Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-182

182. országos ülés dcczeaiber 16. 1873. 285 fölvilágosítást az iránt: vajon ha már a codifica­tionalis költségek nem szavaztatnak meg, nem fog-e a rendelkezési alapból codificationalis czélokra oly embereknek pénz adatni, kik már mint hivatal­nokok és ezenkívül talán mini képviselők is fize­tésben részesülnek az állam részéről, mi által az államkincstár még jobban fog károsittatni. Valósággal szükség van codificationalis bizott­ságra és ezen bizottságnak tervszerű berendezésére, azért azt hiszem, mindazok, kik némileg e kérdés iránt tájékozva vannak: meg lesznek győződve, hogy a képviselőháznak a múlt alkalommal, midőn e tárgyban terjedelmesebben fölszólaltam és e tárgyban beadott határozati javaslatom kinyomatni és kiosz­tatni és külön napirendre kitüzetni rendeltetett, ez némi vigasztalásul szolgált azon eljárásért, hogy akkor a szükség által követelt ilynemű intézkedést habár pillanatnyira is, elfogadni jónak látta. Nem tehetem, hogy meg ne jegyezzem az általam idézett határozati javaslatra vonatkozólag ez alkalommal azt is, hogy miután itt elhatároztatott és a képvi­selőház elnöke e határozatot kimondotta : mégis a mai napig annak napirendre tűzése sem önállókig, sem a minden hó első napján előterjesztetni szokott Elnök: előterjesztésben nem fordult elő. Beterjesztettem egy határozati javaslatot, melynek 2-ik ága, mely a képviselőház által elfo­gadtatott, kinyomatni és szétosztatni elrendeltetett. Ezen határozati javaslat pártolására fölszólalt Pest belváros- valamint Komárom város képviselője, ezek fölszólalása következtében az kinyomatni és kiosztatni és annak idejében fölvétel végett napi­rendre tűzetni rendeltetett. Ismétlem, a codificati­onalis bizottság részletes alakítása — legalább szerény véleményem szerint — annyival inkább szükséges, mert sem enquete, sem magánybizottság, sem más, a képviselőház kebeléből kiküldött bizott­ság e téren a kívánatos összhangzatot nem létesí­tette. Két irányelvet kell szem előtt tartani e tekin­tetben, s ezt bátor vagyok a minister ur figyelmébe ajánlani: az egyik, hogy kellőleg szervezett közeg fölállittassék, még pedig az igazságiigyministerium kebelében, nemcsak a törvények, hanem a szabály­rendeletek egybehangzó szerkezete czéljából, és bi­zonyos határozott irányelvek tüzendők ki. A mun­kálatok megkezdettek, anélkül, hogy ezen alapelvek iránt itt a képviselőház már kimondta volna ha­tározatát. Igen félek, hogy ugy fogunk járni ezen munkálattal, mint ahogy járt Magyarország 1844-iki büntető codex tervezete, melyet az akkori ország­gyűlés azért mellőzött, mert bizonyos alap- és irány­elveket nem helyeselhetett. Hogy mi ok nélkül dolgoztat a minister ur és mi ok nélkül dolgozik a jogi bizottság: az kitű­nik majd, ha ezen munkálat az országgyűlés elé kerül, tudnillik, hogy azon elvekben nem osztozik a ház. Épen azért, a jelenlegi kiadásokat, melyek ha­bár más czimen, tudnillik átruházási joggal szán­dékoltatnak megadatni : részemről czélravezetőnek nem találom már, annak törlését kérem. Egyszers­mind kérem, hogy azon indítványomat, melyet, már a ház elfogadott, az igazságügymínister ur által e tárgyban benyújtandó javaslatával együttes tár­gyalásra kitűzni méltóztassék. Indítványom követ­kezőleg hangzik: „A codificationalis munkálatokra fölvett 30.000 forint egyszerűen törlendő, és e részben semminemű átruházási jog meg nem en­gedtetik. Egyúttal erre vonatkozólag idei június 21-én beadott határozati javaslatom második része kinyomatandó, szétosztandó és fölvétele az igazság­ügyértől várandó jelentéssel együttesen elhatáro­zandó". Justh József : Tisztelt ház! A 30 ezer forintnak Lázár képviselő ur által indítványba ho­zott törlése, miután nem indokoltatott, hanem egy egészen más indítványt terjesztett be, melyet ő már akkor, mikor a költségvetés először tárgyal­tatott, ajánlott: az a mai napon tárgyalás alá nem jöhet, mert a ház e tekintetben már hozott hatá­rozatot. A mai napirend tárgya, az átnézett költség­vetés, és a kérdés az : vajon a pénzügyi bizottság által javasolt törlések igazoltak-e vagy nem. Máttyus Arisztid képviselő ur fölfogását én nem tudom magamévá tenni, mert a rendelkezési alapot nem vagyok képes másnak tekinteni, mint a bizalom kifolyásának. (Helyeslés jobb felől.) Minden párt, ha többségben van és kebléből keletkezik a ministerium : kötelességének tartja, megadni a mi­nisteriumnak azon módot és eszközt, melylyel az fölfogása szerint sikeresen vihesse a kormányt. Tehát ez tisztán bizalmi kérdés ; természete­sen, hogy azok, kik bizalommal viseltetnek a fön­álló kormány irányában, megszavazzák azt; azok pedig, a kik nem viseltetnek bizalommal, nem sza­vazzák meg. Én nagyon csodálkozom Simonyi Ernő tisztelt barátomon, ki semmiféle költséget nem sza­vaz meg, a ki a költségvetést úgyszólván ignorálja, és azt mondja, nem szavazom meg, miért? mert a lűinisteriumhoz nincs bizalma. Azután mégis azt mondja: hát miért nem magyarázzák meg a mi­nister urak, hogy mire van nekik szükségük. Kérem őt kivéve, ki van itt a házban, me­lyik az a mimster, a ki neki ezt megtudná magyarázni. Bizalmi kérdésben nem lehet capacitálni, (Helyeslés jobb felől.) és akkor is ugy megtagadná, mint most, (Derültség.) hanem vegyük a kérdést ugy, a mint van, kik bizalommal vannak, szavazzák meg. (He­lyeslés jobb felöl.) Elnök: Tisztelt ház! A XI. fejezet alatt codificationalis költségek és rendelkezési alapra vo­natkozólag négy javaslat fekszik a tisztelt ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom