondják ki véleményüket a haza polgárai, akár egyesek, akár többen, akár testületek: alkotmányos eljárásnak csakis azt tartom, hogy az ily kérvény az országgyűléshez intéztessék. Nem osztozom tehát azon nézetében, hogy itt az országgyűlés határozatot hozna e részben, fölírjon a felségnek. Én azt hiszem, hogy az országgyűlésben is keletkezhetik többség e kérvénynek folytán, mely belátja, hogy jó volna az országgyűlést föloszlatni. Mivel tehát az országot parlamentális ministerek által, vagyis oly ministerek által kell kormányozni, kik a többség hangulatának kifejezői; vagy ha nem akarják a többség akaratának magukat alávetni, lelépnek, vagy a fejedelemnek ajánlják az országgyűlés föloszlatását; én azt tartom a parlamentális rendszerrel megegyezőnek, hogy ha netalán az országgyűlés az ily kérvényt helyeselné : kimondja, hogy sürgetni kell a föloszlatást, és a ministerek kötelességüknek tartják lelépni és ajánlani a fejedelemnek, hogy az országgyűlés föloszlattassék; én, EÉPVH. NAPLÓ. 18". IX. KÖTET. mondom, azt tartom a parlamentálismussal megegyezőnek, hogy a kormány az országgyűlés föloszlatása előtt leköszönvén, egy uj kormány neveztessék ki azon többségből, mely az országgyűlésen keresztülvitte a föloszlatást. Ez az egyik észrevételem. A másik észrevételem Tisza Kálmán képviselőtársam beszédére vonatkozik, melyben, ugy hiszem, magán-véleményét mondja el, midőn azt mondja, hogy midőn a ház ezúttal e kérvény tárgyában határoz : határozzon a többi beérkezendő, netalán hasonló tartalmú kérvények fölött is. Ezt nem tartom alkotmányos eljárásnak. Én azt hiszem, hogy ha hasonló tartalmú számos kérvények jönnek a ház elé : meglehet, hogy egy év múlva a képviselőház többsége és Tisza Kálmán képviselő ur be fogja látni, hogy valóban a nemzetnek óhajtása az, hogy ez országgyűlés föloszlattassék. Azért az ily kérvények fölött már előre határozni nem tartom helyesnek. Még csak egyet kívánok Pulszky képviselő urnák a szuronyokra nézve megjegyezni. Igen jól tudom, hogy a pártok ziláltság alkotmányos szabadságnak élvezni nem bírása biztosítja sokszor az alkalmat absolut fejedelmeknek, vagy egyes hatalommal biró egyéneknek, hogy mind ilyen esetben a szurony jöhessen még olyan csekély alkotmányosság helyébe is, mint például a miénk; mert e parlamentnek nincs meg a legfőbb állami kelléke. De ne méltóztassék mindjárt ezt az okot fölhozni, midőn ily kérvény jő elő. Emlékeztetem a tisztelt képviselő urat az 1861-ki országgyűlés föloszlatására. Azt hiszem, a fejedelmek és hatalmak igen sokszor és elég helytelenül használták azon szuronyokat, igy például 1861-ben. Mutasson a történelemben valaki ily egyöntetű képviselőházat a nemzet alkotmányos ősi ezredéves jogainak alkotmányának visszállitására, s daczára annak, hogy az egész nemzet képviselői, a kikre reménylem nem fogja senki mondani, hogy az egész nemzet nem tartotta hű tolmácsainak, midőn az önálló alkotmányt kívánták vissza: akkor a tényleg uralkodó hatalom azon szuronyok hatalmával élt, melyekre Pulszky képviselő ur hivatkozott. Jele tehát, hogy ezen szuronyok bekövetkeznek sokszor, — és igen rósz, ha bekövetkeznek — és óhajtom, hogy ne következzenek be a nemzet szabadsága érdekében — bekövetkeztek akkor, midőn a nemzet mint egy test, ősi alkotmányát kívánta visszaállítani, a mig azután 1865 — 1867-ben, az Ezsau tál lencséje mellett ülve, jogait föladta. Elnök: Szólásra nincsen többé senki fölírva, ennélfogva szavazásra teszem föl a tárgyat. Szavazás előtt föl fog olvastatni a kérvényi bizottság véleménye és a beadott módositvány. 37