Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-178

21G 178. országos ülés deezember C. 1873. is megjegyeztetett, hogy három különböző tárgyat foglal magában, annálfogva correct, hogy most a második kérvény iránti vélemény, a pecsétekre vonatkozólag, bocsáttassák tárgyalás alá. Maximovics Miklós : Épen most hallottuk Máttyus képviselő úrtól, hogy képviselők nem szavazhatnak azon tárgyban, melyről nem tudják, miben áll, s épen ezen képviselő urnák fölhívása folytán az igen tisztelt minister ur szives volt, az egész tényállást a képviselőházzal közölni. Én tehát, ha nem lehet máskép e tárgyat újra előhozni: kérem ugyanezen eljárást követni ezen kérvény irányában, mint az előbbinél; kérem tehát az igen tisztelt minister urat, miután a tisztelt előadó ur ezt tenni elmulasztotta, méltóztassék nekünk a tényállást megmondani annyival inkább, mert, ugy látszik, a tisztelt előadó ur és Babes képviselő ur ezen ügyben nem értenek egyet. (Derültség.) Molnár Antal előadó: Abban teljes igaza van, hogy Babes képviselőtársammal nem értek egyet; hanem ez nem gátolja azt, hogy a tisztelt képviselő ur fölhívása folytán a tényállást ugy. amint van, előadhassam. (Fölkiáltások: Nem lehet!) Perczel Béla : Tisztelt ház! Méltóztassék afölött határozni: vajon tárgyaltatott-e e kérdés vagy nem? Igaz, hogy midőn a kérvényi bizottság jelentése e három, állítólag heterogén tárgyra vonatkozólag együttesen adatott elő : egyik képviselő ur azon véleményét nyilvánította, hogy ezen tárgyakat külön kell tárgyalni. Azonban a tisztelt ház ezen véleményt határozattá nem emelte ; következett a tárgyalás, mely e kérdésben folyt mindazon tárgyakra nézve, melyeket a kérvényi bizottság összefoglalt, midőn ezen jelentését beadá. A tárgyalás be lévén fejezve, elnök által constatáltatott, hogy senki a fönforgó tárgyhoz szólani nem kíván, elnök csak kötelességét teljesité. mert a házszabályok is följogosították volna, hogy a kérdéseket különválva intézze a tisztelt ház elébe; de többé e tárgynak megvitatásába ereszkedni nincsen joguk a tisztelt ház tagjainak. Bátor vagyok tehát azt a kérést intézni a tisztelt elnök úrhoz: méltóztassék most a második kérdést föltenni. Elnök: Fölvilágositással tartozom Perczel képviselő urnák. Azon perczben, midőn fölolvastatott a kérvényi bizottság véleménye mind a három kérvényre nézve, Bonts képviselő ur fölszólalt és kérte, hogy választassák külön ezen három tárgy, miután külön-külön tárgyat képeznek. Én ezt akkor meg is ígértem, hogy eszerint fogom föltenni a szavazásra a kérdést. Tárgyaltatott-e vagy nem ?' afölött méltóztassék határozni. Annyi bizonyos, a fölvilágositás a minister úrtól csak az első kérdésre kívántatott, s a szavazás most csak az első kérdésre történt. A képviselő urak azt mondják, hogy ők csak ellen-inditványt akarnak beadni ezen külön tárgyra nézve. Kérem, méltóztassék azt beadni, hogy szava^ zásra bocsáthassam a kérdést. A kérvényi bizottság véleménye mind a három tárgyra egyformán szól, az ellen-inditvány természetesen mind a háromra nézve külön-külön. A szavazásra ezek fölött tehát alkalmat kell szolgáltatni. Péchy Tamás : Tisztelt ház! A ház szokásai és szabályai azt kívánják, hogy ha valamely bizottság előadója valamit a ház elé terjeszt : annak az előterjesztett egésznek tárgyalása együttesen történjék. Az igen tisztelt előadó ur méltóztatott három kérvényt egyszerre fölolvasni együt^ tes határozattal, és senki sem volt a ház összes tagjai közt, aki ellen-indítványt e tekintetben benyújtott volna. Fölszólalt ugyan Bonts képviselő ur, hogy ezek nem homogén tárgyak, s együttesen alig intézhetők el; de a ház ujabb határozatot nem is hozott, s igy a dolog természete s az eddigi szo» kás szerint is tulajdonképen csak a kérdések szétválasztása által lehet az ügyet helyesen elintézni, amint már az első kérdésre vonatkozólag a szavazás meg is történt. Én azonban arra kérem a tisztelt házat, különösen tekintetbe véve azt, hogy már egy nemzetiségi képviselő ur, ki itt fölszólalt, constatálta, hogy a ház nem-nemzetiségi tagjai igen nyugodtan tárgyalják az ügyet : méltóztassanak megengedni az illető nemzetiségi képviselő uraknak, hogy a tárgyhoz hozzászólhassanak. Babes Vincze : Tisztelt ház! Meglehet, hogy azért vannak köztünk némelyek, kik vonakodnak kihallgatni, mert azt tartják, hogy a nemzeti* ségi kérdést hozom föl. Ezt nem teszem; hanem ellenkezőleg azt akarom e kérdésnél constatálni, hogy itt a megyének kérelme ép az ellen van, hogy a tisztelt kormány nemzetiségi kérdést akar fölhozni ott, ahol nincs. A dolog abban áll, hogy Zarándmegye pecsétjének körirata 140 év óta latin, s ezt használta háborithatlanul egészen ez ideig. Most pedig nem tudom minő okból, a tisztelt kormány ráparancsolta a megyére, hogy más pecsétet használjon, mert ezt betiltja. (Helyeslés.) Lehet azonban, hogy, önök véleménye szerint, ez eljárás helyes: az enyém szerint azonban nem, s igy kérem ellenkező véleményem kihallgatását. (Fölkiáltásolc: Eláll!) Bocsánatot kérek, nem állok el; mert ellenkező véleményem elmondására jogom, van. Ha világos törvény volna: akkor idézte volna a kormány és idézhette volna a kérvényi bizottság is. Tehát a pecsét iránti intézkedés csakis a municipiiun joga. A kormány hivatkozik a nemzetiségi törvényre, tudniilik a magyar nyelv államiságára, és azt vitatja, hogy az ő joga intézkedni; én meg azt mondom, hogy ez az autonómiai, tudniilik a törvény-