Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-207

207. országos ülés február 14. 1874. 237 mitás és benyodalmak minden egyes hazai polgárra, és különösen minden egyes képviselőre nyomasztólag hatnak: akkor a nemzetiségi képviselőkre tízszeresen nyomasztóbban; mert ezekre nemcsak az ország sanyarú anyagi helyzete, de szellemi, vagyis nemzetiségi sérelmek és hiányok is fájdalmasan hatnak, s habár sajnosán tartok tőle, hogy ez idő szerint a nemzetiségi kérdés csak megérintve is némelyeknél izgatottságot fog előidézni; de miután átalában a nem-magyar nemzeteknél, különösen a románoknál -és szerbeknél, azon erős meggyőződés uralkodik, hogy azon bonyodalmak és calamitások csak azon módon szűnnek meg: ha a nem-magyar nemzetek {Egy Jmng bal felől: nemzetiségek,) méltányos igényei meghallgattatnak és kielégíttetnek, s miután magam ugy, mint több elvtársam is ezen meggyőződésben vagyunk, csupán hazafiúi érzületből nem titkolhatjuk ezen meggyőződésünket, és ugyancsak hazafi kötelességünknél fogva ez érdemben a házhoz határozati javaslatot vagyunk bátrak benyújtani. Mi nem szabunk elő semmit, nem követelünk semmi positiv engedményt. (FöMáltásoJc bal felől: Helyesen.) Mi csupán a ház figyelmét ezen kérdésre akarjuk fölhívni, melynek szerencsés s méltányos megoldása nélkül az ország a bonyodalmak-, calamitástól s átalános elégedetlenség örvényéből meg nem menthető. Ismétlem tehát, hogy csakis tiszta hazafi érzelemből teszszük ezen lépést. Kérem annálfogva a tisztelt házat: méltóztassék ezen határo zati javaslatot fölolvasni, kinyomatni és napirendre tűzni. Beöthy Alg'ernon jegyző (olvassa a határozati javaslatot): Határozati javaslat a 2 l-es bizottság feladatának kiegészítéséhez. Miután a tisztelt képviselőház múlt évi deezember hó 22-én 2768. sz. alatt hozott határozatával kebeléből egy 21 tagból álló bizottságot oly meghagyással küldött ki, hogy az, a ministeriummal értekezve, vizsgálja meg: minő gyökeres intézkedések ós reformok szükségesek a végett, hogy az állam pénzügyeinek rendezése és az államháztartás egyensúlyának helyreállítása eszközöltessék. Ezen bizottság egyúttal utasítva lett, hogy a karácsonyi szünet után azonnal összeülvén, jelentését oly időben terjeszsze a ház elé, hogy a ministerium az abban javasolt rendszabályokat még ezen ülésszak alatt fontolóra vehesse, s kellő ideje legyen a ház előtt kinyilatkoztatni: minő részletes törvényhozási előterjesztéseket vagy közigazgatási intézkedéseket vél teendőknek az érintett javaslatok alapján ? De minthogy a közigazgatás valamennyi ágainak, tehát a jog és cultur (közművelődési) ügynek is, czélsierü rendezése — az állam kiadásainak mértékére s ezzel kapcsolatosan az államháztartási egyensúly helyreállításának kérdésére, valamint kiviteli, ugy különösen pénzügyi szempontból is, — határozott befolyással bír ; és tekintettel arra, hogy a nyelv egyik lényeges eleme, közvetítője, sőt előmozdítója a közigazgatásnak, és igy, szem előtt tartva az alkotmányosság és tiszta democratiának azon alaptételét is, mely szerint az államhatalom a népért és a köztisztviselők az állampolgárokért vannak: a közigazgatás czélszerüsége okvetlenül megkívánja, sőt parancsolólag követeli, hogy különösen a néppel közvetlen hivatalos érintkezésben lévő államközegek tiszti cselekményeiket az illető lakosság nyelvén teljesítsék; tekintettel arra, hogy e tekintetben a nem-magyar nemzetiségű és ajkú községek, testületek és állampolgárok részéről a nemzetiségek egyenjogusitásáról szóló 1868-ik évi XLIV-ik törvényczikknek, valamint kirivó hiányai, úgyszintén végre nem hajtása, sőt végrehajthatlansága miatt annyi sok alapos és fontos panasz merült máris föl, hogy Magyar- és Erdélyországban a nem-magyar nemzetiségűek közelégületlensége egy átalános és mindenesetre figyelmet érdemlő alakban nyilvánul; tekintetbevéve, hogy a nem-magyar nemzetiségek a mondott irányban leendő megnyugtatása és kielégítése a közös haza fönállásának és tekintélyének biztosítására, ugy nemkülönben az alkotmányos szabadság megőrzésére egy sarkalatos föltétel és kelléket képez, melynek betöltése a végeredményben valamennyi állampolgárnak áldozatkészségét az állam, úgyszintén a törvényhatóságok terheinek viselésére üdvösen fokozná és ez által az államháztartás egyensúlyának helyrehozása és föntartása annál könnyebben elérethetnék ; tekintetbevéve továbbá azt, hogy már azon körülménynél fogva is, mely szerint a magyar határőrvidék időközben az anyaországhoz kapcsoltatott, — a nemzetiségek egyenjogositásáról fönálló törvény fölülvizsgáltatása annyival szükségesebb és elodázhatlanabb lett, a mennyiben egyrészt azon végvidék képviselői a mondott törvény alkotásánál, holott az vidékük viszonyaira is mélyen visszahat: részt nem vehettek; másrészt meg, mivel azon országrészen a fönálló nyelvtörvény alkalmazása többrendü nehézségekbe ütközik, a mely nehézségek és akadályok csakis az emiitett törvény kijavítása, s illetve kiterjesztése által háríthatók el; végre tekintetbevéve azon ténykörülményt is; miszerint valamint a 2 l-es bizottság, ugy nemkülönben az általa kiküldött 9-es választmány (albizottságának eddig nyilvánosan közzétett tanácskozmányaiból arról győződtünk meg, hogy azon intézkedések és reformok megvitatásánál, melyek a nemzetiségi, s illetőleg a nyelvi kérdések szoros össze-