Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-154
216 154. országos ülés június 23. 1873. szerint nem egészen 4 millió, körülbelöl 3 és egy fél millió jöttbe az erdőkből, tehát 2 millióval kevesebb, mintelőirányoztatott, de apénzügyminister ur fölvilágositása szerint azért jött be kevesebb,mint amennyi előirányoztatott, mert a fakészlet nagy része átadó félben levén, csak a pótkezelés ideje alatt lesz az abból várható jövedelem az állam könyveibe bevezethető, és igy jóformán azon kevesblet, ami a kezelési kimutatás eredménye és az előirányzat között létezik, el fog tűnni. Amost emiitett összeg hasonlítva azon 400 ezer forinthoz, melyet az erdőségek 1868-ban hoztak, minden esetre meglehetős eredménynek mondható. Egyébiránt, ha ugy veszszük föl a kérdést, hogy ama négy és fél millió holdból, a mit az állam földbirtoka összesen kitesz, két millió határőrvidéki erdő, melynek jövedelme eddigelé a zárszámadásokban nem is figuráihatott, tehát ott nem is kereshető, hanem csak az előirányzatba volt fölvéve, igen csekély összeggel, körülbelöl 400 ezer forinttal, ezt az összeget leütve, és fölvéve azt, hogy az 5 és T / 2 milliónyi államföldbirtokból 2 millió magyarországi erdő, a mi ez idő szerint tízszerte annyit jövedelmez, mint jövedelmezett 1808-ban és csak a fönmaradó utolsó fél millió a mezőgazdasági birtok, ez pedig, az 1871-iki zárszámadást véve alapul, a mely idő óta a viszonyok még kedvezőbbé váltak, holdankint 5 forint 45 krajczárt hoz: ezek oly eredmények, melyeket, ismétlem, silányaknak s kedvezőtleneknek valósággal mondani nem lehet. (Élénk helyeslés.) Lázár Állam : Tisztelt ház! Részemről sem találom oly jónak az államjószágok kezelését, és két körülmény, az, a mi ez alkalommal fölszólalásra késztet, melyeket a tisztelt pénzügyminister ur figyelmébe ajánlani bátor vagyok. Az mondatik ugyanis az államjószágok kezelésénél, hogy a 16-ik rovatnál a kezelési kiadás 2573 forinttal több, mert a birtokrendezés következtében több terület után adó fizetendő. Továbbá a birtokrendezési költség a folyó évihez képest apad 25.800 írttal, miután a földmunkálatok jobban előrehaladtak, és igy kevesebb a költség. Az örvendetes jelenség, hogy ha apadnak a birtokrendezési költségek. Részemről azt kívánnám, hogy a pénzügyminister ur az iránt méltóztatnék intézkedni, hogy miután különösen az erdélyi uradalmakban számos értékes birtokterület van jogosulatlan birtoklásban; ezek a törvényszabta módon az állam birtokába visszaszereztessenek. Hogy pedig ez nagyobb sikerrel történhessék, bátor vagyok a pénzügyminister becses figyelmét fölhívni, ámbár, ugy látszik, nem igen hajlandó szavaimra figyelni, (Kerkapoly Károly pénzügyminister: Figyelek!) hogy azon jószágokat érdeklő okiratokat, melyek a már tegnapelőtt megszavazott belügyministeri tárcza szerint Erdélyben az úgynevezett íiscalatusi levéltárban nagymérvhen' föltalálhatók: igyekezzék kikerestetni, hogy azon államjavak jogczimét megnyerhesse. Ha szivén fekszik az államjószágok jövedelmezőségének emelése,, akkor bizonyára legkönnyebb és legbiztosabb útnak fogja találni azt, hogyha ezen okmányokat a nagyszebeni íiscalatusi levéltárból az illető közegeknek kezére adja, hogy az államjószágokat illető perek minél hamarább lebonyolittatnának, és már ez által több mint 100.000 holdra menő birtok bizonyosan az állam érdekében visszaszereztethetnék. Csak azért voltam bátor fölszólalni, hogy méltóztassék ezen körülményt különös figyelmébe venni. Kerkapoly Károly pénzügyminister: Tisztelt ház! Részint a Horn képviselő ur által, részint a most előttem szólott tisztelt képviselő részéről mondottakra azok után, miket a pénzügyi bizottság előadója elmondott, némi kiegészítésül akarok még néhány részletet kiemelni, azon czélból, hogy újra bizonyítékát adjam annak, hogy az olyan nagy kérdés, miszerint az államjavak megtartassanak-e vagy elidegenittessenek-e : nemcsak figyelmeztetést, hanem valóban gondos tanulmányozást is érdemel; különben ha egy-két ténynek ismeretéből kiindulva cselekednék az ember, figyelmen kivül hagyna egy özönt. Azokat, a miket az előadó ur elmondott, természetesen hallgatással mellőzöm,és csak azt jegyzem meg, hogy abban a 470.000 kat. hold valóban mezőgazdasági birtokban, a melyet ő emelt ki, és a mi tulaj donképen képezi az államjószágoknak igazi gazdászati értékét: ebben van több mint 70.000 hold, a mely a patronatusi jog és teher czimén lelkészek, iskolatanitók javadalmazásául szolgál, tehát természetes, hogy az állam részére nem jövedelmez semmit, s igy még azon jövedelem is, a melyet az előadó ur fölhozott, nem a 470.000 holdra, hanem tulajdonképen 400,000 holdra esik, mi által a tiszta jövedelem holdankint még magasabbnak bizonyul. Ezen felül a 400.000 hold után bevett jövedelemből a tanítóknak és lelkészeknek adott készpénzbeli járandóságok, valamint az erdőségekből adott fajarandóságok százezerekre mennek. Igen sok uradalomban magasabbra mennek ezen összegek, mint maga a közadó. Mellesleg megjegyzem azt is, hogy az előadó ur által megemlített jövedelem akkor marad meg, mikor már az adó épen ugy megfizettetett az állam birtokától, mint ha az magán kézen volna, és ha a tisztelt képviselő ur 20%-ra teszi a közadókat, és ezt a 20°/ 0-ot hozzászámítja az elért jövedelemhez: akkor az államjavak tiszta jövedelme kilencz millióra emelkedik. Ezt csak a képviselő ur számítási módjának rectificálása czéljából emelem ki. Ide járul még az, hogy nemcsak azon okon nem magasabb ma ezen mezőgazdasági birtokok
