Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-147

147. országos ülés június 13. 1873. 79 polgároknak legszentebb joga, változtatásokat tesz. Ajánlom tehát módositványomat. Még csak azt akarom megjegyezni, hogy az 1848-iki törvény sem szabta meg sem a választó­kerületeket, sem a helységeket, mert az a megye­bizottságoknak a dolga és igy én is kihagytam ezt módositványomból. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa Miletics Szvetozár módositvány át.) Elnök : T. ház! Minthogy a Miletics kép­viselő által beadott módositvány a Határőrvidéknek országgyűlési képviseletéről szóló központi bizottság szövegezésének négy §-ára vonatkozik, azokat is szükséges lesz előbb fölolvasni. W ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 18., 19., 20. és 21. §-okat.) Szlávy József ministerelnök i Az előttem szólott képviselő urnák válaszul bátor leszek fölolvasni a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 18. szakaszának kezdő szavait. Ezek igy szólanak: „a magyar határőrvidéki részek országgyűlési képvise­lete czéljából a választó kerületek addig is, mig a törvényhozás a választó kerületek átalános szabá­lyozása alkalmával, ezen részek arányosabb képvi­seltetése iránt intézkednék 0 stb. Emez ineisumban kifejezését láthatja a képvi­selő ur annak, hogy maga a kormány sem tartja arányosnak az ottani lakossághoz képest a képviselők számát, és hogy miért nem változtatott a kormány ezen. miért ragaszkodtunk egyszerűen a fönálló törvényhez, bátor voltam a múltkor előadni. Ragasz­kodtunk pedig és ragaszkodhattunk a fönálló tör­vényhez annál inkább, mert ilyen aránytalanságok nemcsak a most polgárosítandó Határőrvidékben, hanem az ország többi részeiben is fordulnak elő. (Helyeslés.) Épen az ország fővárosában Pesten több mint 50.000, — Erdélyben pedig vannak helyek, hol 70.000-en tul (Felkiáltások 100.0001) százezer lé­lekre esik egy képviselő. Ilyen aránytalanságok léteznek több helyen. A kormány azt hitte, hogy midőn ezen törvénybe beletette azt, „hogy addigis, mig az arányosabb képviseltetés létre jönne": ez által megnyugtató bizonyítékát adta annak, hogy a képviselők számát annak idején szaporítani fogjuk. Megfog ez történni már a jövő országgyűlésre, mert a jelen országgyűlés folyama alatt nem kételkedem, hogy a választási törvény, s azzal együtt a választó kerületek kérdése el fog döntetni, s akkor a Határ­őrvidék is arányosabb képviseltetésben fog részesülni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Miután az együttesen tárgyalt 18., 19., 20., 21. §§-ra módositvány adatott be, fölhívom azon képviselőket, kik a központi bizottság szöve­gezése szerint e négy §-t elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik;.) A többség elfogadja. W ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 22., 23., 24. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatván, olvassa a 25. §-t.) Miletics Szvetozár: Bátorvagyok e §-hoz is egy módositványt adni be, melynek ugyanaz a czélja, mi volt azon indítványomnak, hogy a határ­őrvidékre a magyar iskolatörvény behozassák. Stante conclusione, hogy megvan tartva a határőrvidéki népiskolai szabály, én bátor vagyok egy módositványt tenni, mely ugyanezen czélra vezet, melyet azon indítványom magának kitűzött. A módositvány igy hangzik: A 25. §-ra vonatkozólag s közvetlenül utána tétessék: „Épen ugy fölhatalmaztatik a közoktatásügyi minister., hogy addig is, mig a közoktatásra vonat­kozó magyar törvény az említett magyar határőrvi­dékre ki nem terjesztetik, a már fönálló, s átalában azon hitfelekezeti iskolák tekintetében, melyek az 1871. évi június 8-án kelt határőrvidék! iskolai rendelet kibocsátásáig mint ilyenek tekintettek, eltérve az érintett szabályrendeletektől, különösen az N. alatti 3. és 74. §-tól, az iskolák hitfelekezeti jel­lege az illető községbeli segélyezésre és más iskolák föntartási kötelességétől fölmentésre nézve, más iskolák föntartására nézve a magyar iskolai törvénynek ren­deletei határozatait, nevezetesen 1868. évi 38. t. ez. 11., 25. és 36. §-át alkalmaztassa." Elnök: A most beadott módositvány még egyszer föl fog olvastatni. Huszár Imre jegyző: (Újra fölolvassa Miletics Szvetozár módositványát.) Trefort Ágost közoktatásügyi minister: T. ház! Midőn a t. ház a törvény­javaslat 2. §. b) pontját elfogadta, méltóztatott már elvileg elfogadni a 25. §-t is, melyben a közokta­tásügyi minister bizonyos teendőkre fölhatalmazta­tik. Azon alkalommal kinyilatkoztattam, hogy köteles­ségemnek fogom ismerni, a határőrvidéki iskolákra vonatkozó szabályrendeleteket a magyar törvénynyel minél előbb összhangzásba hozni; (Helyeslés) tehát a képviselő urnák azon provisiója, melylyel gondoskodni akar, talán fölösleges is, és pedig annyival inkább fölösleges, mert a szabályrendelet 3. §-ában kimon­datik, hogy „azon népiskolák, melyek ezen szabály­rendeletnek kibocsátása előtt, egy politikai községnek különböző hitközségei által alapíttattak és tartattak fön, megtartják mint nyilvános iskolák eddigi jei­legöket" s igy azon hitfelekezeti iskolák, melyek korábban olyanoknak nyilváníttattak, absolute nin­csenek veszélyeztetve, hanem azon helyzetben fog­nak maradni, a melyben vannak. Mindezek folytán kérem a t. képviselőházat, méltóztassék azon mó­dositványt, melyet Miletics képviselő ur benyújtott, mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: Fölhívom azon t. képviselő urakat, kik a módositványt a közp. bizottság szövegezése sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom