Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-201

201. országos ülés felíruár 2. 1874. 177 selő ur, hogy mi nem tartozunk a részvényeseknek megfizetni a részükre biztosított kamatokat, mert ők nem teljesítették a fölvállalt kötelezettséget; ugyan is az állam csak azon föltétel alatt biztosította a kamatokat, hogy ha ők a vasutat kiépítik; de ők nem építették ki. Engedelmet kérek, hiszen kivettük a kezökből, legalább a kormány kivette a kezökből az építést és az ő részvetők és ellenőrködésök nélkül kiépítette a vasút egy részét, és miután nem birtak tovább haladni az építésben : ismét a részvényesek beleegyezése nélkül vettek föl adósságot és építették ki a vasút másik részét. Hagyták volna rajtuk, tegyenek az engedélyivel, a mit akarnak, kezeljék a pénzöket a hogy akarják adták; volna meg nekik azon szabadságot, melyet részökre a törvény biztosit, akkor igenis joguk lett volna azt mondani, hogy mi addig nem fizetjük ki a kamatokat; mig önök nem teljesitik fölvállalt kötelezettségöket; de miután kivették kezökből a módot, hogy kiépíthessék a vasntat: most azért hogy ki nem építették, nem vállalhatnak felelősséget. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Azt mondják: hitelünk le lesz rontva, ha a bankconsortiumok nem kapják meg pénzöket. Én nem mondom, hogy ez által nem rontatnék meg a kormány hitele; de méltóztassék elhinni, hogy a kormány hitele sokkal jobban fog rontatni ez által, hogyha az europaszerte elszórt 150 ezer részvény tulajdonosai nem fogják megkapni pénzöket, annálínkább, miután e részvényesek egyenesen a törvény oltalma alatt adták oda pénzöket. Hogy e consortiumnak kételyei voltak, — mint Kerkapoly képviselő ur által említetett, — ez épen óvatosságát igazolja; óvatosak voltak és nem akartak a nekik ajánlott másodsorozatu kötvényekre kölcsönt adni: miért? mert azokat nem tartották elég biztosítéknak. És mit tettek ? kérdezték a kormánytól: vajon adhatunk-e rá? azt mondja Kerkapoly tisztelt képviselő ur, hogy a kormány ha megkérdeztetett, tartozott felelni. Engedelmet kérek: a kormány azt felelhette volna, hogy ez jogi kérdés, forduljanak jogászokhoz; mert mi az administratio emberei vagyunk s nem vagyunk jogosítva feleletadásra. Nézetem szerint ezt kellett volna a kormánynak felelni. (Helyeslés bal felől.) Hanem azt mondja Kerkapoly képviselő ur, hogyha a kormány fölszólittatott : tartoztt felelni, és hogy mit fejeljen, az belátásától függött. Engedelmet kérek, ez nem áll, belátása szerint felelhet; hanem, hogy ezen belátása a magyar államot lekötelezze, azt meg nem engedhetem ; (Helyeslés bal felől) mert akkor megkívánnám, hogy minden kormányférfi legalább ily esetben csalhatatlan legyen. (Derültség) Hogyha a kormány fölfogása az államot mindig milliónyi tartozásba és kiadásokba keverné, az igen szomorú dolog volna. Ezen következtetés KÉPVH. NAPLÓ ISp. IX. KÖTET. tehát, hogy a kormány belátása szerint adott válasza kötelező lenne és ha azt mi be nem váltjuk a 30 millió értéket, akkor elveszítjük az állam hitelét; ezen fölfogást én el nem fogadhatom. Én a bankok azon tényében, hogy azon óvatossággal jártak el, hogy a kormányt megkérdezték : csak azt láttam, hogy nem tartották érvényeseknek azon papírokat, melyekre a kölcsön kívántatott. De az ennél még óvatosabb bankok még tovább mentek és belátták, hogy alkotmányos országban parlamentális kormánynyal kötött szerződés csak akkor kötelező az államra, ha a törvényhozás azokat helybenhagyja és ez minden parlamentális országban ugy van egész Európában. Én magam jelen voltam Angliában, midőn 1862-ben a világkiállítás után a kormány megvette azon telket és házat, melyben a kiállítás tartatott; a telek egyik, a ház másik ember tulajdona volt, a kormány megvette mindkettőt, muzeumot akarván ott alakítani. A törvényhozás azonban visszavetette a házra vonatkozó szerződést és a dolognak következése az lett, hogy a telek megmaradt a kormánynál : a ház tulajdonosa pedig kénytelen volt lemondani a szerződésről és a házat lebontani, és azért sem az állam hitele nem vesztett, sem a kormány meg nem bukott, természetesen, mert a szerződés ugy volt kötve, hogyha a törvényhozás helybenhagyja. Tehát ha a kormány által kötött szerződés meg nem tartatik : az nem az államnak, hanem a kormány, specialiter azon kormány hitelét fogja megrontani, mely azt kötötte. De ha mi most a kamatokat megtagadjuk a részvényesektől: ez már az államnak és törvényhozásnak hitelét rontja le, mert ez a törvényhozás műve lesz. Egyébiránt, nem akarván tovább fárasztani a tisztelt ház türelmét, egyszerűen kijelentem, hogy ezen és a mások által előadott okoknál fogva a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Helyeslés bal felől.) Zsedényi Ede : Tisztelt ház! Szót kérek a házszabályok 128. §-a értelmében, mely igy szól: , Szót kérhetnek bármikor azok is, a kik: d) a ház szabályaira hivatkozni akarnak." A 123. §. azt mondja: „Az első szó illeti a bizottsági előadót, vagy ennek nem létében az indítványozót; utána a kisebbségi előadó, vagy különvélemény, illetőleg elleninditvány beadója szólhat." és igy mindjárt az előadó után én szólottam. A 126. §. ezt mondja: „Ha az elnök azon kijelentésére, hogy szólásra többé senki sincs följegyezve, szólni kivánó ekkor sem jelentkeznék, szavazás előtt még egyszer szólhatnak: a központi és külön-bizottságok, illetőleg a kisebbségi vagy különvélemény előadói."