Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-162

422 162. országos ülés Julius 2. 1873. a, kérvényhez csatoltatott, ezen néhány pont áll: a czipészek helyzete átalában, az idegen műhely­bem dolgozás eltörlése, és átalános dolgozó helyi­ségek behozatala, szabályozott munkaidő, a tanoncz­ügy, segélyezési- és beteg-penztárak alapítása, átalá­nos magyarországi czipész-egylet alapítása, munka­szerző iroda alapítása, értekezés temető társulatok fölött, a sajtó-ügy s netáni indítványok. És erre hosszas várakozás után, mit válaszol •nekik a hatóság. (Halljuk \) Ezt: ,Minthogy beje­lentők sem azt nem igazolják, hogy czipészek, sem azt, hogy országos czipész-gyülés behívására jogo­sitvák, továbbá bemutatott programm szerint a gyű­lésnek tárgyaiul oly kérdések tűzettek ki, melyek­ben dönteni a czipészek nem illetékesek: ennélfogva a kérvény elutasittátik." Már kérem, ezen három ok­kal történt indokolást lehet-e józannak mondani? Először is kérdem: vajon hát a czipészek diplomát hozzanak magukkal? Hisz a rendőrség, mely eny­nyit foglalkozik a munkásokkal, s látja minden egyes czipésznek kifüggesztett ezégét, csak képes kitudni, hogy czipész-e az illető, vagy nem. Másodszor az mondatik, hogy a czipészek nem illetékesek ezen kérdések elhirálására. Már, kérdem, ki képes hát afö­lött ítélni, hogy miként járjanak el a czipészek. ha nem ők maguk. Nem hiszem, hogy valaki akadna e házban, aki azt állítaná, hogy ezen eljárás helyes. Az nem lehet, hogy a belügyminister a munkásokra nézve a torvényeket önkényileg fölfüggeszsze, s a munkásokat mintegy ostromállapotba helyezze; ez nem képzelhető, hacsak a belügyminister nem rend­kivülileg az alkotmányos törvények fölfüggesztésével jár el. Ha ellenben a törvényhozás be akar nyúlni ezen kérdésbe: ám tegye; de hogy egyesek ellen ilyen eljárás követtessék. azt a népképviselet alap­ján nyugvó magyar törvényhozásnak egyik tagja sem mellőzheti hallgatással. (Helyeslés a szélső bal felől.) Én fölkérem a tisztelt házat, hogy foglalkoz­zunk ezen kérdéssel; mert azt állítani, hogy e moz­galom veszélyt rejt méhében: nincs joga senkinek, addig, mig tényleg be nem bizonyittatik. Más országokban e tekintetben sokkal nagyob­bak a veszélyek. Én kérdem a tisztelt belügyminis­ter urat, tud-e nekem példát fölhozni arra. hogy még ott is, hol az internationale működik, a munkás­egyleteket föloszlatták volna? Igenis megbüntetik a vétkeseket; de az egész osztályt megbüntetni nem szabat!. (Igaz, ugy van ! a szélső bal felől.) Én tehát fölkérem a tisztelt belügyminister urat, hogy miután mindeddig nem válaszolt: kisérje figyelemmel a kérdést, ami — bevallom — köte­lessége, s addig is legalább ne engedje át egészen, kizárólag a rendőrség önkényének. (Helyesl a szélső bal felöl. Fölkiáltások: Halljuk!) Szapáry Gyula gr. belügyminis­ter : Tisztelt ház! Minthogy a tisztelt háznak egyik tagja épen azon szemrehányást tette a kor­mánynak, hogy rendesén akkor adja a választ, mi­dőn már azt nem lehet behatólag tárgyalni, s hogy tehát azt előbb kellett volna adui: s miután azon szemrehányás tétetik Helfy képviselő ur által is, hogy az ő interpellatiójára választ adni nem aka­rok, miután erre előbb csakugyan alig volt alkal­mas idő, aűdőn a ház oly foutos ügyek tárgyalá­sával volt elfoglalva : bátor leszek múltkor hozzám intézett interpellatiójára most válaszolni. (Halljuk!) A képviselő urnák múltkor hozzám intézett in­terpeílatiója a következőkből áll: „Interpellatio a belügyminister úrhoz. Van-e tudomása a tisztelt belügyminister ur­nák arról, hogy folyó hó 4-én a pesti főkapitány­ság maga elé idézve az úgynevezett „ munkáspárt * választmányi tagjait, több napi kihallgatás után tud­tukra adá. miszerint egy belügyministeri rendelet folytán a márczius hó 23-án tartott munkásgyülés határozatai, valamint az ott történt választások sem­misek és érvényteleneknek nyilváníttattak ? Ha van erről tudomása, kérdem: melyik tör­vény alapján bocsátá ki a tisztelt belügyminister ur a föntérintett rendeletet? Továbbá: Van-e tudomása a tisztelt minister urnák ar­ról, hogy több különböző foglalkozású pesti munkás hosszú havak óta híjába sürgeti a belügyministeri­umnál egy általuk alakítandó, tisztán jótékony ezélu egylet alapszabályainak jóváhagyását?* Tisztelt ház I Mielőtt ezen két, egészen külön­álló kérdés mindegyikére válaszolnék, méltóztassa­nak megengedni, hogy nézetemet néhány szóval áta­lánosságban ezen kérdésre előadhassam. (Halljuk!) Az én fölfogásom szerint munkáskérdés, amiként az e nevezet alatt Európaszerte értetik: nálunk eddig nem létezik. Lehet kérdést erőszakosan előidézni ; (Élénk helyeslések.) de ily kérdés — mondom — nálunk eddig átalában véve nem létezik. Ha a mun­kások egyletek, vagy más hasonló törekvések utján egyes elszegényült munkásokat vagy ezek családjait segélyezni vagy ha saját művelődésüket előmoz­dítani kívánják : ez meg nem akadályozható ; ha­nem igenis megakadályozandó néhány egyénnek azon törekvése, mely a jótékonyság ürügye alatt a socialis kérdést mesterségesen akarja hazánk terü­letére átültetni. (Élénk helyeslés.) Oly üzelmeket, melyek más alkotmányos országokban sem enged­tetnek meg: nálunk sem tartok megengedhetőknek. (Helyeslés.) Ez átalában azon irány, melyet ezen kérdés megoldásánál követni szándékozom. Ami magukat a speciális kérdéseket és azon esetet illeti, melyet a tisztelt képviselő ur fölemlí­tett, a tény a következő: Márczius 2 3-áa. több

Next

/
Oldalképek
Tartalom