Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-208

208. országos ülés február 17. 1874. 255 magamévá teszem ezen törvényjavaslatot, a mit itt, az országgyűlés előtt ezennel kijelentek. Kvassay László előadó: Tisztelt ház! Én is ép azt akartam fölhozni, hogy a központi bizottságban fölmerült ezen kérdés, és ott a aninisterelnök ur, mint pénzügyminister, magáévá tette ezen törvényjavaslatot. Bobory Károly tisztelt képviselő ur megjegyzésére bátor vagyok válaszolni, hogy épen akkor nem ajánlhatná a központi bizottság e törvényjavaslatot: ha a delegatoik határozata 6 felsége által meg nem erősíttetett volna ; és csakis, mert megerősíttetett, azért hozta javaslatba. Péchy Tamás: Tisztelt ház! Teljességgel nem czélom azt vitatni, hogy e törvényjavaslat előterjesztésénél az 1867-iki kiegyezési törvény eltöröltethetik, módosittathatik, vagy bárminemű ezen törvénybe vágó intézkedés történhetik; elismerem, hogy miután az 1867-iki kiegyezés megtörtént, ezen kiegyezést csak azon úton-módon lehet megváltoztatni, melyen az létrejött, tudniillik a lajthán-tuli és lajthán-inneni tartományok kölcsönös beleegyezése és ő felsége jóváhagyása alapján; hanem kénytelen vagyok a törvényjavaslatra nézve kifejezni azon meggyőződésemet, hogy ennek előterjesztésénél a ministerium a tökéletesen szabatos utat szem előtt nem tartotta. Az 1867: XII. törvényczikk 41. §-a igenis azt mondja, hogy a delegatiok által megállapított kiadási összeg felveendő Magyarország költségvetésébe, a mennyiben azt aránylag terheli, az akként fölvett összeg az országgyűlés elé terjeszitendő, és az országgyűlésben az összeg mennyiségére nézve vitatkozásnak helye nincsen; de az országgyűlés intézkedik annak beszedési stb. módjáról; — arról azonban e kiegyezési törvény sehol sem szól, hogy ha egyszer ily összeg az országgyűlés elé terjesztetett: hogy az még azután bármely czimen nagyobbítható, és nem vitatható. Midőn egy ily nagyfontosságú alaptörvénynek magyarázatáról vagy alkalmazásáról van szó: akkor, megvallom, a legnagyobb aggályoskodással szeretek eljárni, és semmi oly utat-módot kezdeményezni nem szeretek, mely magában a törvényben határozottan előírva nincsen, és melyből jövőre könnyen hátrányos eljárás alkalmazható. {Helyeslés hal felöl.) Azért bátor vagyok a tisztelt ministeriumot felkérni arra, mondja ki itt az országgyűlés előtt, hogy mi lehet oka annak, hogy, miután már az az év, melyre a delegatiok által közösen megállapított költség ki volt vetve, egészen lejárt: ezen póthitelt szükségessé tette a delegatiok intézkedése, és hogy mi lehet oka, hogy a ministerium ily különös utón és elkésetten jő az országgyűlés elé ; s egyszersmind arra kérem, méltóztassék az országot megnyugtatni az iránt, hogy ezen eljárásból következőleg az országra káros befolyású előzmény nem fog később faragtatni. {Helyeslés lal felől.) Én az ily dolgokban igen scrupulosus vagyok és én, hacsak nincs határozottan megtiltva az országgyűlésnek, hogy a költségvetés részleteibe belemenjen: ezen jogtól nem szeretnék elállni, mert ez oly dolog, mely az országgyűlés valóságos jogkörébe vágó intézkedést képez. {Helyeslés lal felől.) Szlávy József ministerelnök : A tisztelt képviselő urnák szolgálhatok e tekintetben magyarázattal. Méltóztatik tudni, tisztelt ház, hogy az 1873. évi delegatió májusban tartatott. Csakhamar rá az országgyűlés elnapoltatott és összejött csak szeptemberben. Hogy mikor adta be tisztelt elődöm ezen törvényjavaslatot: azt tüzetesen megmondani nem tudnám; de minthogy a pénzügyi bizottság jelentése még deczemberről szól, valószinü, hogy a törvényjavaslat sokkal előbb nyújtatott be. Ebből magyarázható ki, miként történt az, hogy oly későn jő ezen törvényjavaslat tárgyalás alá. Mikor a delegaczió megszavazta a tételt, az országgyűlés elnapoltatott. és midőn ismét összejött az országgyűlés, csakhamar beadta jelentését a pénzügyminister, hogy pedig a jelentés csak most tárgyaltaltatik: annak okát abban látom, hogy a pénzügyi bizottság tömérdek dolgokkal el lévén foglalva, ezen törvényjavaslatra csak most került a sor. Simonyi Ernő: Egészen azon álláspontból szólok a kérdéshez, melyet a ministerelnök ur jelölt ki elfoglalandónak. Bármi legyen is nézetem a kiegyezési törvényről: elismerem, hogy azok most törvények, és mig azok fönállanak, ugy kell eljárnunk, miként ezen törvények rendelik. Igen, de az eljárás, melyet most a kormány követ ezen törvényjavaslat beterjesztésével: épen ezen törvénynyel jő ellenkezésbe. Engem azon magyarázat, melyet a ministerelnök ur az imént adott: egyátalában meg nem nyugtat azon aggodalmak iránt, melyeket igen helyesen fölemiitett Péchy képviselő ur. Én ugy tudom, hogy az országgyűlés az 1873. évi delegatió költségvetését megszavazta. Annak, hogy miként maradt ki e törvényjavaslat azon költségvetésből, okát és magyarázatát egyátalában nem hallottam. Hogy pedig egy delegatió költségvetése fokonként és részletekként terjesztessék a képviselőház elé: annak nyoma a XII. törvényczikkben nincs; sőt ellenkezik a törvényczikk szellemével és szavaival, melyek ugy hangzanak, hogy a delegátioban megállapított költségvetés a specziális magyar költségvetéssel együtt terjesztessék be. Tehát a költségvetés tárgyalásának beterjesztése nélkül ily póthitel tárgyalásának helye sincs. Ha szükség van rá és igazolható ezen összeg: akkor annak megvitatásához az 1867: XII. tör-