Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-178

1 O/l I r ' X 178. országos ülés deczembei- 6. 1873. nyerjen az iránt, birnak-e alappal a részletes, vagy teljes ministerválságról szóló hirek, a melyek magukat már hetek óta fentartják. Az ország átalános érdeke pedig megkívánja, hogy ha nincs kormányválság : az constatáltassék ; ha pedig van, annak mielőbbi megszüntetése eszközöltessék, miért is kérdem a tisztelt ministerelnök úrtól: 1. Létezik-e a ministerválság? 2. Ha létezik, részletes-e az vagy átalános, azaz az egész ministermmra kiterjed-e? 3. Ha a válság akár egyik, akár másik alakjában létezik : tette-e, vagy szándékozik-e saját hatáskörében tenni lépéseket az iránt, hogy az mentől rövidebb idő alatt elenyészszék'? Azt gondolom, tisztelt ház, nem szükséges fejtegetni, hogy mind a parlamentalismus, mind az ország érdeke kívánja, hogy azon hetek óta terjengő hirek iránt a képviselőház valahára tisztába jöhessen. (Helyeslés.) Méltóztassék tehát ez interpellatiomat a ministerelnök urnák kiadatni, kérvén őt, hogy arra mennél előbb válaszolni szíveskedjék. Szlávy József ministerelnök: Tisztelt ház ! Legyen szabad Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur három kérdésére együttesen felelnem. (Halljuk 1) Tény, hogy ezelőtt több nappal a ministerium két tagja lemondását beadta. Ezen lemondás azonban a mai napig ő felsége által el nem fogadtatott. Hogy erről a tisztelt házat előbb nem értesítettem, illetőleg, hogy a Csernátony tisztelt képviselő ur által a múlt ülések egyikén a kormányhoz e tárgyban intézett kérdésre előbb nem feleltem : annak egyszerű oka az, mert azt reménylettem, hogy már a legközelebb elmúlt napokban a tisztelt háznak határozott válaszszal fogok szolgálhatni, és egyúttal a két lelépendő minister utódjait is meg fogom nevezhetni. Ez mindeddig nem történt; reménylem azonban hogy a legközelebbi ülésben a tisztelt háznak határozott választ adni képes leszek. Addig azonban, mig a két minister lemondása el nem fogadtatik, ugy ők, mint többi ministertársaim, helyükön maradnak, kötelességeiket teljesítik, s minden tetteikért természet szerint felelősek. Ismétlem, a legközelebbi ülésben reménylem, hogy a tisztelt háznak határozott válaszszal fogok szolgálhatni. (Helyeslés.) Tisza Kálmán : A tisztelt ministerelnök ur nyilatkozata folytán csak annyit tartok szükségesnek kijelentem, hogy teljes készséggel elvárom az általa közel kilátásba helyezett határozott nyilatkozatot, attól függesztvén föl: lesz-e szükség további teen dőket indítványozni vagy nem. (Helyeslés) Elnök: Addig, mig a határozott választ meg fogja adni, a tisztelt ház a ministerelnök ur nyilatkozatát tudomásul veszi. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: Bátor vagyok a tisztelt közmunka- és közlekedési minister úrhoz egy kérdést intézni. Interpellatióm indokolva van azon szavak által, melyeket a ministerelnök úrtól az imént hallottunk, 0 ugyanis megerősítette azon hírt, hogy két minister már véglegesen beadta lemondását, és tudjuk, hogy e kettő a pénz- és közlekedési minister ur. Tisztelt ház! Mindnyájan tudjuk, hogy azon szomorú pénzügyi helyzet, melyben ma az ország van, a közösügyes terheken kívül, főkép a közlekedési eszközök által lett előidézve ; azaz azon rendszertelen és, valljuk be, könnyelmű eljárás által, melyet a közlekedési eszközök létre hozatala körül hét év óta követnek. Köztudomású az is, hogy közlekedés-ügyeink jelenleg oly zűrzavaros, oly zilált állapotban vannak, hogy ha igaz, és nem lehet kételkedni benne, hogy több nap óta a ministerelnök ur nem képes pénzügyministert találni Magyarországon, ugy azt hiszem, valóságos csoda lesz és bámulatra fogja ragadni az országot; (Zaj. Halljuk.!) mondom, bámulatra fogja ragadni az országot az a férfin: a kiben meg lesz azon hősies elszántság, hogy a közlekedési tárczát elvállalja. (Halljuk \) A múlt budget-vita alkalmával bátor voltam különösen egy kérdést többizben intézni a közlekedési minister úrhoz. Ő mindenre felelt; de épen arra nem méltóztatott válaszolni, pedig ez oly fontos kérdés, tisztelt ház, hogy a nélkül nem is lehet hozzáfogni közlekedési ügyeink rendezéséhez. Azon kérdést intéztem a közlekedési minister úrhoz, hogy mennyiben igazak azon hirek, a melyek számokkal lettek kitüntetve a lapokban, hogy különböző vasuttársulatok több millióra rugó követeléssel lépnek föl az állammal szemben azon összegeken kívül, melyek nekik már szerződésileg biztosíttattak. Fölemiitettem egyebek között a kassá-oderbergi vasuttársulatot, melynek consortiuma, a szerződési összegen kívül, még 8 milliót követel. Hozzá csatlakozott a Károlyvár-fiumei vasút is, mely most már be lett fejezve. Elvártam volna a minister úrtól, hogy a vasút e befejezése napján megismertette volna a házzal, milyen teher háramlik e vonal által az államra. Ugy halljuk hogy a különbség nem kevesebb, mint 15 —17 millió forint. Tisztelt ház! A közlekedési ügyek tekintetében már ugy vagyunk, mint az uzsorások kezeibe került eladósodott ember, aki azt sem tudja, hány váltója van künn, mikor járnak le, s egyátalában mennyi adósságainak összege. Ezek rendezése nélkül nem lehet Magyarország pénzügyeinek rendezéséhez fogni. Szándékoztam e részben ma egy határozati javas-