Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-160
160. országos üléi s június 30. 1873. 383 hogy midőn a ház egy hosszú időre kiterjedő nagyfontosságú dologban bizottságot küld ki, előre meghatározni az irányt, amelyet a bizottság által követtetni akar. (Helyeslés.) . Simonyi Ernő tisztelt barátom azért sem óhajtja elfogadni a Huszár képviselő ur által javasolt záradékot, mert azt mondja, hiszen mcgváltozhatik a háznak e véleménye. Tisztelt ház! Én nem szeretném elérni azon időt, amidőn azokra nézve, amiket Deák Ferencz tisztelt képviselőtársam tegnapelőtt itt mondott : valaha e háznak vagy az országnak közvéleménye megváltoznék. (Élénk helyeslés.) De ha fél a tisztelt képviselő ur attól, hogy ez megtörténhetik : akkor még indokoltabb, hogy a húz adja utasításul a bizottságnak az irányt, melyet jónak, követendőnek tart. (Tartós tetszés.) Nem uj kérdés ez, tisztelt ház! Á század elejétől kezdve tárgyaltatik Európában és hazánkban is. Én azt hiszem, hogy arra nézve mikép foganatosíttassanak a Deák Ferencz tisztelt képviselő ur által kimondott elvek, lehet nézetkülönbség; mert ez valóban nagy kérdés, amely hosszú tárgyalást igényel: de azon elveknek helyességéről, amelyeket ő kimondott, Magyarország közvéleménye, a haza és ezen ház többsége régen tisztában van magával, (Helyeslés.) és azért egyátalában semmi sem áll ellent annak, hogy amit a ház nagy többsége hisz és vall: azt valóban utasításul is adja az illető bizottságnak. (Helyeslés.) Én nem hallgathatom el azon meggyőződésemet, hogy mindazok, akik őszintén és igazán osztoznak a Deák Ferencz tisztelt képviselőtársam által legközelebb kifejtett nézetekben, nem tehetnek mást, hanem szavazniok kell azon pótlék elfogadására amelyet Huszár Imre tisztelt képviselőtársam indítványozott. (Hosszasan tartó élénk helyeslés.) Paczolay János í Tisztelt ház! Helyzetem nehézségét igenis jól ismerem, és hogy fölszólalok, az egyedül annak tulaj donitható, mert erős meggyőződésemet soha senki irányában elhallgatni nem szoktam. Tisztelt ház! Előre bocsátom, hogy én a Lükő Géza tisztelt képviselő ur által beadott indítványt egyátalában nem pártolom; nem pártolom pedig azért, mert Pestvárosának érdemes képviselője igen helyesen jegyezte meg, hogy a placetum regiunmak alkalmazása sohasem történt hitágazati és erkölcsi dolgokban; hanem igenis Magyarországban alkalmaztatott egyházi administrationális 1 Solgokban , amely két dolog, hogy egymástól lényegesen különbözik, afölött senki kételkedni nem fog. És hogy ez állitásom csakugyan való: erre nézve :\bátor vagyok hivatkozni azon köztudomásra, hogy'kiincs a házban senki köztünk, aki nem tudná, miszerint a római katholikusok hitágazati dolgokban fejüknek a római pápát ismerik el, és hogy a püspökök a római pápának eskü által köteleztetnek arra, hogy hitágazati és erkölcsi dolgokban engedelmeskednek neki. Ha tehát, tisztelt ház, Lükő tisztelt képviselőtársunknak indítványa általunk elfogadtatnék: valóban a római katholikus vallásfelekezetnek egy fő hitágazata tagadtatnék és támadtatnék meg; és itt törvényhozásilag decretáltatnék az, hogy a római katholikusok mit higyjenek, mit ne higyjenek. (Máttyus Arisztid közbeszól: Ez mezítelen ultramontanismusl) Miután országos törvényeink folytonosan elismerték, soha senki a legkisebb gátot nem tett e tekintetben, hogy a püspökök a római pápának erkölcsi és hitágazati dolgokban való engedelmességre esküt is tegyenek: ebből önként következik, miszerint a magyar törvényhozásnak be kell azt ismernie, hogy a püspökök mindazt, mit a római pápa nekik hitágazati és erkölcsi dolgokban meghagy, teljesíteni tartoznak; mert különben semmi esetben sem volna megengedhető, hogy a római katholikus püspökök egyházuk feje a római pápa irányában esküt tegyenek, és eskü alatt fogadjanak neki engedelmességet. Akik a rozsnyói püspök irányában azért, mert a római pápától hitágazati dologban vett rendeletet közhírré tette, a placetumot alkalmaztatni kívánják : egyenesen a római katholikusok hitágazati dolgaiba akarnak avatkozni , s azt akarják korlátozni, ami, ugy hiszem, a törvényhozás föladata nem lehet. Ez azon indok, melynéífogva Lükő tisztelt képviselőtársam indítványát el nem fogadom. Az előttem szólt igen tisztelt képviselő ur fölemlítette, hogy az egyháznak hatalma és befolyása az oktatásügyekben korlátoztassék, és erre vonatkozólag Pest belváros érdemes képviselőjének indítványa megtoldassék. Tisztelt ház! Már az 1790-iki törvényczikk elismerte, hogy a publica educatio ügyeibe az államnak beavatkozása és törvényhozási hatalma van. Ezt tehát senki kétségbe nem vonja. Annyit azonban bátor vagyok megjegyezni, hogy az oktatásügy tekintetében a katholikus egyházat sem lehet szűkebb korlátok közé szorítani, mint melyek Magyarországon más felekezetek irányában fönállanak. Ha egyiknek szabad beleavatkoznia : akkor a katholika egyháznak is szabad : ha egyiktől megtagadtatik, meg kell tagadni a másiktól is. Ennélfogva Komárom város érdemes képviselőjének egyoldalulag odavetett indítványát el nem fogadom. (Föllááltások bal felől: Nem indítványoztál) De, tisztelt ház, nem fogadhatom el Huszár tisztelt képviselő ur indítványát sem, amennyiben ő a képviselőháznak vindicálja azon hatalmat, hogy az alapítványok és egyházi javak jogi természete fölött ő ítéljen; nem pedig a bíróság. Mikor először