Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-166

166. országos ülés november 15. 1873. 35 E tekintetekből, anélkül, hogy e javaslat rész­leteinek elotüntetésébe, hogy a lefolyt tárgyalások menetének elő sorolásába, a kiindulási pontok és vég­eredmények bírálatába bővebben bocsátkozni kíván­nék: én egyszerűen az országos bizottság és a tisz­telt ház osztályaiból alakult központi bizottság ne­vében e javaslatot a tisztelt háznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki átalánosságban hozzá szólni? (Fölkiáltások: Elfogadjuk!) Tehát a tisztelt ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Széll Kálmán etóadé S Készemről van szerencsém kijelenteni, hogy a központi bizottság a törvényjavaslatot mind átalánosságban, mint rész­leteiben változatlanul elfogadván, a központi bizott­ságnak az egyes szakaszokhoz semmi észrevétele nincs, egy-két sajtó-hiba kivételével, melyek az ere­deti példányban ki lesznek igazítva. Wächter Frigyes jegyző (ponton­ként olvassa a törvényjavaslat egyes szakaszait, melyek változatlanul elfogadtatnak.) Elnök: Tehát a törvényjavaslat ugy átalá­nosságban, mint részleteiben elfogadtatván, a leg­közelebbi ülésben eszközlendő harmadszori fölolvasás után a méltóságos főrendekhez fog átküldetni. Következik a napirend második tárgya, vagyis a Nikolics képviselő ur által az adóbehajtásról szóló 1868-ik évi XXI-ik törvényczikk negyedik §-ának b) pontja magyarázása iránt beadott határozati ja­vaslatának fölvétele. Nikolics Sándor s Tisztelt ház! Köztu­domású dolog, hogy az országban a termés igen középszerű volt, sok vidéken pedig oly silány, hogy a vetőmagra sem termett elég, és hogy a földnépe ínségnek néz elébe. A kormány ezt ép oly jól tudja mint bárki más; sőt sokkal alaposabban és hitele­sebben tudhatja, mert a termés eredményére vonat­kozólag pontos kimutatásokat követel a hatóságoktól; és mégis midőn egy megye — gondolom Zalame­gye — fölirt a belügyminister úrhoz és azt pana­szolta, hogy vidéke népességének vetőmagja nincs, a minister azt válaszolta: hogy sajnálja, de kezei között nincs olyan alap, melylyel a vidéket segélyez­hetné. Tudva volt és előrelátva az ínség és a minis­terium még sem rendelkezett alapról, melylyel leg­alább kölcsönképen segélyezhetnék az Ínségeseket; ez legkirívóbb iílustrátiója financzialis helyzetünk nyomorúságának. Hanem addig, míg a belügyminis­ter ur nem segélyezheti az ínségeseket, a pénzügy­minister közegei még a vetőmagot is exequálják, melyet egyes lakosok megvonván maguktól és csa­ládjuktól, mint legszükségesebbet tartottak és őriz­tek azért, hogy földjök vetetlen ne maradjon. Igaz, az országnak a kivetett adóra szüksége van, és azért én helyeslem a szigort ott, hol az adó­képesség megvan, és hol az adót csak azért nem fizetik, mert hanyagok, vagy mert nem akarják fizet­ni; de ott, hol a föld népe több terméketlen év után elszegényedve, eladósodva a jövő év termésébe veti utolsó reménységét, ott a vetőmagot elvenni és őt a lehetőségtői megfosztani, hogy a jövő évben arathasson : az kegyetlenség. Ha nem akarja a kormány és az országgyűlés hogy az ország termése évről évre csökkenjen: szükséges, hogy azon legyen, hogy a vetőmag az országban kellő mennyiségben készen álljon, mert ha azt elvonja, magát károsítja meg épen ugy, mint az a gazda, aki a vetőmagból vesz el valamit és azt fordítja másra, az előbb-utóbb bukásnak néz elé. (Igaz! Igazi bal felől.) S épen a pénzügy­minister ur, kinek őrködni kell, hogy az ország jövedelme ne csökkenjen, hanem gyarapodjék, épen ő támadja meg az ország tőkéjét, és nem gondolja meg, hogy midőn egy szemet vesz el a vetőmagból, az a jövő évben 10—20 szemet adna, és hogy az or­szág tőke-vagyona ilyen megcsorbításának csak az ország vallandja kárát. (Helyeslés bal felöl.) Az 1868-ik év törvényhozói gondoskodtak is arról, hogy a szántóföld vetetlenül ne maradjon, és azt határozták, hogy a földművelésre szükséges eszközöket zálogolni ne legyen szabad; nem nevez­ték ugyan meg itt a vetőmagot, de nem is volt rá szükség, mert azt mindenki tudja, hogy a vetőmag a legszükségesebb eszközök közé artozik, mert ahol a vetőmag hiányzik, ott fölöslege-s meghagyni az igásmarhát és egyéb fölösleges eszközöket. Nehogy pedig az ország nagy része a jövő ara­tástól megfosztassák, s igy az egész ország kárt valljon, szükség, hogy a törvényhozás magyarázza az idézett törvény pontját, és szükség, hogy azon­nal magyarázza, mert a pénzügyminister ur adószedő serege siet a vetőmag eltakarításával, s mert a be­állott zord idő már alig enged sok időt a földek bevetésére. Mindezeknél fogva kérem a tisztelt házat: hogy indítványomat azonnal tárgyalás alá venni és elfo­gadni méltóztassék. Kerkapoly Károly nénzügymi­nistert Tisztelt ház! Én tudom, hogy a házsza­bályok értelmében most csak arról lehet szó: ki­vánja-e a tiszteit ház e határozati javaslatot tár­gyalni vagy sem, s hogy e fölött vita nélkül sza­vazással határoz; de azt gondolom, hogy ezzel nincs kizárva, hogy a minister bármikor nyilatkozhassak. Én arra kérem a tisztelt házat, hogy, tekin­tettel azon valóban nagyfontosságú és meritorialis ügyek halmazára, mely elől, hogy az időt lefog­laljuk, sem az országnak, sem senkinek hasznára 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom