Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-154

'212 154. országos ülés június 23. 1873. 14. rovatnál több 3822 írttal a 12. rovat alatt fölhozott indok folytán. 16. rovatnál több 2.573 írttal, mert birtok­rendezés következtében több terület után adó fizetendő. Az 1—3., 5 — 9., 11., 15., 17—24. rova­tok alatt egészben 155.145 frt kevesebblet mu­tatkozik. Horn Ede : Tisztelt ház! Az állam­jószágok kérdése behatóan tárgyaltatott ugyan az előbbi költségvetési viták alkalmával; jól tudom azt is, hogy a tisztelt háznak majdnem összessége, kü­lönféle okokból, nagyon óhajtja a mostani vita mi­előbbi befejezését; de tekintve a nagyon megszorult pénzügyi helyzetet, tekintve másrészről azon ténye­ket, melyeket az előttünk fekvő előirányzat föltün­tet az államjavak jövedelmezősége iránt, kötelesség­mulasztásnak nézném részemről, ha fölszólalás nem történnék ezen kérdésben ez idén is, ha a kormány újra nem figyelmeztetnék a kérdés beható tanulmá­nyozására, ha föl nem szólittatnék az iránt, hogy mielőbb egy jól átgondolt, e fontos kérdés összessé­gét fölkaroló terv- s rendszerrel lépjen a ház elé. E czélból a tisztelt ház engedelmével néhány észrevételem lesz, melyekre nézve a tisztelt ház kü­lönös elnézését kell ki kérnem, mert számokkal kell foglalkoznom ; a számoknak meghallgatása pedig különös figyelmet és türelmet kivan a tisztelt hall­gatóság részéről. Reménylem, hogy ez ügy érde­kében a tisztelt ház sem az egyiket, sem a másikat meg nem tagadja tőlem. (Halljuk l) Tisztelt ház! A pénzügyministerium megbízá­sából és két hivatalnoka által készítve meg je­lent nem régiben egy igen érdekes jelentés a pénzügyministerium 5 évi működéséről. Ezen munkálatban a többi közt azt találom, hogy a magyar állam kezelése alatt levő ingatlan javak terjedelme fölmegy 4,986.200 katastralis holdra, vagy 470 négyszög mértföldre. Ez annyit tesz, mint Magyarország egész területének 12-ed része. Azt gondolom, tisztelt ház, hogy ezen egy­szerű arányszámnak kimondása elég arra, hogy kézzelfoghatóvá váljék az anomália; legalább az én nézetem szerint korunk nemzetgazdászati köve­telmeivel össze nem egyezhető az, hogj valamely or­szágnak 12-ed része egy kézben legyen öszponto­.sitva, bár az állam-kezében. De a jelzett okokból nincs szándékom ezen tárgy nemzetgazdászati oldalát ma fejtegetni; kizárólagosan a kérdés pénz­ügyi oldaláról akarok szólani. Köztudomású dolog, és ismételve hangsulyoz­tatott e házban, hogy Magyarország, liol a keres­kedelem és ipar egészen kezdetleges állapotban van, főkép, majdnem kizárólagosan földmivelő ország; ez annyit jelent, hogy Magyarországnak gazdagsága és vagyonossága főkép a földben rejlik, és hogy a földben van szintén az áldozó és adózó képesség fő forrása. Ennek megfelelnek a tények is; köztudomású dolog, hogy az ingatlan birtok Magyarországban az állam terheihez közvetve vagy közvetlenül legalább 2 / 3-dal járul, azaz, hogy azon költség födözéséhez, melyet az állam visel: ő szolgálhatja a 2 /a-át.Ezen 2 / 3 részt lehet köriilbelől 100 millióra tenni, minthogy a tisztelt pénzügyminister ur által néhány nappal ezelőtt velünk közlött kimutatás szerint a jövő év tiszta bevétele lesz 145 millió frt. Tehát a föld­birtok közvetve vagy közvetlenül az állam költségé­hez évenkint 100 millióval járul. Az állam kezé­ben van ezen birtoknak egy tizenketted része. Ha az állambirtok egyenlő természetű volna a többivel: akkor minden tizenketted részét terhelné 8 1 / 3 millió forint. De nem egyenlő természetű a tizenkét rész; hiszen tizenegy rész magán-emberek kezében van. A magán-emberektől pedig még a legfokozottabb megadóztatási rendszer alapján sem lehet többet követelni, mint tiszta jövedelmeik egy ötöd részét, azaz 20°/ 0-ot: azon egy tizenketted résznek pedig, mely az állam kezében van, egész tiszta jövedelme az állam-pénztárba megy. Ennek következtében az arány nagyon megváltozik. Föltéve például, hogy Magyarország ingatlan birtokának tizenkét része, mely­nek mindegyike 5 millió katastralis holdból áll, adjon évenkint 10 —10 millió tiszta jövedelmet. Minthogy pedig a magán-birtokosoktól közvetett vagy közvetlen adó fejében csak 20°/ 0-ot le­het követelni: ezen 11 résznek mindegyike 2 mil­liót fog adni az állam költségéhez: összesen 22 milliót. Az állam pedig az egész 10 milliót odaadja; ez tesz 32 milliót. Tehát midőn az állam kezében van az országnak egy tizenketted része, midőn a többi tizenegy magán-emberek kezében levő rész tiszta jövedelmének csak 20-át lehet követelni: akkor az állam az összes költséghez nem egy tizen­ketted részével, hanem négy tizenketted részével, azaz körülbelől 30°/ 0-kal kellene hogy hozzájárul­jon azon terhekhez, melyeket az ingatlan birtok visel. Minthogy pedig azt láttuk fönt, hogy az egész ingatlan birtok évenkint 100 millióval járul különféle alak alatt a közterhekhez: az államjavak­nak hozzá kellene ehhez járulni 30—-32 millióval. Ez számtani kérdemény, mit kétségbevonni nem is lehet. Mi pedig a valóság? nézzük meg az előttünk fekvő előirányzatban: mennyivel járul az állam ke­zében levő ingatlan birtok az állam-terhek födözé­séhez? Ezt találjuk, hogy a sajátképeni állam­jószágok után a tiszta jövedelem 3,486.353, az állam­erdők után 4,428.717 frt; a bányászat 358.942 frt, összesen 8,274.012 frt. De ez csak a rendes

Next

/
Oldalképek
Tartalom