Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-155
-244 155. országos ülés június 24. 1873. nak közlését. Nem tétethetik itt a házban oly indítvány, mely megváltoztassa a pénzügyministernek ebbeli ajánlatát. Én tehát részemről itt nem látok semmi más teendőt, mint először a pénzügyi bizottság véleményének, — mely mint mondám, már a háznak egy korábbi határozatán alapszik — egyszerű fontartását; de másodszor megvallom őszintén, hogy némi hibát, vagy legalább mulasztást látok abban, hogy a tisztelt ház ezen bizottságot mindeddig meg nem választotta. Meglehet, miszerint annak, hogy a pénzügyminister jelentését a háznak be nem mutatta: az az oka, hogy el nem készülhetett vele. Kern kivánom vádolni, meg vagyok győződve, hogy a mit önként ajánlott, azt teljesiteni is fogja. De, tisztelt ház, arra semmi okot nem látok, hogy a bizottság megválasztása tovább halasztassék. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy méltóztassék kitűzni e mostani tanácskozás alkalmából ezen bizottságnak megválasztását a jövő szombatra. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra többé senki nincs fölirva, méltóztassanak szavazni. A pénzügyi bizottság a VI. czimnek 1. rovata alatt Naszód vidéki határőrközségek tartozása czimén fölvett összegből 7625 frtot töröltetni indítványoz és e czim alatt 161.164 irtot ajánl megszavazásra. Ennek ellenében Hodosiu képviselő ur indítványozza a kormány által előirányzott 168.789 frtot egészen megszavaztatni. A nagyobb összeget magában foglaló indítvány lesz szavazásra kitűzendő. Irányi Dániel: Bocsánatot kérek, tisztelt elnök ur, az előttem szóló tisztelt képviselőtársam ezen czim tárgyalása alkalmával egy indítványt tett, mely alkalmasint kikerülte a tisztelt pénzügyminister ur figyelmét, különben nyilatkozott volna iránta, s képviselőtársam azt kérte, hogy azon bizottság, melynek megválasztása még a múlt márcziusban el lett határozva: választassák meg a jövő szombaton. Nem tudom, van-e a tisztelt pénzügyminister urnák ez ellen kifogása ? ha nincs: azt hiszem, a tisztelt ház bele fog egyezni, hogy a jövő szombaton ezen — gondolom öt tagból álló — bizottság megválasztassék. Kerkapoly Károly pénzügyminister : Tisztelt ház ! Én nagyon óhajtanám, hogy a bizottság megválasztása, ha eddig nem történt meg. most ne történjék és pedig azért, mert a bizottság a szünet alatt, melynek — miután nyilvános titok — elébe nézünk, ugy sem fog dolgozni; de hogy ne dolgozzék, részemről kívánatos is volna, mert személyesen részt akarok venni a bizottság tárgyalásában, és most igazán kevésbbé várakozható ügyek veszik tevékenységemet igénybe. Nincs ellene kifogásom, hogy a bizottság legközelebb, mikor összejövünk, még az ülésszak első napjaiban megválasztassék és munkálkodását rögtön megkezdje. Az előterjesztésre kész vagyok minden pillanatban ; de mondhatom, hogy az ügy rovására történnék, ha a dolog most vétetnék föl. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak a költségvetés ezen czime felett szavazni. Miután bátor voltam előadni, hogy Hodosiu képviselő ur a kormány által előirányzott 168.789 frtot megszavazni indítványozza a pénzügyi bizottság ajánlata ellenében, a mely 7625 frtot töröltetni indítványoz, fölszólítom legelőször is azon képviselő urakat, kik Hodosiu képviselő ur inditványát elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el • e szerint tehát e rovat alatt a pénzügyi bizottság javaslata értelmében 161.164 írt szavaztatik meg. Széll Kálmán előadó (olvassa a II. rovatot): Eladásra már engedélyezett, de még el nem adott birtokrészek után befolyó összeg 410.899 forint. Az itt részletesen fölsorolt birtokrészek eladása már engedélyezve lévén a korábbi költségvetési törvények által, a bizottságnak ezen összegre nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk !) Tehát 410.899 frt elfogadtatok. Széll Kálmán előadó (olvassa a III. rovatot) : Eladásra most ajánlott birtokrészek után befolyhat 1,433.613 frt. A bizottság az előirányzott, illetőleg eladásra kijelölt tételeknek átvizsgálása után, a következő megjegyzésekkel kiséri e rovatot: A 24-ik tétel alatt a Pesten lévő dohánybeváltási épületek és telek eladásra vannak kijelölve. Ezen tételre nézve a bizottság kebelében azon eszme merült föl és megvitattatott azon kérdés, nem lenne-e ezen telek előnyösebben értékesíthető az által, hogy valamely állami czélra szükséges épületre használtatnék föl. A pénzügyminister erre kijelentette, hogy az államvasutak igazgatótanácsának elnöke azon eszmét pendítette meg a ministeriumnál, hogy az állami vasutak igazgatóságához tartozó tisztviselők hajlandók lennének 300.000 írtra rugó nyugdíj-alaptőkéjüket az államnak kamat és törlesztés mellett átengedni, ha az állam ezen telken elhelyezésük czéljából épületet emelne. A bizottság ezen eszmét, mint magában egészséges és helyes eszmét megfontolandónak véli arra nézve, mennyiben lenne ezen esetben minden irányban előnynyel keresztülvihető és azért ezen telek eladásának fölfüggesztését javasolja és igy a 24. alatti tételt 300.000 forinttal kihagyatni javasolja.