Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-202
192 202. országos ülés február 3. 1874. megtoldandónak tartom azért, hogy a képviselőház nyilatkozzék az iránt, hogy a keleti vasút ügyeit minden irányban mentől előbb megoldatni és lebonyolittatni akarja. Ezen szempontból volnék bátor indítványozni minden bővebb indokolás nélkül, hogy a jelen határozati javaslathoz, mint második bekezdés a következő tétessék : „A vasúti s pénzügyi bizottságot pedig oda utasítja, hogy a rábizott vizsgálatot egész erélylyel folytassa, azt a lehető legrövidebb idő alatt befejezze, és jelentését terjeszsze be, hogy a keleti vasút ügyei mentől előbb minden irányban elintézhetők legyenek." (Helyeslés.) Nem fogom indokolni, mert látom, hogy nem szükséges. Elnök: Ugy látom, hogy a tisztelt ház Tisza Kálmán indítványát, ugy a határozati javaslatot is elfogadja. Következik a napirend második tárgya, vagyis a kérvények tárgyalása. Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Van szerencsém a kérvényi bizottság véleményes jelentését a XXXIII. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyában előterjesztem. (Olvassa a kérvényi bizottság véleményét az 1-től bezárólag 22. sorszámú kérvények tárgyában, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa tovább a 23. sorszám alatt Újvidék szabad királyi város részéről, a városi főispánnak folyó évi június 3-án tanúsított eljárása ellen beadott kérvényre a bizottság véleményét, mely a következő:) A városi főispánnak a városi közönség által sérelmesnek talált eljárása azon hibából eredvén, hogy a közgyűlés tárgysorozatába a városház építésére kiküldött bizottság jelentése is felvétetett, mely még be nem lévén terjesztve, nem is tárgyaltatott; miután azonban ezáltal a városi bizottságnak az 1870: XLII. törvényczikk által biztosított hatáskörén belül azon joga, hogy a városház építésre kiküldött albizottságnak is jelentése beterjesztésére határidőt tűzhet ki, és azt akár rendes, akár e czélra összehívandó rendkívüli közgyűlésben tárgyalhassa, kétségbe nem vonatik; ugyanezért a kérvényi bizottság ez ügyben további intézkedés tételének szükségét nem látja. Kosztics Lázár: Tisztelt ház! Miután, véleményem szerint, a tisztelt bizottság a panasz meritumát nem fogta föl, illetőleg tévesen értelmezte : kérem a tisztelt házat, hogy a kérvényt fölolvastatni méltóztassék, miután nekem ellen-indítványom van. Dániel Ernő előadó (olvassa a kérvényt) Kosztics Lázár: Ezen panasznak fölolvasása után már világos a tisztelt ház előtt, hogy nem az a kérdés: vajon tárgyaltathassék-e a városi I közgyűlésen a városi épités ügyében kiküldött bizottság jelentése; hanem arról van szó: vajon van-e joga a város közgyűlésének rendkívüli közgyűlést összehívni és annak napirendjét meghatározni, azaz megengedheti-e az országgyűlés, hogy az utolsó törvényhozási aera által már a legszűkebb körre szorított önkormányzati jogok megsértessenek. Mulatságos ebben az ügyben az, hogy a kormány abban liberálisabb volt, mint a tisztelt bizottság azt föltenni látszik. A tisztelt bizottság fölteszi, hogy ezen kérdés még nincsen eldöntve, hogy ezen bizottsági kérdés még nincsen elintézve. Az tudtommal megtörtént, és a kormánynak nem volt semmi ellenére. (Zaj, halljuk !) A választmány véleményének alapja azzal elesik. E tárgyban nekem tehát a következő ellen-inditványom van. (Olvassa:) „Miután mind a panasz értelme, mind az ahhoz mellékelt jegyzőkönyvi kivonat tartalma folytán alaposan föltehető, miszerint a jelen esetben egyrészről a közgyűlési jog megszorítása, másrészről pedig a főispáni hatáskör túllépése forog fön; miután továbbá a bizottsági indítványból ki nem vehető, hogy az érintett bizottság a belügyminister véleményét kikérte volna: a ház Újvidék szabad királyi város indokolt kérvényét jelentéstétel végett a kormányhoz átteszi." A mellékletből az tűnik ki, hogy a főispán épen azon pillanatban oszlatta szét a közgyűlést, midőn egy városi képviselő, ki egyúttal a városi építő bizottságnak is tagja, föl akarta világosítani a közgyűlést az ügy állásáról. A főispán azt talán ugy értelmezte jelentésében, mint érdemleges vitát, de ha igy értelmezte, mi nem áll: akkor kötelessége lett volna figyelmeztetni a szónokot arra, hogy magát a tárgyhoz tartsa; nem volt azonban joga föloszlatni a gyűlést. Ajánlom a tisztelt háznak ellenindítványomat elfogadásra. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Koszties Lázár éllen-inditványát.) Szapáry Gyula gr. belügyminister : Tisztelt ház! Szükséges volna talán a képviselő ur beadott módositványát elfogadni, ha a fölött forogna fön kérdés, hogy akárki, akár a főispán, akár a minister a közgyűlésnek azon jogát, hogy rendkívüli közgyűlést tűzzön ki, kétségbevonta volna; de ezen jogát a közgyűlésnek sem a főispán, sem én nem tagadtuk soha. A tényállás tisztán és egyszerűen az, hogy a városház építésének ügye azon közgyűlésre kitűzve nem volt, s fölszólalt egy képviselő, hogy annak tárgyalása iránt közgyűlés tűzessék ki; de a törvényhatóságokról szóló törvény és a törvényhatóság szabályai szerint Írásbeli indítványt nem adván be, hozzá senki sem szólott, s igy nem lévén tárgya a közgyűlésnek, az eloszlattatott. Ez egyszerűen a tényállás, s azon kérdés nem forog fön, melyet a
