Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-188

188. országos ülés deczember 22. 1873. 385 ámítása a nemzetnek, kijátszása azon törvényhozási intézkedésnek, mely most inditványoztatik, és ily eljárás irányában ne méltóztassanak részünkről semmi kíméletet várni; mert mi látjuk, hogy semmi méltányos eljárás nem várható önöktől! Egyébiránt minden eljárás megtermi gyümöl­cseit, meg fogja teremni ezen eljárás is, és én ré­szemről a felelőséget tökéletesen önökre hárítom. Néhány igen rövid megjegyzést akarok még tenni azokra nézve, amiket Debreczen város tisztelt képviselője mondott, ő azt mondta ugyanis, hogy a pártok szétforgácsolása parlamentalis betegség. Én, tisztelt ház, ezen nézetben nem osztozom egészen. Igaz, hogy vannak esetek, midőn a pártok elforgácsolása, és vannak módok, melyek szerint ezen elforgácsolás történik, melyek valósággal be­tegségnek nevezhetők; hanem a pártok sokasága inkább más jelenség, mintsem betegség; az gyakran a culturának haladása. Eszmék merülnek föl; ezen eszméket nem lehet elfogadtatni mindjárt az egész tömeggel, hanem kisebb-nagyobb csoportok alakulnak ezen eszmék létesítésére, és ezen csoportok képezik azután ezen eszméket, illetőleg pártot, és az ilyen pártoknak sokasága a parlamentben inkább a haladásnak, a culturának bizonyítványa, mintsem betegsége. Hanem vannak esetek és vannak módok, midőn a pártok elforgácsolása csakugyan egy nagy beteg­ségnek jele. a pártok elforgácsolódása csakugyan be­tegség jele. Ezt akartam megjegyezni a képviselő urnák azon észrevételére. A képviselő ur azt mondta, hogy a föloszlatást, mit én tegnapi beszédemben szükségesnek mondottam, nem helyesli, azzal könnyelműen élni nem szabad, s azt csak a végszükség esetén lehet használni. Midőn elismeri a képviselő ur, hogy a par­lament beteg, midőn elismeri ugy a képviselő ur, mint az egész ház, hogy a jelen pillanatban erős állandó, szilárd kormányt a házból alakitani nem lehet: akkor ugy hiszem, ideje volna, hogy e ház megszűnjék működni; mert ez többé nem képes a törvényhozási működést teljesíteni ugy, mint a nem­zet, a haza érdeke megkívánja. Miután pedig arra, hogy más ház alakuljon, más mód nincs, mint ennek föloszlatása és föllebbezés a néphez, •— mert végre is a nép az, mely a ház, mely a pártok fölött áll, melynek érdekei sokkal szorosabban vannak össze forrva a haza érdekével, mint a parlamenti pártok érdekei; én azt, hogy a népre appelláljunk, vala­hányszor a parlament zavarban van: nem tartom veszélyesnek, nem tartom könnyelmű eljárásnak, hanem az egyedül helyes és tapintatos eljárásnak. A megoldást magában a parlamentben kell keresni, ha oly nehézségek merülnek föl, melyek a parlamentben gyógyíthatók. De midőn maga a par­KÉFVH. NAPLÓ 185. VHI. KÖTBT. lament beteg: maga magának orvosa nehezen lehet. Midőn a baj nem egy párté; mert ha egy párton volna a baj: akkor nem volna nagy veszély; de midőn a baj magában a házban van elterjedve: akkor a megoldást itt a házban keresni lehetettem különösen midőn a házban, a túloldalon egy nagyszámú párt ül, mely sokkal nagyobb tömegben van, mint az ellenzék és ezen nagy párt el van határozva, a hatalmat magánál tartani minden áron, bármi tör­ténjék a hazában. Ilyenkor, uraim, a parlamentben megoldást, orvoslást keresni lehetetlen, s akkor né­zetem szerint nincs más hátra, mint a népre appel­lálni, azt szólítani föl, hogy uj választás által mondja meg, melyik nézetet helyesli, melyik párt eljárását sanctionálja. Mi a tisztelt képviselő urnák a kormányképes­ségre tett észrevételeit illeti, már tegnap megmondtam ez iránti nézeteimet. Csak arra akarok most megjegyzést tenni, hogy nem értek egészen egyet a tisztelt képviselő úrral, midőn azt mondja, hogy semmi nézetet nem lehet kormányképtelennek tartani, mely kijelenti, hogy nem erőszakkal, hanem alkotmányos utón akar érvényre jutni, s erre az időt és alkalmat meg­választja. Ha a képviselő ur ez által azt akarta mondani, hogy az általa és elvbarátai által kiadott programm kormányképes ezt én átalában kétségbe nem vonom ; hanem ne méltóztassék ugy irni körül ezen kor­mányképességet : hogy csak a maga pártját juttassa bele, s ami azon kívül marad, az kormányképtelen. (Mozgás a bal középen.) Ha azt mondja, hogy ez a kellék, az szüksé­geltetik hozzá, hogy egy párt kormányképes legyen, hogy az időt és alkalmat megválaszsza: az termé­szetesen csak azon egy pártot illeti, mely azt kijelenti; mert mi azt nem jelenthetjük ki. Mi azt mondottuk, hogy mi hazánk önállóságát alkotmányos utón elérni akarjuk és mi arra törekedni fogunk minden perczben (Ügy van! szélső bal felől.) és midőn az ország többsége mellettünk fog nyilatkozni, midőn támo­gatni fog bennünket ezen törekvésünkben: akkor mi kormányképesek leszünk, mert különben Ma­gyarországnak nincsen alkotmánya. (Ugy van a szélső bal oldalon.) Ami magát a bizottságot illeti, tisztelt ház (Halljuk!) én igen óhajtottam volna, hogy ezen bi­zottság ugy járjon el, mint a milyen volt intentiojuk azoknak, kik az indítványt a pénzügyi bizottságban akkor fölhozták, midőn azon bizottság eszméje föl­merült ; de ugy látszik, hogy annak hatáskörét mindig szűkebbre szabják. Én igen sajnálom, de azt találom, hogy a pénzügyi bizottság első jelentésében az volt mondva: hogy ezen súlyos helyzetből tartósan és biztosan csak ugy bontakozhatik ki az ország, ha a legko­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom