Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-210

210. országos ülés február 21. 1874. 281 érdekében is. Megtettem a szükséges lépéseket, s minek utána e kérdés egymagába el nem dönthető, és igy külön törvényjavaslatot be nem adhattam: föl­kértem az igazságügyi ministert, hogy a készülőben lévő perrendtartási szabályzatok alkotásánál ezt szem előtt tartva, azokba vegye be azon rendelkezést, hogy a honvédtisztekre nézve a fizetések ne 300 írtig, hanem csak azon magasabb összegig foglal­tathassanak le, mint a közös sereg tiszteknél. Az igazságügyminister ezen rendszabály szükségéről szintén meg lévén győződve: azt a maga részéről is elfogadta, és ezen elvet a ház elé terjesztendő, köztudomásúlag már tárgyalás alatt lévő perrend­tartásba már be is vette, és igy a bajon is re­ménylhetőleg nemsokára segítve lesz. Ezen nyilatkozattal azt hiszem, a kérvény ré­szemről elintézettnek tekinthető, más választ a hát­iratban sem adhatván, az elvet magát elfogadni vagy el nem fogadnia a tisztelt ház föladata leend. (Helyeslés.) Elnök: A tisztelt ház tehát egyszerűen tu­domásul veszi a minister ur nyilatkozatát, és a kér­vényi bizottság véleményét elfogadja. Szögyény László előadó (olvassa a 24., 25., 26. sorszám alatti kérvényekre a bizott­ság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtatván; olvassa továbbá a 27. sorszám alatt az aranyos-med­gyesi választó-kerület 1848-as körének a jelenlegi országgyűlés föloszlatása tárgyában beadott kérvé­nyére a bizottság véleményét, mely szerint a kérvény visszautasitandónak véleményeztetik.) Solymossy Bálint: Tisztelt ház! A leg­közelebbi három hónap alatt fölmerült események és az ugyanezen időszakban hozott törvények föléb­resztették a nemzetet azon közönyösségből, mely­ben az egy idő óta szenved. Kifejezést nyert ez nemcsak a jelen kérvényben, de kifejezést nyert az ország különböző részeiben és magában a képvise­lőházban is több izben. Nem akarom a hét éves rósz gazdálkodás minden eseteit fölemíiteni, ismerjük azt; — elsoro­lom azon tényeket, a melyek a hét évi kárhozatos műnek föltevék fejére a koronát. A jelen ülésszak beálltával az Ínséggel és nyo­morral küzdő nép várta bajainak orvoslását a kép­viselőháztól, és mit kapott gyógyszerül, vigasztalásul ? Látta létrejönni a 153 milliós drága kamatú köl­csönt, mely hazánk minden javait elzálogitotta. Ezen törvényjavaslat tárgyalására emlékeztetem a tisztelt házat és a tisztelt többséget a túloldalon. A tisztelt többség maga beismerte, hogy ál­lamháztartásunkat rendezni kell, hogy pénzügyeink roszak, és önmaga födözte föl a helyzet roszasá­gát a nemzet előtt, ugy, hogy végre azon törvény­nek megszavazását a tisztelt túloldal maga sem volt képes egyébbel indokolni, mint a megteremtett kény­KÉPV H. NAPLÓ. 18". IX. KÖTET. szerhelyzettel és a nemzeti becsület megmentésével. Alig nyert szentesítést az említett törvény, tudjuk, hogy a volt pénztigyminister ur igyekezett megme­nekedni tárczájától, követte a közlekedési, akarta őt követni a ministeremök ur is ; de neki nem sikerült, s épen neki kellett ezen tárczának betöl­téséről gondoskodni, sőt azt magának elvállalni.. Még a budget-tárgyalásnál tétettek épen ezen ol­dalról megjegyzések, mert tulaj donképen nincs pénz­ügyminister, nem vállalkozott rá senki a képviselő­ház többségéből, daczára annak, hogy a minister­elnök ur megkínált vele öreget, ifjat; de ép azért, mert mindenki ismerte a rósz pénzügyi viszonyokat; visszaborzadt a felelősségtől, mely a pénzügyi tár­cza átvétele által reá háramlóit volna. Ugyanakkor történt, hogy a túloldal mindaddig valósággal nagy többségében föloszlással fenyegető bomíadozás kö­vetkezett be. A többség elvesztette bizalmát a kormány irá­nyában, és ebből kifolyólag a kormány működését egy kebeléből megválasztott bizottságra akarta át­ruházni ; szükségesnek látta a radicalis reformok létrehozatalát, s e végből megválasztotta a 2 l-es bizottságot: mi volt a czélja e megválasztásnál, tudjuk mindnyájan. Államháztartásunk rendezésére decentralisatio, igazságszolgáltatási és közigazgatási rendszerünk átalakítása. De én azt kérdem: hogyan alakult ez a 2l-es bizottság ? A tisztelt túloldal, mely semmi áron sem akarja a hatalmat kezéből kibocsátani, és a helyzetben dominálni akar szokása szerint: kinyomatta, a szavazó-czédulákat itt a ház­ban kiosztotta és ez a 2l-es bizottság ismét a többség kebeléből szótöbbséggel választatott. Bevá­lasztattak a volt minister urak is. Ugyan kérdem, tisztelt ház. hogy várhatjuk ezen 2 l-es bizottságtól azon intézkedéseket, melye­ket tulajdonképen várni kellene; hiszen, hogy tör­ténhetnék az, hogy azon volt minister urak, kik, talán kevés kivétellel, a szerencsétlen gazdálkodás­nak megteremtői, végrehajtói és vezetői voltak: be­ismerve hibájukat, fölemelkedjenek az emberi töké­letesség azon magaslatára, hogy saját hibájukat elismerjék és magukat elitéljék. A 2 l-es bizottság megválasztásával a kormány időt nyervén, megkezdte működését. Első sorban is beterjesztette a keleti vasút hiányának födözéséről szóló törvényt és ezzel ujabban 17 millió adósságot hárított ismét a nemzet vállaira; s bár ki kell nyi­latkoztatnom, hogy a ministeriumnak jelenlegi tag­jai nem részesek ezen botrányban, de elődjei iránti kegyeletből elkövetett mindent. Mi történt ennek tárgyalásánál.? Simonyi Ernő igen tisztelt képviselőtársam a keleti vasút állapotának tökéletesen hű képét adá, s még jobban lebbentette föl a fátyolt a dolgok állá­sáról, midőn láttuk, hogy a tisztelt túloldal önálló no

Next

/
Oldalképek
Tartalom