Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-182

282 182. országos ülés deezember 16. 1837. czimén az 1874-ik évi költségvetésben fölvett 200.000 forintnyi födözet töröltetik." Mihályi Péter jegyző (olvassa az indítványt.) Elnök: Tisztelt ház! Legyen szabad egy kérdést föltennem. A tisztelt ház iménti szavazatával a tárgyalás alapjául a pénzügyi bizottság jelentését méltóztatott elfogadni. A költségvetés egyéb tételei már ezen év február havában megvitattak és megáüapittattak a tisztelt ház által, s ha most minden egyes költségvetési tételre uj indítványt méltóztatik előterjeszteni: akkor igen részletes, hosszadalmas költségvetési vita fog keletkezni, és miután in specie ezen indítvány akkor is meglétetett, s a ház által elejtetett, annyival inkább azt hinném, méltóztatnék a tisztelt ház az előbbi határozatnál megmaradni. (Helyeslés jobb felöl.) Helfy Ignácz: Tisztelt ház! Már ki lett mondva az ellenzéki oldalról, s bátor vagyok magam részéről is kijelenteni, hogy senkinek nincs szándékában, ezen vitát fölösleges hosszura nyújtani; de még ha akarnók, akkor sem tehetnők, miután oly csonka munka fekszik előttünk; azonban a mit a tisztelt elnök ur mondott: azt elméletileg nem fogadhatom el. Mert a pénzügyi bizottság jelentése, mely átalánosságban el lett fogadva, a következő czimet viseli: „Az 1874-iki költségvetés födözeti részéről, és e költségvetés kiadási részeinek átvizsgálásáról. " Ha tehát átvizsgálás: természetes, magában foglalja azt, hogy minden képviselő, ha elfogadható megtakarítást tud javasolni, azt javaslatba is hozhatja. Miután én, tisztelt ház, egy későbbi rovathoz írattam föl magamat; de megvallom, csakis azon okból, hogy alkalmam legyen egy ellenem tett megjegyzésre felelni, nem szeretvén személyes kérdésben fölszólalni; engedelmet kérek, miután most véletlenül fölszólaltam, hogy megragadhassam az alkalmat egyszersmind arra is megfelelni. Szándékom és kötelességem felelni azon szavakra, melyekre az imént Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársunk. (Nyugtalanság. FölMáltások: Nem leheti) Elnök: Bocsánatot kérek, ha minden szónok vissza fog térni és észrevételeket fog tenni egy előbbi nyilatkozatra: a vita igen hosszura fog nyúlni. Helfy Ignácz : Bocsánatot kérek, az mindig szokásban volt, hogy a részleteknél az illető képviselő válaszolt bizonyos megjegyzésekre. Egyébiránt újból ismétlem, az időt nem akarván vesztegetni, kijelentem előre is, hogy elállók attól, hogy később szóljak, épen azért, hogy kétszer ne vegyem igénybe a ház figyelmét. Szavaim félremagyarázására is kérhettem volna szót; de ezt tenni nem akartam. Én megvallom, hogy csodálkozással és őszinte sajnálattal tapasztaltam, hogy Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam képes volt tegnapi szavaimat magára és pártjára magyarázni. Én tudniillik arra czéloztam, hogy olyan férfiak, a kik nem csak a magyar ellenzéknek, hanem Magyarországnak büszkeségei is voltak : pályájuk vége felé föladták azon elveket, melyek mellett oly ékesszólással és lelkük egész erejével küzdöttek. Távolról sem czéloztam ezzel ezen tisztelt szomszéd pártra. Megvallom, nem ejtettem ki akkor a nevet, mert oly mérvben ér a fájdalom, hogy ezen névre ilyeneket kellett mondani, de mindenki az egész házban világosan értette, hogy Ghyczy Kálmánt és uj pártját értettem. (Hosszan tartó élénk éljenzés jobb felől.) Elnök: Ismételve fölkérem a tisztelt képviselő urat. mértóztassék a kérdéshez szólni. Helfy Ignácz: Mondom, mindenki világosan megértette, hogy én arra czéloztam, és nem Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársamra és elvtársaira. Ami azon végkifejezésemet illeti, a melyre ö oly nagy súlyt fektet, midőn azt mondám, hogy tudniillik „lesz egy kis párt a hazában vagy e hazában": engedelmet kérek én nem vagyok sem oly tökéletes, sem oly szabatos szónok, mint ő, hogy mindig eltaláljam a praecis kifejezést ; (Derültség jobb felől!) de én azt ugy akartam legalább értetni, hogy az a párt, mely most kisebbségben van: később többségben leend. (Derültség jobb felöl.) Irányi Dániel: Azon kérdéshez kívánok szólani, melyet a tisztelt elnök ur fölvetett; a tisztelt elnök ur tudniillik azt óhajtaná, hogy mi elálljunk azon kérdéseknek vitatásától, melyeket a pénzügyibizottság jónak látott bevenni a maga munkálata annak körébe. Midőn a képviselőház a pénzügyibizottságot a végett küldötte ki, hogy az 1874-iki költségvetést újból átvizsgálja: véleményem szerint, nem ruházta föl azt azon souverain joggal, hogy kénytelen legyen megnyugodni azon törlésekben, melyeket a bizottság jónak talált. A képviselőház nem mondott le a maga határozati jogáról, s nem is ruházta át, és nem ruházhatta át a pénzügyibizottságra a maga jogát. (Helyeslés.) Ha a tisztelt többség nem osztja a tisztelt elnök ur nézetét, (Közbeszólások: Nemi) ez esetben elállók a szótól. Elnök: Az ügy érdekében kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak azon kérdésre reflectálni, hanem szíveskedjenek a költségvetéshez szólani. Széll Kálmán előadó: Miután az előzetes kérdés akként dőlt el, hogy a ház tárgyalja, amit én is helyesnek tartok, a rendelkezési alapra nézve beadott indítványt: legyen szabad röviden oda nyilatkoznom, hogy általán bevett parlamentalis