Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-154

í 15*. országos ülés E czim alatt .... 175.000 frt helyett tehát a föntebbiek alapján . . 50.000 frt törlés mellett . 125.000 frtot véleményez a bizottság megszavaztatni. Györffy Gyula í Tisztelt ház ! TJj építkezésekre a dohányjövedéknél a pénzügyminister ur 175 ezer forintot tett előirányzatba, a pénzügyi bizottság 125 ezer forintot indítványoz megszavaztatni. Ezen előirányzat által a dohánymonopolium állandósításának szándékát látom ; és azért, mert a dohánymonopoliumot az országban állandósítani nem akarom: én az uj építkezések, uj beruházások költségeit nem szavazom meg. Nem szándékom, tisztelt ház, vitát előidézni azon kérdés fölött, hogy vajon helyes-e. ezélszerü-e ha az országban a dohánymonopolium tovább is föntartatik ; csak szavazatomat kívántam indokolni, s bátor vagyok a tisztelt ház figyelmét fölhívni arra, hogy 1868-ban a képviselőház oda utasította a ministeriumot, hogy a dohányjövedék megszüntetése iránt nyújtson be törvényjavaslatot. E kérdés azóta többször idézett elő vitát, s a képviselőház a ministernek ezen kötelessége teljesítésére prolongatiót is adott. 1871. év végén a minister ur nem a dobányjövedék megszüntetése, hanem reformálása iránt nyújtott be törvényjavaslatot, a melyhez ragaszkodik-e vagy nem? nem tudom, miután most ujabban nem tett ez iránt nyilatkozatot. Én részemről csak örvendeni tudnék azon. ha a minister ur ezen törvényjavaslatot maga is revideáltatni óhajtaná és megváltoztatott modorban terjesztené a ház elé. Én, tisztelt ház, mondom, nem szándékozom vitát előidézni; hanem azt hiszem, hogy még azon tisztelt képviselőtársaink is, kik a dohánymonopoliumot föntartani kívánják: egyet fognak velem érteni abban, hogy miután van a háznak egy határozata, amely a dohánymonopolium megszüntetésére vonatkozik, de nincsen egy sem, amely azt megváltoztatva, a dohánymonopoliumot még tovább is fön akarná tartani; miután azon kérdés, hogy az országban a dohánymonopolium föntartassék vagy sem, nyílt kérdés, mely a képviselőház kezébe van letéve : ily körülmények közt ujabb beruházásokat tenni, s azok által azokat, kik a dohánymonopoliumot meg akarják szüntetni, még nehezebb helyzetbe hozni, azt hiszem, nem helyes, nem czélszerü. Ezen okokból én az uj építkezésekre előirányzott 125 ezer forintot nem szavazom meg. (Helyeslés hal felől) Széll Kálmán előadó s Tisztelt ház! Nem szándékozom a dohányjövedékre vonatkozólag azokhoz hozzászólni, miket Győrffy képviselő ur a ház által hozott határozatot illetőleg előadott. Csak azon indokra vagyok bátor a magam álláspontjából nyilatkozni, a mely a pénzügyi bizottságot odaveKÉPT. H. KAPLÓ 18íi VII. KÖTET. június 23. 1873. 225 zette , hogy ezen tétel megszavazását indítványozza. Á tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy ő ez által állandósítva látja a dohánymonopoliumot s ez vezeti őt arra, hogy a tétel törlését indítványozza. Ez állana a tisztelt képviselő ur álláspontjából, ha itt uj nagyobb mérvű építkezésekre előirányzott összegekről volna szó. De azokról nincsen szó, csak 100 ezer forintról, 1873-ban megszavazott és építtetni megkezdett gyárnak befejezésére. Már akár hogy gondolkozók valaki a dohányjövedék iránt : azt a gyárat épitetlenül hagyni nem lehet, azt be kell fejezni, még ha a dohányjövedéket meg akarjuk is szüntetni. Ami a 25 ezer forintot illeti, ez oly raktárra szükséges, amely nélkül absolute lehetetlen a dohányt manipulálni ott, hol annak fölállítása czéíoztatik, t. i. Kápolnán. Az uj gyárra előirányzott 50 ezer forintot azonban törülte a bizottság ; nem mintha az által elvi elhatározást akarna fenni a dobányjövedékre vonatkozólag, hanem, mert átalában ez idő szerint ez évben minden uj építkezés eltörlendő. Ennyit kívántam a pénzügyi bizottság álláspontjából megjegyezni. Kerkapoly Károly pénzügyminister Z Tisztelt ház ! Én utólag még valamit ki akarok emelni. Nem először e házban, de mert az indítvány sem először történt, ugyanazt akarom válaszolni annak ellenében, mit fölhoztam máskor is. Meg vagyok győződve, hogy azok is, kik a dohánymonopoliumot megszüntetni kívánják, s azt financiális hátrány nélkül tehetni is vélik : azok sem akarják, hogy a megszüntetés azon állapotban találja az országot, hogy az a maga szükségletének födözésére képtelen legyen, hogy külföldi munkaerőt legyen kénytelen honorálni. Miután addig, mig a monopólium tettleg fönáll, másként lehetetlen provideálni a tekintetben, hogy a készlet a szükséglettel mintegy egyensúlyt tartson, minthogy gyárak, raktárak az itt elfogyasztott és termesztett dohányhoz megfelelő terjedelemmel létezzenek ; ha a kincstár az élet fejleményeit nem követi, ha a szükségletnek megfelelőleg habár lassú léptekben is nem halad előre : akkor a megszüntetés idejében nemcsak az állam, de a magánosok is — miután ily vállalatok földből egyszerre nem teremnek, — az ország szükségleteit födözni nem lesznek képesek s távol attól, hogy a monopólium megszüntetésével egyszerre a külföldnek szolgálhatnánk s onnan várhatnánk pénzt, megfordítva kívülről kellene a szükségletet beszerezni. Teljes meggyőződésem szerint a szükséges gyárak, raktárak készítése a dohánymonopolium fön vagy fön nem tartásától független kérdés. Abban a helyzetben kell az országnak lennie.. 29