Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

146. országos ülés június 11. 1873. 71 módositványt azon §. tárgyalása alkalmával előterjeszteni, jelenleg pedig bátor vagyok a t. háznak azt a módositványt beadni: hogy a második §. b) kikezdése egészen hagyassék ki. Elnök: Miletics képviselő ur azt mondja, hogy félremagyaráztattak szavai és igy a szabályok értelmében szót kér. Miletics Szvetozár: Tisztelt ház! Maximovics tisztelt képviselőtársam azt mondta, hogy módositványom nem tartozik e helyre. Én nem azt indítványoztam, hogy a b) pont helyett tétessék azon módositványom, hanem, hogy a c) pont alatti kikezdés után tétessék; mert a §. szól először a közigazgatásról, másodszor a közoktatásról, harmadszor más közjogi ügyekről; én tehát az a) és b) pont alá kívánom tenni azt, ami továbbra is föntartatik ; ami pedig megváltoztatott , az tétessék a végére. Trefort Ágoston közoktatási miliister: Tisztelt ház! Miután a szabályrendeleteket a népiskolákra nézve rögtön nem lehet megszüntetni, és a magyarországi törvényt nem lehet rögtön behozni: kérem a tisztelt házat méltóztassék a 2-ik §-t ugy, a hogy van, elfogadni. (Helyeslés) Elnök: Tisztelt ház! A törvényjavaslat második §-ára vonatkozólag három módositvány nyújtatott be. az egyik Matolay képviselő ur által. Szlávy József miiiisterelnök: A tisztelt előadó ur e módositványra vonatkozólag, mint észrevettem, elfelejtette érinteni, hogy itt egy sajtóhiba van, t. i. igy hangzik a törvény a második §. harmadik sorában: „érvényben lévő legfelsőbb intézkedéseknek, jelesen ily czim alatt törvény", ez sajtóhiba, és igy kellene lennie: „érvényben lévő legfelsőbb intézkedéseknek, jelesen az 1871. június 8-án ily czim alatt „törvény a határőrvidéki városi" stb. stb. Elnök: A beadott módositványok elseje Matolay képviselő uré, az föl fog olvastatni. W

ächter Frigyes jegyző (újra fölolvassa Matolay Etele módositványát.) Elnök : Mielőtt szavazásra föltenném a kérdést, bátor vagyok megjegyezni, hogy, miután ezen szavak: ily czim alatt törvény, nem az első bekezdés negyedik sorában, hanem az a) pont első sorában ezen szavak után: 1871. június 8-án, fordulnak elő; most már nem a bekezdésre, hanem az a) pontra vonatkozik Matolay módositványa. Azok, kik a központi bizottság szövegezését elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a Maximovics módositványa, mely a b) pont kihagyását indítványozza. Fölhívom azon képviselőket, kik a b) pontot megtartani kívánják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség megtartja a b) pontot. Hátra van még Miletics képviselő urnák módositványa, ki a második §-hoz egy hozzáadást indítványoz. W

ächter Frigyes jegyző (újra fölolvassa Miletics módositványát.) Elnök: Fölhívom azon képviselőket, kik a Miletics által indítványozott hozzáadást elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. W

ächter Frigyes jegyző (olvassa a 3. §-t.) Miletics Szvetozár: Tisztelt ház! A 3-ik §-ra és az azzal összeköttetésben álló többi §a okra vagyok bátor módositványt előterjeszteni, melynek értelmében a volt bánsági ezredekből két vármegye alakítandó: egyike Karansebes, a másik pedig Pancsova székhelylyel. E szerint Bánságban 5 megye volna, és ez a történelmen is alapszik. A Maros, Tisza és Duna folyók közt lévő vidéken még Magyarország kezdetén 5 megye létezett, t. i.: Csanádinegye, nem a mai napi, hanem a Maros innenső részén, ahol a régi Csanád volt, Temesmegye, Krassó-, Orommegye (Comitatus Horomiensis), mai nap Palánka vidéke, s végre Kevemegye. A jelenleg fönálló bánsági megyék úgyis nem csak területök kiterjedése és lakosságuk száma szerint nagyok ; hanem, ami a közigazgatásra nézve még roszabb, szélességökre nézve nagyon keskenyek, hosszúságukat tekintve pedig olyannyira kinyúlva, hogy perifériájának, vagy jobban mondva járásának egyik vége 12—18 mértföldnyi távolságra esik a megye székhelyétől, mi pedig a községek- és lakosoknak terhére és időveszteségére szolgál. Ezen baj még nagyittatik az által, hogy a perifériának másik vége is ugyan oly távolságba esnék. Ezen bajt maga a ministerelnök ur is beismerte az osztályülésben, s említette, hogy a kormány az alakításra vonatkozó három módot szem előtt tartá, az első az: hogy a marosontuli vidékek az uj alakítás combinatiojába belevonassanak, amint ő legpracticusabbnak tartja, csakhogy hosszadalmas előkészületekkel volna összekötve, a miért is a megyék uj szervezéséig elnapoltatott. A másik mód volt az, melyet én ajánlottam: hogy a volt Határőrvidékből uj megyék alakíttassanak; a harmadik, melyet a kormány indítványozott. Az általam indítványozott módról az mondatik az indokolásban, hogy az egyéb tekinteteken kivül már földrajzi fekvése tekintetéből sem volna czélszerü külön megyéket alakítani. Csak egy tekintet a térképre, s meglátjuk, hogy a kormány által javasolt megyéknek geographiai helyzete sokkal alkalmatlanabb s czélszerütlenebb. Vegyük csak a Szőreg és Pancsova, Maros és Köve, Kossovicza é&