Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-203
220 203. országos ülés február 4. 1874. Kérésem tehát az, hogy indítványomat a szavazásnál két részre méltóztassék osztani, mert a másodikra nézve azután is elhatározhatja magát az ember az egyikre vagy másikra ; de azt tartom, hogy ha ezen ügyben teljesen jól, és mindenkire nézve igazságosan akarunk eljárni: be kell várni a minister részletes jelentését és határozni csak akkor lehet. (Élénk helyeslés bal felől.) Szapáry Gyula belügyminister: Tisztelt ház! Miután az előttem szólott képviselő ur a kérdés eldöntésénél a fősúlyt arra fektette, hogy a 13 3-ik §. első szavai mikép értelmezendők: csak ezen kérdésre leszek bátor észrevételeimet megtenni, és azt nyilvánítani, hogy ha azt nem is lehet ezen szövegből kivenni, hogy csak ,egy" pusztának kell lennie; azt, hogy több puszta ne lehessen, a tőrvény szintén nem mondja. (Zaj a bal oldalon.) A törvény nem azt mondja, hogy egy pusztai terület legyen, hanem azt, hogy pusztai terület. De van a szövegben kifejezés, melyből következtetni lehet, hogy itt több pusztáról együttvéve is van szó. {Sálijuk!) Ott van ugyanis ezen kifejezés: ,Pusztai terület birtokosai' 1 ; tehát nem egy puszta, hanem több puszta is lehet. (Hosszas nagy zaj és ellenmondás a bal oldalon.) Az „egy puszta" kifejezést mondom, nem találom a szövegben. De van egy kifejezés benne, mely mérvadó lehet és előttem is mérvadó volt, hogy tudniillik a pusztai terület lehet olyan is, mely nem egy puszta területét képezi. Ezen kifejezés alá több pusztát is vehetni, mely egy területet képez. De azt, hogy csak egy puszta lehessen: nem lehet kimagyarázni belőle. A tisztelt képviselő ur kiterjeszkedett olyanokra, melyek sem a kormány, sem a képviselőház valamely tagja által nem állittattak, nevezetesen hogy valaki kétségbe vonta volna a képviselőház azon jogát, mely szerint a ministeri eljárás fölött helyeslését vagy roszalását fejezze ki. A ház ezen jogát senkisem vonta kétségbe; hanem mind a ministerelnök ur, mind én hangsúlyoztuk, hogy a képviselőháznak joga van helyeslést vagy helytelenítést kimondani a kormány eljárása fölött, s a parlamentális ministernek ezen kijelentés természetes következéseit el kell viselnie. De tagadom azt, hogy joga van a háznak egy közigazgatási intézkedést, melyet a minister a maga utján tett, megsemmisíteni. Pedig a képviselő ur mondotta, hogy lehet megsemmisíteni. Ezt a szót használta. Hogy vajon annak más értelmét adott, vagy az az értelme van-e, melyet annak a tisztelt képviselő ur adott ? azt nem tudom, és egyátalán nem tudom, hogy azon képviselő ur miként értelmezi szavait,és hogy elfogadja-e azon értelmezést, melyet azoknak Tisza Kálmán képviselő ur tulajdonit. Mert ez változtat a dolgon. (Beöthy Lajos közbeszól: Nemi) De hogy nekünk nem lehetett ily magyarázatot adnunk a dolognak: az természetes, mert mi azt értettük, hogy a képviselő ur az intézkedést meg akarja semmisíteni, s arra feleltünk; nem tisztán a szavakra, hanem az eljárásra melyet ajánlott. Forgách Antal gr.: Tisztelt ház! (Zaj.) Szavaim értelmének helyreállítása végett a házszabályok értelmében, szót kérek. Mikor én világosan kimondtam, hogy a ministernek eljárása fölött tökéletesen jogában áll a háznak akár helyeslőleg akár kárhoztatólag nyilatkozni, tudniillik az eljárást jónak vagy rosznak találni, midőn a consequentiát kimondtam : akkor természetesen elismertem, hogy a praecedensnek is meg kell lennie, tudniillik, hogy meg kell bírálni a tényt, — tehát a tisztelt képviselő ur félreérteni méltóztatott szavaimat. A mi a másikat illetijén tisztának tartom a törvényt; de nem kielégítőnek, és nem kimerítőnek, tehát e tekintetben pártolom Csengery képviselő ur indítványát. Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Csak három szót fogok mondani (Egy hang a jobb oldalon: Az első sem lesz igaz. Mozgás a bal oldalon.) Higyje el a tisztelt képviselő ur, hogy igazat mondok neki is, valamint mondtam máskor is. Ha valaki képletileg azt mondja, hogy csak három szót fog mondani: akkor ne tessék ide nem illő remarkokat tenni. (Élénk helyeslés bal felől. Zaj jobb felől.) A tisztelt belügyminister ur ellenemben azt mondta, hogy több pusztai területről van szó, és ezt helyezte ellentétbe az enyémmel, s miben nem jól fogta föl beszédemet; mert én azt mondtam, hogy egy pusztáról és több birtokról van szó; miután erre építette okoskodását, azt szükségesnek tartottam kimondani. (Helyeslés bal felől.) Elnök: A szőnyegen fönforgó kérdésben négy javaslat fekszik a ház előtt. A kérvényi bizottság javaslata, ennek ellenében három indítvány tétetett, az egyiket Tisza Kálmán, a másikat Bobory Károly, és a harmadikat Simonyi Ernő adta be. Csengery indítványa csak kiegészítése a kérvényi bizottság jelentésének, és csak másodsorban vétethetik föl amannak el nem fogadása esetében. Simonyi Ernő : Indítványomat visszaveszem. Bobory Károly: Indítványomat visszaveszem. Elnök : Tehát csak kettő marad: a kérvényi bizottság javaslata és Tisza Kálmán elleninditványa. Fölhívom azon képviselő urakat, kik a kérvényi bizottság indítványát elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik) A többség a kérvényi bizottság javaslatát elfogadta. Az elleninditvány elesett.
