Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-201

201. országos ülés felíruár 2. 1874. 177 selő ur, hogy mi nem tartozunk a részvényeseknek megfizetni a részükre biztosított kamatokat, mert ők nem teljesítették a fölvállalt kötelezettséget; ugyan is az állam csak azon föltétel alatt biztosította a kamatokat, hogy ha ők a vasutat kiépítik; de ők nem építették ki. Engedelmet kérek, hiszen kivettük a kezökből, legalább a kormány kivette a kezökből az építést és az ő részvetők és ellenőrködésök nélkül kiépí­tette a vasút egy részét, és miután nem birtak to­vább haladni az építésben : ismét a részvényesek beleegyezése nélkül vettek föl adósságot és építet­ték ki a vasút másik részét. Hagyták volna rajtuk, tegyenek az engedélyivel, a mit akarnak, kezeljék a pénzöket a hogy akarják adták; volna meg nekik azon szabadságot, melyet részökre a törvény bizto­sit, akkor igenis joguk lett volna azt mondani, hogy mi addig nem fizetjük ki a kamatokat; mig önök nem teljesitik fölvállalt kötelezettségöket; de miután kivették kezökből a módot, hogy kiépíthessék a vas­ntat: most azért hogy ki nem építették, nem vál­lalhatnak felelősséget. (Helyeslés a szélső bal olda­lon.) Azt mondják: hitelünk le lesz rontva, ha a bankconsortiumok nem kapják meg pénzöket. Én nem mondom, hogy ez által nem rontatnék meg a kormány hitele; de méltóztassék elhinni, hogy a kormány hitele sokkal jobban fog rontatni ez által, hogyha az europaszerte elszórt 150 ezer részvény tulajdonosai nem fogják megkapni pénzöket, annál­ínkább, miután e részvényesek egyenesen a törvény oltalma alatt adták oda pénzöket. Hogy e consor­tiumnak kételyei voltak, — mint Kerkapoly képvi­selő ur által említetett, — ez épen óvatosságát igazolja; óvatosak voltak és nem akartak a nekik ajánlott másodsorozatu kötvényekre kölcsönt adni: miért? mert azokat nem tartották elég biztosíték­nak. És mit tettek ? kérdezték a kormánytól: vajon adhatunk-e rá? azt mondja Kerkapoly tisztelt kép­viselő ur, hogy a kormány ha megkérdeztetett, tar­tozott felelni. Engedelmet kérek: a kormány azt felelhette volna, hogy ez jogi kérdés, forduljanak jogászokhoz; mert mi az administratio emberei va­gyunk s nem vagyunk jogosítva feleletadásra. Né­zetem szerint ezt kellett volna a kormánynak fe­lelni. (Helyeslés bal felől.) Hanem azt mondja Kerkapoly képviselő ur, hogyha a kormány fölszólittatott : tartoztt felelni, és hogy mit fejeljen, az belátásától függött. Enge­delmet kérek, ez nem áll, belátása szerint felelhet; hanem, hogy ezen belátása a magyar államot lekö­telezze, azt meg nem engedhetem ; (Helyeslés bal felől) mert akkor megkívánnám, hogy minden kor­mányférfi legalább ily esetben csalhatatlan legyen. (Derültség) Hogyha a kormány fölfogása az államot mindig milliónyi tartozásba és kiadásokba keverné, az igen szomorú dolog volna. Ezen következtetés KÉPVH. NAPLÓ ISp. IX. KÖTET. tehát, hogy a kormány belátása szerint adott válasza kötelező lenne és ha azt mi be nem váltjuk a 30 millió értéket, akkor elveszítjük az állam hitelét; ezen fölfogást én el nem fogadhatom. Én a bankok azon tényében, hogy azon óva­tossággal jártak el, hogy a kormányt megkérdezték : csak azt láttam, hogy nem tartották érvényeseknek azon papírokat, melyekre a kölcsön kívántatott. De az ennél még óvatosabb bankok még tovább men­tek és belátták, hogy alkotmányos országban parla­mentális kormánynyal kötött szerződés csak akkor kötelező az államra, ha a törvényhozás azokat hely­benhagyja és ez minden parlamentális országban ugy van egész Európában. Én magam jelen voltam Angliában, midőn 1862-ben a világkiállítás után a kormány megvette azon telket és házat, melyben a kiállítás tartatott; a telek egyik, a ház másik ember tulajdona volt, a kormány megvette mindkettőt, muzeumot akarván ott alakítani. A törvényhozás azonban visszavetette a házra vonatkozó szerződést és a dolognak követ­kezése az lett, hogy a telek megmaradt a kormány­nál : a ház tulajdonosa pedig kénytelen volt lemon­dani a szerződésről és a házat lebontani, és azért sem az állam hitele nem vesztett, sem a kormány meg nem bukott, természetesen, mert a szerződés ugy volt kötve, hogyha a törvényhozás helyben­hagyja. Tehát ha a kormány által kötött szerződés meg nem tartatik : az nem az államnak, hanem a kor­mány, specialiter azon kormány hitelét fogja meg­rontani, mely azt kötötte. De ha mi most a ka­matokat megtagadjuk a részvényesektől: ez már az államnak és törvényhozásnak hitelét rontja le, mert ez a törvényhozás műve lesz. Egyébiránt, nem akar­ván tovább fárasztani a tisztelt ház türelmét, egy­szerűen kijelentem, hogy ezen és a mások által előadott okoknál fogva a törvényjavaslatot a rész­letes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Helyeslés bal felől.) Zsedényi Ede : Tisztelt ház! Szót ké­rek a házszabályok 128. §-a értelmében, mely igy szól: , Szót kérhetnek bármikor azok is, a kik: d) a ház szabályaira hivatkozni akarnak." A 123. §. azt mondja: „Az első szó illeti a bizottsági előadót, vagy ennek nem létében az in­dítványozót; utána a kisebbségi előadó, vagy külön­vélemény, illetőleg elleninditvány beadója szólhat." és igy mindjárt az előadó után én szólottam. A 126. §. ezt mondja: „Ha az elnök azon kijelentésére, hogy szó­lásra többé senki sincs följegyezve, szólni kivánó ekkor sem jelentkeznék, szavazás előtt még egyszer szólhatnak: a központi és külön-bizottságok, illető­leg a kisebbségi vagy különvélemény előadói."

Next

/
Oldalképek
Tartalom