Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-147
147. országos ülé! házak, istállók és hozzátartozó telkekkel együtt teljes tulajdonuknak fognak elismertetni. 11 Ezen módosítás hasonló az ugyancsak 1872. évi június 9-éről kelt kir. leirat 22. §-ához, mely igy szól: „Azon adományok, melyekkel eddig a katonai kincstár közhasznú intézetek, iskolák vagy kórházak föntartásához járult, további intézkedésig és legalább még három éven át hasonló czélokra és a magyar pénzügy rovására ki fognak szolgáltatni," E módositvány hasonlít a Bellovár katonai község iránt kibocsátott legfelsőbb rendelet egyik szakaszának tartalmához. Én csak keveset adtam hozzá s ez arra vonatkozik, amit a t. ministerelnök ur az osztályülésben mondott. Nem látom be, hogy miután ez megadatott Beliovármegyének, miért ne adatnék meg ennek is: „Quod uni justum, alteri aequum." igaz. hogy a 19-ik szakasz azt mondja, hogy mind az, ami fönnmaradt a katonai és honvédségi szükségletek után: a községeknek marad; de ha elvétetnek közigazgatási, igazságszolgáltatási czélokra az épületek egy része: akkor semmi sem marad a községek számára. A rendes hadsereg közösügy, tehát a monarchia közösköltségén építsen számára épületeket, a honvédség magyar ügy, Magyarországnak kell hogy gondoskodjék épületekről. Ami Varasdnak és Bellovárnak megadatott. miért ne adatnék meg a magyar Határőrvidéknek is. Elnök : Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy Miletics képviselő ur módositványa, ugy amint beadatott, nem tárgyalható ; mert jelenleg a magyar korona országai közös törvényhozása alá tartozó viszonyoknak a polgárosított határőrvidéki részekben való rendezéséről szóló törvényjavaslat 2-dik szakaszát tárgyaljuk, a képviselő ur pedig a mellékelt rendelet 19-dik szakaszára adott be módositványt. Szlávy József ministerelaök i Tisztelt ház! Nem akarok beleereszkedni abba, hogy vajon forma szerint helyes, vagy idevaló-e Miletics Szvetozár képviselő ur indítványa; hanem a dolog fölvilágositására vagyok bátor néhány szót szólni. A kérdéses rendeletben az mondatik, hogy mindazon kincstári épületek, melyek a honvédség, a katonaság czéljaira, a közigazgatási hatóságok és bíróságok elhelyezésére szükségesek, arra fordíttassanak ; ami azon fölül marad : az eladaíik, és az abból begyülendő pénzbői építtessenek, ahol szükséges, ily épületek. Ez ellen van Miletics Szvetozár képviselő urnák kifogása, kívánván, hogy az ilyen, a megváltozott viszonyok közt a kincstár számára fölöslegessé vált épületek, az illető községeknek ajándékba adassanak. Nem tudom, hogy ez az ajándék, mely az ország egy részében tétetik, méltányos-e az ország többi részeinek adófizetői irányában is? mert ne méltóztassék a képviselő ur elfeledni, hogy a megváltozott körülmények közt a most polgárosítandó határőrviKÉPV. H. NAPLÓ 18S. VII. KÖTET. június 13. 1873. 81 déken igen sok épületre lesz szükség. Ezeket a kincstár a maga erejéből kénytelen íölépitni. Honnan vétetnék az erre szükséges pénz? Az ország többi adófizetői által kellene, hogy pótoltassák. Én pedig nem látom az osztó igazsággal megegyezőnek, hogy ez épületek elajándékoztassanak bizonyos községeknek, a szükséges épületek pedig valamennyi adófizető pénzéből építtessenek, s azt hiszem, hogy e rendelet ugy ahogy kiadatott, a méltányosságnak megfelel De hozzájárul, hogy van sok épület, melynek egyes községek alig vehetnék hasznát, például 0Orsován van majdnem egy egész városrész, melyveszteglő intézetül szolgált, s melynek a község mint olyan hasznát egyátaiában nem vehetné, hanem a község valószínűleg eladná az ily épületeket és a kincstár kénytelen volna a maga erejéből ezek helyett ujakat épitni. E rendelet által a méltányosságnak teljesen meg lévén felelve, Miletics Szvetozár módositvány át mellőzni kérem. (Atalános élénk helyeslés.) Elnök : Még egyszer föl fog olvastatni a módositvány, melyet Miletics képviselő ur toldalékul a 2-ik §-hoz hoz javaslatba. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa Miletics módositványát'.) Elnök! Fölhívom azon képviselő urakat, kik a Miletics Szvetozár ur által a 2-ik §-hoz indítványozott ezen hozzáadást elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A 2. §. a központi bizottság szövegezése szerint fogadtatott el. W ächter Frigyes jegyző (olvassa a 3. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 4-ik §-t.) Miletics Szvetozár: A 4. §. elé vagy után egy uj §-t kívánnék beszuratni. A tisztelt ministeremök ur azt is monda tegnapelőtti beszédében, hogy a kormánynak szándéka biztosítani a határőrvidéki lakosokat aziránt, hogy mindazon kedvezmények, melyek részökre kilátásba helyeztettek: változatlanul fon fognak maradni. Már pedig igen fontos kedvezmény az, melyet ő felsége 1871. jun. 8-án a zágrábi főhadparancsnokság újjászervezéséről szóló rendeletében adott a Határőrvidéknek. Ezen cs. kir. rendelet — ugy nevezem azt, amint önmagát nevezi — nincs ellenjegyezve és 5. §-a igy szól: „A Határőrvidék rendkívüli jövedelmei, valamint azok mire fordítása iránt rendkívüli költségvetések készítendők. Ezekbe veendők föl a horvát-tót határőrvidéki állami erdők azon korhadt fájának nagyban történt eladásából befolyó bevételek is, melynek az észszerű erdőkezelés elértékesitését megkívánja, melynek összege az évi turnust meghaladja. E bevételek, rendeltetésük szerint, a Határőrvidék szükségleteire, nevezetesen közlekedési eszközökre, vizmentesitésre, valamint a Karst befásiíására fordítandók. 11