Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-172
11)2 172. országos ülés november 26. 1878. megadása alkalmával ö is azt mondotta, hogy meg kell adni, mert különben a status kereke megakad. Most az összes ministerium azt mondja, hogy e kölcsön nélkül megakad az állam kereke és ő még sem adja meg. Én ezt rósz néven nem veszem ; hanem csak arra kérem, ne méltóztassék velünk annyit foglalkozni, mert bizony nagy Itatása nincs. Hanem azt én aztán ismét nem bánom, hogy önnek nyert babéraiért milyen fajta koszorúkat adnak debreczeni választói, én azzal nem gondolok. Most csak a túloldal némely szónokainak (Halljuk \) kívánok felelni. Somssich Pál fölszólított bennünket, fölszólított minden pártot, hogy kezet fogva szabadítsuk meg a hazát. En részemről ünnepélyesen nyilvánítom, hogy e részben az első leszek, mihelyest a mostani rendszert megváltoztatva, oly térre lép a kormány, melylyel a hazát megszabadítani lehet. Soha senki nem szorít szivesebben kezet Somssich csal, mint én ; de addig nem. A Sennyey zászlója iránt azt a vigaszt nyújthatom neki, hogy ne féljen; meri ha lobogtatja is, csak Mária-Czell-felé leszen ne i serege. Utoljára azzal az óhajjal fordulok a túlsó párthoz, (Halljuk l) hogy ez a mai szavazás legyen a mameluk-kornak hattyú-dala. (Derültség.) Természetes, hogy én azon indítványra szavazok, amelyet magam is aláirtam. (Helyeslés a szélsőbal oldalon.) Madarász József: Tisztelt képviselőház ! Lelkiismeretem s a hűség azon zászló iránt, melyet 1848. előtt a szabadelvű párt nevezete alatt azon pártban a conservativek ellenében elfoglaltam, és hiszem, hogy 1848. óta is hiven megtartottam, teszi kötelességemmé kiválólag, hogy Sennyey Pál és Horvát Boldizsár képviselő urak felszólalásai után röviden indokoljam, hogy iáiért nem fogadom el az előttünk fekvő törvényjavaslatot, s hogy az előttem szólott kéjniselőtársaiiu által elmondottakra tegyek néhány észrevételt. Nem fogadom el a, kölcsön iránti törvényjavaslatot azért, mert még azon esetre is, hogy ha ez által az államföntartása lenne is biztosítva: nem az önálló független Magyarország, hanem az osztrákmagyar birodalom egyrészének fönállása lenne biztosítva. Én jíedig nyíltan vallottam, vallom és mig elmém ép marad, vallani is fogom, hogy az osztrákmagyar birodalom mielébbi alkotmányos megszűntét kívánom, s óhajtóul, hogy minél előbb beálljon azon idő, amelyben mindenki belássa, hogy az osztrák-magyar birodalom megszűnése szükséges azért is, hogy egy önálló független és teljes, egy az állam minden erejével bíró magyar államot alapítsunk. (Helyeslés a széisö baloldalon.) Én most fölötte sajnálom, hogy nem érthetek egyet Ürményi tisztelt képviselőtársammal, aki szójátéknak vélte azt, hogy Sennyey képviselőtársunk a conservativek zászlóját tűzte volna ki, s azt állitá, hogy ő a takarékosság zászlójának ícitüzését értette itt. Én, azt hisxeiö, mindenki önmaga szavainál; legjobb magyarázója, s engedje meg a tisztelt képviselő ur, hogy Sefinyey tisztelt képviselőtársunk beszédéből én körülbelül három sort olvashassak föl Sennyey képviselő ur beszédében ezeket mondja: „A takarékosság mottója olyan, melyet ós szívesen fogadok, szívesen írok a conservativek zászlójára és meg vagyok győződve, hogy e zászi» alatt megnyerem a nemzet többségét. (Felkiáltások: Halljuk tovább is!) Én. csupán annyit idézek a beszédből, amennyit szükségesnek tartok. (Derültség.) Ő tehát a takarékosságot fölírja; de a kérdés az, melyik zászlóra ? a conservativek zászlójára, s azt hiszi, hogy ez által fogja ő a nemzet többségét megnyerni. Én tehát nem állítom, hogy itt a képviselőházban tűzte ki a eonservatismusnak zászlaját ; de annyit nem tagadhatni, miként ő azt hiszi. Insgy a conservativek zászlójára irva a takarékosságot, megnyeri a nemzet többségét. Én azonban azt hiszem, hogy nemzetünk többségét, — irja bár a takarékosságot, vagy a szabacleivüséget a zászlóra, mihelyt az a conservativek zászlója lesz:— (Helyeslés a szélső bal oldalon.) nem nyeri meg, s megmondom miért. (Halljukl) A conservativ nevezetet igen jól tudom, hogy maga Sennyey képviselő ur se fogja másként értelmezni. A conservativek küzdöttek 1848. előtt, s küzdenek 1861, 65. és 67. óta, most már elfogadva a parlamentális alkotmányos életet. Conservativ név alatt nem értenek iíást, nemcsak Magyarországban, de európaszerte sem, mint megállapítását az államok baladásának, progressiójának, és mindazon intézmények föntartását, vagy ha lehet életbeléptetését, amelyek egyrészt a független politikai szabadságot, másrészt a szabad lelkiismeretet nem engedik meg. (Mozgás.) Nézetem szerint, tisztelt ház, a conservativ szó értelmezése Európaszerte ez. Óhajtom, hogy majdan midőn eljön az ido, hogy a conservativek kitárják zászlójókat: tagadják meg az Európaszerte ismert conservativismus e jellegét. Nem akartam komolyan feketén festeni; de most már jeleznem kell még azt is, hogy Európaszerte a conservativismus zászlaja még a reaetiót és a teljes vallásszabadság ellen intézett törekvést is magában foglalja, De ezt el akartam hallgatni; óhajtom, hogy mindnyájan azt láthassuk, hogy azok ellenében a haladást és szabadelvüséget ők is ki íbg| ják tűzni. De mert eddig igy értelmeztetik a conservativismus ; ezért nem hiszem, hogy ezen zászló megnyerje nemzetem többségét.
