Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

14 192. országos ülés január 22. 1874. quisitio, és ne történjék más szempontból, mint az igaz­ság kiderítése szempontjából, és ekkor ki fog tűnni tisztelt képviselőház, hogy valamennyi előadott körül­mény, mely arra van koholva, hogy bebizonyíttassák, mi­szerint ott a népek és agitátorai kifelé gravitálnak : nem áll. Nincsen ott idegen földre gravitáló nép­ség ; a népség mind ide gravitál, és valamint nem lehet mondani a törzsökös magyar népségről, hogy külföldre gravitál, midőn ellenzéki képviselőt vá­laszt : ép ugy azt gondolom, hogy bün a haza irá­nyában, ráfogni a nemzetiségekre, hogy külföldre gravitálnak. Kezdi csak érteni már a nem-magyar népség is, hogy micsoda anomália az, hogy fön­tartatik itt egy kormány, melyről naponként irják a hírlapok, hogy tönkreteszi a hazát, és íöntarta­tik — mily többséggel? a nemzetiségektől préselt többséggel! Ez baj és ép azért kérem a tisztelt minister urat és átalában a többséget, hogy óvakodjanak a gyanúsítástól; mert a gyanú kétélű fegyver, és meg­sérti azt is, a ki azt ok nélkül és gyakran erkölcs­telenül használja. S már most erre vonatkozó interpellatiomat bátor leszek fölolvasni. (Olvas:) „A pancsovai választásra vonatkozó törvény­telen izgatások miatti vádak, az egymással szem­ben állott pártok részéről kölcsönösök lévén, s e szerint a tisztelt belügy minister ur által elrendelt vizsgálatnak is, azon czélból, miszerint az igazságos, pártszenvedély, s illetőleg pártüldözéstől ment le­gyen, nyilvánosnak, részrehajlatlannak s minden ol­dalúnak lenni kelletvén, kérdem a tisztelt minister úrtól: Tett-e, s ha tett, miféle intézkedéseket tett ez irányban? Ha pedig még nem tett volna: hajlandó-e utólag s pótlólag intézkedni, hogy a megejtendő vizsgálat minden oldalú, részrehajlatlan és nyil­vános legyen, hogy igy a teljes valóság mind a két párt részéről kidcrittessék ? Elnök í Közöltetni fog a belügyminister úrral. Szlávy József ministerelnök: Tisz­telt ház! Kerkapoly Károly, volt pénzügyminister, múlt évi november 15-én volt szerencsés benyújtani a tisztelt háznak az államszámvevőszék észrevételeit az 1872-ik zárszámadásra; kijelentette akkor egyúttal, hogy a ministeriumnak ellenészrevételei még nem készültek el, de azok azonnal be fognak terjesztetni, mihelyt elkészülnek. Van szerencsém azokat most pótlólag a tisztelt háznak beterjeszteni. Elnök : Ki fognak nyomatni és a pénzügyi bizottságnak kiadatni. Pauler Tivadar igazságügymi­nister : Tisztelt ház! A közönséges bűntettesek kiadása iránt Nagy-Brittanniával kötött szerződésről szóló törvényjavaslatot van szerencsém a tisztelt háznak bemutatni, és kérem, hogy annak kinyoma­tását rendelje el és utasítsa azt az osztályokhoz. Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni, és tárgyalás végett az osztályokhoz utasíttatni. A kérvényi bizottság kíván jelentést tenni. Dániel Ernő előadó s Tisztelt ház! Van szerencsém a kérvények XXXII-ik sorjegyzékét beterjeszteni és annak kinyomatását kérni. Elnök: Ki fog nyomatni, és tárgyalása a jövő szombati ülés napirendjére tűzetni. Következik a napirend első tárgya, vagyis a gazdasági bizottság jelentése a képviselőház január­havi költségvetéséről. Kovách László előadó (olvassa a januárhavi költségvetést. El fog adtatik.) Elnök : Az utalványozás végett a szükséges intézkedések meg fognak tétetni. A napirend második tárgya a földadó szabályo­zásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kívánja a tisztelt ház, hogy a törvényjavaslat fölolvasottnak vétessék ? (Igen!) Tehát fölolvasottnak vétetik. Bittó Béni előadó : Mielőtt a napirend kérdéséhez, a földadó szabályozásáról szóló törvény­javaslathoz szólanék, méltóztassanak megengedni, hogy egy pillantást vethessek a mai földadó-rend­szerre és annak előzményeire. Az 1848. évi VIII. törvényczikkben kimondott átalános közteherviselési kötelezettség nem a hazai, hanem a bécsi absolut kormány által nyert alkalmazást. Az ennek valósítá­sára czélzó első lépés az 1849. október 20-ikán kelt legfelsőbb nyiltparancsban tétetett meg az által, hogy kimondatott, miszerint Magyarországon és társországaiban az örökös tartományokban fön­álló állandó földadó-cataster fog behozatni. Azonban ez előreláthatólag igen bosszú műveleteket vett igénybe, és azért, hogy az átalános közteherviselést már addig is, mig ezen munkálatok befejezve lesz­nek, érvényesíteni lehessen : 1850-ban elrendeltetett, hogy az azelőtt adóköteles lakosok a dicalis össze­írás szerint, az azelőtt adómentesek pedig egy egészen uj adópróvisorium szerint vonassanak adó alá, mely szerint Magyarországon az előbb adómentes lakosokra négyféle egyenes adó hozatott be: a föld-, a házi-, a személykereseti és a jövedelmi adó. A földadó fölosztatott szorosan vett telekadóra, s legelő bér adóra, mely a legelőn eltartott lábas jószág száma szerint vettetett ki, és az erdő jöve­delemadó alá vétetett. Erdélyben meghagyatott a Mária Terézia idejében 1769-ben behozott adórend­szer négyféle személy- és telekadójával. Az ezen adó szerint kivetett évi adó összege tett Magyar­országon 1850-ben 14 millió forintot, 1851-ben 20,500.000 forintot, 1857-ben 20,400.000 forintot. E közben a cataster behozatalára czélzó lépések is folyamatban voltak. De minthogy azon meggyőző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom