Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-160

160. országos üléi s június 30. 1873. 383 hogy midőn a ház egy hosszú időre kiterjedő nagy­fontosságú dologban bizottságot küld ki, előre meg­határozni az irányt, amelyet a bizottság által kö­vettetni akar. (Helyeslés.) . Simonyi Ernő tisztelt barátom azért sem óhajtja elfogadni a Huszár képviselő ur által javasolt zára­dékot, mert azt mondja, hiszen mcgváltozhatik a háznak e véleménye. Tisztelt ház! Én nem szeretném elérni azon időt, amidőn azokra nézve, amiket Deák Ferencz tisztelt képviselőtársam tegnapelőtt itt mondott : valaha e háznak vagy az országnak közvéleménye megváltoznék. (Élénk helyeslés.) De ha fél a tisztelt képviselő ur attól, hogy ez megtörténhetik : akkor még indokoltabb, hogy a húz adja utasításul a bizottságnak az irányt, melyet jónak, követendőnek tart. (Tartós tetszés.) Nem uj kérdés ez, tisztelt ház! Á század ele­jétől kezdve tárgyaltatik Európában és hazánkban is. Én azt hiszem, hogy arra nézve mikép fogana­tosíttassanak a Deák Ferencz tisztelt képviselő ur által kimondott elvek, lehet nézetkülönbség; mert ez valóban nagy kérdés, amely hosszú tárgyalást igényel: de azon elveknek helyességéről, amelyeket ő kimondott, Magyarország közvéleménye, a haza és ezen ház többsége régen tisztában van magával, (Helyes­lés.) és azért egyátalában semmi sem áll ellent annak, hogy amit a ház nagy többsége hisz és vall: azt valóban utasításul is adja az illető bizott­ságnak. (Helyeslés.) Én nem hallgathatom el azon meggyőződésemet, hogy mindazok, akik őszintén és igazán osztoznak a Deák Ferencz tisztelt képviselőtársam által legkö­zelebb kifejtett nézetekben, nem tehetnek mást, ha­nem szavazniok kell azon pótlék elfogadására amelyet Huszár Imre tisztelt képviselőtársam indít­ványozott. (Hosszasan tartó élénk helyeslés.) Paczolay János í Tisztelt ház! Hely­zetem nehézségét igenis jól ismerem, és hogy föl­szólalok, az egyedül annak tulaj donitható, mert erős meggyőződésemet soha senki irányában elhall­gatni nem szoktam. Tisztelt ház! Előre bocsátom, hogy én a Lükő Géza tisztelt képviselő ur által beadott indítványt egyátalában nem pártolom; nem pártolom pedig azért, mert Pestvárosának érdemes képviselője igen helyesen jegyezte meg, hogy a placetum regiunmak alkalmazása sohasem történt hitágazati és erkölcsi dolgokban; hanem igenis Magyarországban alkal­maztatott egyházi administrationális 1 Solgokban , amely két dolog, hogy egymástól lényegesen külön­bözik, afölött senki kételkedni nem fog. És hogy ez állitásom csakugyan való: erre nézve :\bátor va­gyok hivatkozni azon köztudomásra, hogy'kiincs a házban senki köztünk, aki nem tudná, miszerint a római katholikusok hitágazati dolgokban fejüknek a római pápát ismerik el, és hogy a püspökök a római pápának eskü által köteleztetnek arra, hogy hitágazati és erkölcsi dolgokban engedelmesked­nek neki. Ha tehát, tisztelt ház, Lükő tisztelt képviselő­társunknak indítványa általunk elfogadtatnék: való­ban a római katholikus vallásfelekezetnek egy fő hitágazata tagadtatnék és támadtatnék meg; és itt törvényhozásilag decretáltatnék az, hogy a római katholikusok mit higyjenek, mit ne higyjenek. (Máttyus Arisztid közbeszól: Ez mezítelen ultra­montanismusl) Miután országos törvényeink folyto­nosan elismerték, soha senki a legkisebb gátot nem tett e tekintetben, hogy a püspökök a római pá­pának erkölcsi és hitágazati dolgokban való enge­delmességre esküt is tegyenek: ebből önként kö­vetkezik, miszerint a magyar törvényhozásnak be kell azt ismernie, hogy a püspökök mindazt, mit a római pápa nekik hitágazati és erkölcsi dolgokban meghagy, teljesíteni tartoznak; mert különben semmi esetben sem volna megengedhető, hogy a római katholikus püspökök egyházuk feje a római pápa irányában esküt tegyenek, és eskü alatt fogadjanak neki engedelmességet. Akik a rozsnyói püspök irányában azért, mert a római pápától hitágazati dologban vett rendeletet közhírré tette, a placetumot alkalmaz­tatni kívánják : egyenesen a római katholikusok hitágazati dolgaiba akarnak avatkozni , s azt akarják korlátozni, ami, ugy hiszem, a törvényhozás föladata nem lehet. Ez azon indok, melynéífogva Lükő tisztelt képviselőtársam indítványát el nem fogadom. Az előttem szólt igen tisztelt képviselő ur fölemlítette, hogy az egyháznak hatalma és befo­lyása az oktatásügyekben korlátoztassék, és erre vonatkozólag Pest belváros érdemes képviselőjének indítványa megtoldassék. Tisztelt ház! Már az 1790-iki törvényczikk elismerte, hogy a publica educatio ügyeibe az ál­lamnak beavatkozása és törvényhozási hatalma van. Ezt tehát senki kétségbe nem vonja. Annyit azon­ban bátor vagyok megjegyezni, hogy az oktatásügy tekintetében a katholikus egyházat sem lehet szűkebb korlátok közé szorítani, mint melyek Magyarorszá­gon más felekezetek irányában fönállanak. Ha egyiknek szabad beleavatkoznia : akkor a katholika egyháznak is szabad : ha egyiktől megtagadtatik, meg kell tagadni a másiktól is. Ennélfogva Komá­rom város érdemes képviselőjének egyoldalulag oda­vetett indítványát el nem fogadom. (Föllááltások bal felől: Nem indítványoztál) De, tisztelt ház, nem fogadhatom el Huszár tisztelt képviselő ur indítványát sem, amennyiben ő a képviselőháznak vindicálja azon hatalmat, hogy az alapítványok és egyházi javak jogi természete fölött ő ítéljen; nem pedig a bíróság. Mikor először

Next

/
Oldalképek
Tartalom