Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

62 146. országos ülés június 11. 1873. állapoton szükségeseknek itélt módosítások mind meg vannak téve. A másik törvényjavaslatban a közös törvényhozás elé tartozó viszonyok vannak rendezve és ennek érvénye kiterjedt a Határőrvidék mindkét részére. Két legfelsőbb intézkedés azonban, tisztelt ház, nem ily módon, hanem egész terjedelemben czikkelyeztetett be. Ezen két legfőbb intézkedés az erdei szolgálólányok megváltásáról és a határőrvidéki házközösségről szóló intézkedések. Az egész terjedelemben való beczikkelyezést első részben ajánlotta az, mert mind a két intézkedés maradandó érvényre van szánva, ajánlotta ezenfelül az ; mert ezen intézkedés oly nagy fontosságú a Határőrvidék népe szemében, hogy azon népnek legnagyobb meg nyugtatására szolgál, ha azon intézkedések egész terjedelmükben törvénybe iktattatnak. A tisztelt ház bölcsességétől fog függni ezen fölosztást helyeselni, vagy elvetni. Én azon alázatos meggyőződésemet s egyszersmind a központi bizottságnak azon véleményét fejezem ki, hogy mindezen legfőbb intézkedések érvényben tartására, — és mennyire szükséges módosítására — a törvényjavaslatok által választott forma a legmegfelelőbb ; én ezen alkalommal nem is terjeszkedem ki azon apróbb változtatásokra, melyeket a központi bizottság javasol, hanem csak arra kérem a tisztelt házat, hogy ezen törvényjavaslatokat a részletes tárgyalás alapjául azon alakban, melyben a központi bizottság által ajánlva vannak, s mely alakban a tisztelt ház tagjai előtt feküsznek, elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobb felől.) Cozma Párthén s Tisztelt ház! Ha van fontos kérdés, mebyet az országgyűlés tárgyal, és tárgyalt a múltban, minden esetre egyike azoknak ez, mely kiváló megfontolást érdemel és igen nagy óvatosságot igényel. Igaz, hogy az ország egyik igen jelentékeny részének lakosait a legnagyobb alkotmányos jótéteményben, a szabadságban akarjuk részesíteni, melyet ők századok óta nélkülöztek; ámde ne feledjük, hogy épen azért, mert sok ideig nélkülözték ezen jótéteményeket, nem igen birják azok fontosságát becsülni és fölfogni; épen azért mondom szükséges, hogy a legnagyobb óvatossággal járjuk el, midőn e területek jövő sorsa fölött intézkedünk. Nincs ember, azt hiszem, e házban, és e házon kivid sincs az országban, a ki e ténynek ne örülne; mind a mellett azonban, fájdalom, én legalább a magam részéről nem helyeselhetem a formát és módot, mely által a kormány ezen epochalis tényt foganatosítani igyekszik. Nem helyeseihetein pedig a formát; mert én azt tartom, hogy az igen tisztelt kormány nem fordított elég gondot és szorgalmat az előttünk levő törvényjavaslat elkészítésére. Szerény véleményem szerint ez igen complicált mű, a törvénynek világosnak és a mennyire lehet egyszerűnek és egy organicus egésznek kell lennie. A helyett azonban kevés § által törvényesítünk egy csomagokra menő egész legio rendeletet. De ez még nem elég, ezek még föntartanak és módosítanak más oly rendeleteket, melyek viszavezetnek a Határőrvidék eredetére. Ha a mostani formában fogadtatnék el a polgárosítás az országgyűlés által, tartok tőle, hogy igen kevés ember lenne olyan szerencsés, a ki elmondhatná, hogy tudja : mi ott a törvény. Ha nem volt lehetséges az ott levő speciális viszonyoknál fogva egyöntetű homogén törvényeket alkotni, minden esetre jó lett volna, ha a kormány azon rendeleteket, vagy egyebet, amit fontait és ezentúl törvénynek tekinteni akar, legalább egy egészbe szerkesztette s ugy mutatta volna be az országgyűlésnek, hogy jövőre nézve annak, ki az ottani törvényeket ösmerni akarja, legalább alkalom nyújtassák azok megtanulhatására. Nem helyeselhetem továbbá azt sem, hogy az igen t. kormány, mely azt kívánja tőlünk, hogy ezen területnek öt-felé leendő fölosztását megszavazzuk, ugyanakkor midőn tőlünk ezt kívánja: nem tartotta kötelességének és érdemesnek, hogy alkalmat nyújtson nekünk legalább papíron meggyőződést szerezhetni, hogy ezen terület-fölosztás ugy jó-e, vagy máskép lenne jobb; honnan tudjam én azt, hogy máskép nem volna talán jobb a felosztás, ha azon vidéket nem ismerem a hely szinén és itt nem mutattatik be legalább a papíron; minden esetre a topographiai fekvés fölismerése tekintetéből kötelessége lett volna a kormánynak egy topographicus térrajzot is bemutatni. De ha mindezeken tultenném is magamat: szerény véleményem szerint a mód sem helyes, melylyel azt a kormány eszközölni igyekszik. Az én véleményem és csekély törvényismeretem szerint a határőrvidéki képviselőknek e perczben itt kellene lenniök e házban, hogy a Határőrvidéknek rendezését velők együtt végezzük. Az 1848 : V. t.-cz. 5. §-a már intézkedik arról, hogy hány képviselőt válasszanak a határőrvidéki ezredek és csajkások kerülete és ugyanannyi képviselőt rendel választatni, a mennyit a kormány előterjesztett javaslatában most ajánl. Nekem nincsen tudomásom oly törvényről, mely az 1848 : V.-t. czikket abrogálta volna, mely azt hatályon kivül helyezte volna; hanem ellenkezőleg ugy tudom, hogy mi is csak azon törvénynek alapján állunk itt. Ha tehát e törvény mai napig fönáll, akkor nem szabad nekünk oly uj törvényt hozni, mely ugyanazt rendelne, amit egy nem abrogált és mai napig fönálló törvény rendelt; nem szabad a kérdés politikai