Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-180

180. országos ülés deczember 13. 1873. 227 Midőn tudniillik oly intézkedésekről van szó, amely intézkedések a monarchia ezen felének, Magyarországnak, a magyar államiságnak lehetnek hátrányocsak: akkor nekünk, a másik fél meghallgatása nélkül is szabad oly törvényeket alkotnunk, a melyek a kiegyezési törvényt sértik. így például sérti e törvényt az is, hogy a „magyar hadsereg" kifejezés, mely a kiegyezési törvénynek, ismétlem, egyik alaptételét teszi: ezen törvényt sértőleg, tehát nem rendes utón, küszöböltetik ki. Engedelmet kérek; tisztelt ház, meg kell javítanom egy kifejezésemet, hogy tudniillik, midőn mondottam, hogy a magyar hadsereg hiánya csak a monarchia ezen felének, csak Magyarországnak lehet hátrányos; mert én ugy vagyok meggyőződve, hogy a magyar hadsereg hiánya, de sőt még azon körülmény is, hogy a „magyar hadsereg kifejezés" az utóbb alkotott törvényekből kidobatott, és ez által a magyar hadsereg létesítése megnehezittetett: az én nézetem szerint, nemcsak Magyarországnak, nemcsak a magyar trónnak hátrányos ; hanem, meggyőződésem szerint, hátrányos az az egész monarhiának, s így ugy az osztrák császári, mint a magyar királyi trónnak. Módosításomat, tisztelt ház! annak helyén fogom előterjeszteni. Ez alkalommal csak kijelentem, miszerint ha a tisztelt ház, ezen módosítást nem fogadná el: az e tárgyban részünkről minden hasonló eljáráshoz hiven, mi a harmadik fölolvasásnál ezen törvényjavaslat ellen fogunk szavazni. {Helyeslés bal felől.) Csanády Sándor: Tisztelt ház! Én, ki elveimnél fogva ellensége vagyok a közösügyes ntézményeknek.... {Derültség jobb felől) Hiába nevetnek uraim, ki mondom ezt százszor is önök előtt, s valójában csodálkozásomat kell kifejeznem a fölött, hogy önök akkor, midőn a közösügyes intézmény fölött kárhoztató Ítéletet mondok: nevetnek ; holott a jelenlegi mostoha pénzügyi viszonyok, a mostani bankrott épen ezen közösügyes viszonyoknak tulajdonítható. Mondom, tisztelt ház, miszerint én, aki elveimnél fogva ellensége vagyok a közösügyes intézménynek, aki a törvénynek korlátai közt igenis mindent el fogok követni arra nézve, hogy hazánk minden bajának és veszedelmének oka: a közösügyes kiegyezés megszimtettessék, hogy ettől meneküljön, ha kell, még azon áron is, hogy a magyar király fejéről az osztrák császári korona lehullanék. Én, miután nem akarom azt, hogy hazám polgárainak vére a közösügyes intézményért ontassek : a tárgyalás alatt lévő javaslatot még a részletes tárgyalás alajrjául sem fogadom el. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Pulszky Ágost előadó: Tiszelt ház! Mint a központi bizottság előadója, ugyanazon helyzetben találom magam ma, a két előttem szólott képviselő úrral szemben, mint épen ezelőtt egy évvel, midőn szintén e kérdés forgott fönn, s ugyanazon indítványok tétettek hasonló részről, amiért is nem marad egyéb hátra: mint azt, amit tavaly mondottam, ismételni; illetőleg egyszerűen azon álláspontot constatálni, melyet a ház többsége tavaly e kérdésben s az idén is, amennyiben az osztályokban már nyilatkozott, elfoglalt. Távol legyen tőlem, tisztelt ház. Várady Gábor tisztelt képviselő urat azon váddal illetni, hogy a közjogi alapot kívánja megtámadni, s legkevésbé illenék ez hozzám, mint a központi bizottság előadójához, akkor, midőn ezen a közjogi állapotból következő törvényjavaslat védelmére kell szót emelnem. Azt állította Várady képviselő ur, hogy meszsze vezetne taglalása annak, mily eredménye lett volna annak, ha a magyar hadsereg kifejezés föntartatott volna a törvényben, s ha ehhez mérten történtek volna a további intézkedések. Én itt csak azt ismétlem, hogy ez messze vezetne, s hogy a ház többsége e tekintetben nem osztozott azon egyéni meggyőződésben, melynek ő kifejezést adott, hogy tudniillik e tekintetben pénzügyileg jelentékeny megtakarítások történhettek volna, a védképesség megfelelő fejlesztése mellett. Ép azért, mert a tisztelt ház többsége e véleményt nem helyeselte tavaly, nem helyeselte az osztályokban ma: bátorkodom a tisztelt háznak a régi álláspont föntartását ezúttal is ajánlani. Csiky Sándor: Tisztelt ház! Szólanom kell a tárgyhoz két oknál fogva; először Várady Gábor tisztelt képviselőtársam előadására van észrevételem, azután pedig a központi bizottság előadójának egy állítására. Várady képviselő ur azt állította, hogy a kiegyezés alapját képező 1867: XII. törvényczikkett egyoldalúkig ezen házban tárgyalni és megváltoztatni nem lehet. Én ezt nem ismerem el. Ezen házban alkottatott azon 1867: XII. törvényczikk: tehát ezen házban töröltethetik el, ha a nemzet érdeke ugy kívánja. Hogy ez nem oly fundamentális törvény, hogy ez nem oly idegen nemzettel kötött pactum conventum, mely ugyan azzal folytatott együttes tárgyalás nélkül módosítást nem szenvedhetne: arra példát adtak önök maguk az 1867: XII. törvényben, ahol a hadsereg önállósága világosan említtetik a 11. és más §§-okban, és mit tettek önök? A. következő évben a kormány törvényjavaslatot terjesztett be, amelyben már a magyar hadsereg megemlítése is kiküszöbölve lett, a mely e pactum convectumnak nevezett alaptörvényben meg volt alapítva, s annak következése az lett, hogy a többség elfogadta, hogy Magyarországnak nincs önálló hadserege, hanem csak magyar hadcsapatai. S miután nincsen kimondva az 1867: XII. törvényben az, hogy közös hadügy29*