Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-210

220. országos ülés február 21. 1874. 287 A képviselő urnák főérve mégis az, hogy a ministerium nem tudja magát kiegészíteni, hogy nem is létezik. De már most mit kivan a tisztelt képviselő ur? Azt, hogy a parlamentális rendszer mellett a képviselőház oly időben, midőn, mint ő mondja, nincs kormány, nincsen ministerium, s azért kell a házat föloszlatni: a képviselőház csináljon választási törvényt, egyikét a legfontosabb dolgoknak, olyat, a melyet teljes ministeri felelősség mellett kell és szabad csak csinálni; azután csináljon incompatibilitási törvényt stb. mind igen fontos tárgyakat, s ha ez megtörtént, a ház oszoljék el. Mondom, a képviselő ur főindoka mindig az, hogy nincsen kormány. Hát ha a ház föloszlik: vajon mit gondol a képviselő ur, mit csinálunk első helyen azzal, ha először kimondottuk, hogy ezen 3 törvény hozassék, s azután a ház oszoljék föl? Minden lehető eredményeket megelőzőleg megcsináltuk azt az egyet, hogy legalább hat hónapra azon kormánynak létét, melyről ő azt mondja, hogy nem is kormány: meghosszabbítottuk. (Helyeslés bal felől.) Ez lesz az első eredmény. Ha ez tetszik: nem tehetek róla; de én megvallom, azt hiszem, hogy az ország érdeke a kibontakozást akár egyik, akár másik irányban ennél sokkal hamarább idő alatt követeli. (Helyeslés.) Fölemiitette egy képviselő ur, hogy ezen oldalról, és kivált azon képviselő-társamnak, ki fölszólalt, nem lehet roszallania, ha ez országgyűlés törvénytelenségét hangoztatják ; mert hiszen a választások után épen ezen képviselő ur maga megtámadta a választásokat. Bocsánatot kérek, megtámadni a kormány választási eljárását, vagy akár egyes pártokét, annyiban, a mennyiben itt, vagy ott, — megengedem sok helyen is, — helytelen eljárás követtetett; vagy pedig odáig menni és azt mondani, hogy maga az összes képviselőház nem is törvényes, mert nem törvényesen választatott: e kettő határozottan különböző dolog. (Igazi Ugyvan!) Különben, tisztelt ház, bár e tárgyról igen sokat lehetne mondani: én azt gondolom, befejezhetem beszédemet, a nélkül, hogy szükséges volna reflectálnom azokra, miket az előttem szólott képviselő ur nem idetartozólag a nemzetiségi kérdés szempontjából mondott; mert utoljára is az, hogy egyesek részéről ilyen módon a képviselőház tekintélye és helyzete megtámadtatik: még nem érdemli meg és nem eredményezheti, legalább helyesen nem, hogy a képviselőház ezen kérdéssel hosszasabban foglalkozzék. (Helyeslés.) Kimondja a kérvényi bizottság véleménye azt, hogy a föloszlatás fejedelmi jog lévén, ezen kérvény el nem fogadható, és ebben teljesen igaza van. Föl lehet világosítani a fejedelmet, valamint a kormányt, a melynek joga van ebben a fejedelemnek tanácsot adni, ha erre szükség van, akár a szabad sajtó utján, akár a senlánek meg nem tiltott kérvények, folyamodványok utján, a nélkül, hogy magától a képviselőháztól kívántatnék, hogy mondja ki magára azt, hogy érdemetlen arra, hogy együtt üljön. {Helyeslés.) En csak azon óhajtást teszem még ehhez, hogy midőn elvileg kimondja a képviselőház, hogy ezen kérvényt, mint hozzá nem tartozót, visszautasítja : egyúttal döntve legyen mindazokról a kérvényekről, melyek hason tárgyban netán még be fognak nyújtatni. (Helyeslés a lalközép és jobb felöl.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! Személyes kérdésben kívánok szólani. (Halljuk \) Rövid leszek, mert a dolog érdeméhez nem szólok többet. Méltóztassanak tehát ezt a pár szót türelemmel meghallgatni. Az előttem szólott tisztelt Tisza Kálmán képviselő ur megróvta azon kijelentésemet, miként én Csernátony képviselőtársam által az itt tárgyalás alatt lévő kérvény érdemében a kérvényezők tettét impei'tinentiának nevezvén, ezt helytelenítettem. Én, tisztelt ház ! kinyilatkoztatom, miként kérvényezési jog nemcsak testületeket illet meg; én nem mondtam, hogy megyei törvényhatóságot, nem emiitettem, hogy városi közönséget, és átalában nem mondtam, hogy miféle közönséget; de Pulszky képviselőtársam maga olvasta föl, hogy a baloldali kör testülete. Igaz, hogy név nincs alatta. (Fölkiáltások: Van alatta név.) Ha még nevek is vannak alatta, nem olvastam a kérvényt, de ha még azok is vannak alatta: akkor erre a kérvényre vonatkozólag azt nyilvánítani, hogy inpertinentia, nem helyes. {Zaj.) Azt mondotta Tisza Kálmán, hogy éretlen volt fölszólalásom; én sem éretlenül, sem meggondolatlanul nem szólottam ; hanem igen éretten, (Élénk derültség.) és újra ezt állítom azért, mert a kérvényezésre teljes joga van mindenkinek, és én arra vonatkozólag állítottam azt, hogy a kérvényezési jogot impertinensnek mondani nem lehet. {Fölkiáltások: Hz nem személyes kérdés!) Ezzel a kijelentéssel tartoztam önmagamnak. Kiss János: Tisztelt ház! Az aranyosmedgyesi választó-kerület részéről tárgyalás alatt lévő folyamodványra vonatkozólag bátor vagyok a következőket megjegyezni. Az emiitett kerület képviselője Solymossy Bálint beadott határozati javaslata indokolva lévén, ennek ellenében Pulszky Ferencz képviselő ur azt állitá, hogy a kérvény alatt csak két név, az elnöké és a jegyzőé lévén: ezen kérvény nem jogosult. Egy ily állítást a tisztelt házban elhallgatni nem lehet; mert ha a népgyűlés vagy a választókerület üléséből az elnök és a jegyző aláírásával jő be valamely kérvény: azt jogosultnak tartom; de az ezen ülés jogosultságát kétségbevonó képviselő ur nem vonhatja kétségbe azt, hogy az egyes polgár-