Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

146. országos ülés június 11. 1S73. 5 5 8 ezen ipartársulatok, ezen iparbizottságok keletkezését tanácscsal és tettel is elősegítse. E czélból az ország iparosai összejővén a múlt év kezdetén Pesten, egy iparos szövetséget alakitottak, melynek czélja épen az lett volna, ezen ipartársulatok újraszervezését elősegíteni. Az ország arra számított, hogy a tisztelt kormány mindezen törekvéseket, melyek a törvény intentiojának megvalósítására irányozvák. mindenben elősegíteni s előmozdítani fogja. Fájdalom! az ellenkező történt. A múlt év végén 300 ipartársulat nyújtotta be alapszabályait, s a tisztelt kormány a múlt év végéig alig 68 társulat iránt intézkedett. Ezen év folyamában a dolog már valamivel gyorsabban ment, mert a kormány elhatározta magát arra. hogy az iparegylet által kidolgozott mintaszabályzatot elfogadja s azt ajánlja, a legtöbb társulatnak. Ez által valamivel jobban megy az ezen ipartársulatok alapszabályai iránti intézkedés; azonban még mindig nem oly gyorsan, mint a törvény szellemében, s az ipar érdekében kívánatos volna. Más részről míg a kormány most gyorsabban intézi el ezen ügyeket, a törvényhatóságok annál kényelmesebben járnak el. így pl. Pest városánál benyujtatott körülbelül 23— 24 ily alapszabály, s eddig 6 intéztetett el. mig a többi 16 —17, Isten tudja miért, miért nem 8 hónap óta ott hever a városi hatóságnál, s azok tekintetében semmi intézkedés sem történik. Másrészről a kormány az iparos szövetség alapszabályait 9 hó óta még nem tudta megerősíteni, s ennek folytán az iparszövetség még mindig a lét s nem-lét közt lebeg. Legyen szabad ezzel kapcsolatban megemlítenem egy más tényt, értein azon intézkedéseket, melyeket a belügyministerium az utolsó hónapok folytán több tekintetben a munkások ügyében tett. Én nem akarom vitatni azon intézkedések törvényességét, minő például, majd egy átalán munkásegylet betiltása, majd egy czipészgyülés újra betiltása. Elismerem, hogy miután törvény nem létezik, az egyesülési és egyesületi jog ügyében, nem lehet mondani, hogy a kormány törvénytelenül jár el. De egy dologról azt gondolom, mindnyájan meg vagyunk győződve: Magyarországban szerencsénkre még munkás mozgalom nincs, vagy ilyen socialis kérdés nem létezik, és midőn mi ily szerencsés helyzetben vagyunk: kár volna elkeseredést, kár volna osztálygyülöletet idézni elő az által, hogy a munkás osztálynak alkalmat, vagy csak ürügyet szolgáltatnánk arra, hogy elmondhassák, hogy a többi polgár az ö egyesülete iránt, például a részvénytársulatok s más ilyenekre nézve a törvény alatt áll, mig a munkásosztály, ha egyesülni akar, a rendőrség kénye alatt áll. Mindezekből kifolyólag bátor vagyok az igen tisztelt kereskedelmi- és igen tisztelt belügyminister urakhoz a következő interpellátiót intézni. Interpellátio a belügyi és kereskedelmi minister úrhoz: 1. Van-e a két minister urnák tudomása arról, hogy az 1872 : VIII. t cz.-ben foglalt, az ipartársulatok s iparbizottságok fölállítására vonatkozó határozmányok foganatosítását, hivatalban huzáshalasztások. kifogásolások által sok helyen megnehezítik, mértéken tul késleltetik? 2. Van-e a tisztelt minister uraknak tudomásuk arról, hogy a múlt év íblytán Pesten tartott országos iparos gyűlés által életbe léptetett országos iparos szövetség maiglan várja alapszabályainak megerősítését, melyeket m. é. október 12-én a kereskedelmi ministeriumnál, folyó év márczius 15-én pedig a vett utasítás szerint a kivánt módosításokkal a belügyministeriumnál benyújtott? 3. Ha vari tudomásuk, száudékoznak-e a tisztelt minister urak gondoskodni arról, hogy a hivatok törvényczikk szabadelvű irányának megfelelőleg, az ipartársulatok és iparbizottságok alakítása s átalában a törvényes korlátok közt, mind az iparosok, mind a munkások szabad egyesülése, hivatalból meg ne akadályoztassák ? 4. Minthogy a jelzett késleltetések több másnemű, az utolsó hetek folytában föltűnést okozott belügyministeri rendelkezés első sorban arra visszavezethetők, hogy az egyesülési és egyleti jog gyakorlatára nézve nem birunk törvényszabta intézkedésekkel : hajlandó-e a tisztelt belügyminister e vágyak minél előbbi betöltéséről gondoskodni? Elnök: Közöltetni fog a belügyi és kereskedelmi minister urakkal. Csernátony Lajos Í Tisztelt ház! Bátor vagyok egy rövid kérdést intézni a tisztelt pénzügyminister úrhoz, föntartván magamnak természetesen a jogot, hogy adandó válasza szerint mondhassam el nézeteimet interpellátióm tárgyát illetőleg. Előlegesen csak egy pár rövid észrevételre méltóztassanak nekem engedelmet adni. (Halljuk]) Mindnyájan tudjuk, tisztelt ház, hogy hazánkban mennyire utunkban áll, mindenben, a mit hazánk javára tenni akarunk, egyik vagy másik befolyás, egyik vagy másik status in statu. Egyátalában nem lehet tehát közömbös mi ránk nézve semmi hir, annál kevésbbé valamely tény, mely ezen folytonosan utunkban álló mindenféle idegen, külföldi befolyás és hatalomnak erejét növeli és öregbiti. Ha tehát valami történik, a mi valóban azt mutatja, hogy a hazának polgárai megfeledkeznek arról, a mivel hazájok irányában tartoznak, nevelve azon hatalomnak horderejét, melylyel folytonosan kell küzdenünk, hogy kezeinkből többet ki ne ve*