Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-154
'212 154. országos ülés június 23. 1873. 14. rovatnál több 3822 írttal a 12. rovat alatt fölhozott indok folytán. 16. rovatnál több 2.573 írttal, mert birtokrendezés következtében több terület után adó fizetendő. Az 1—3., 5 — 9., 11., 15., 17—24. rovatok alatt egészben 155.145 frt kevesebblet mutatkozik. Horn Ede : Tisztelt ház! Az államjószágok kérdése behatóan tárgyaltatott ugyan az előbbi költségvetési viták alkalmával; jól tudom azt is, hogy a tisztelt háznak majdnem összessége, különféle okokból, nagyon óhajtja a mostani vita mielőbbi befejezését; de tekintve a nagyon megszorult pénzügyi helyzetet, tekintve másrészről azon tényeket, melyeket az előttünk fekvő előirányzat föltüntet az államjavak jövedelmezősége iránt, kötelességmulasztásnak nézném részemről, ha fölszólalás nem történnék ezen kérdésben ez idén is, ha a kormány újra nem figyelmeztetnék a kérdés beható tanulmányozására, ha föl nem szólittatnék az iránt, hogy mielőbb egy jól átgondolt, e fontos kérdés összességét fölkaroló terv- s rendszerrel lépjen a ház elé. E czélból a tisztelt ház engedelmével néhány észrevételem lesz, melyekre nézve a tisztelt ház különös elnézését kell ki kérnem, mert számokkal kell foglalkoznom ; a számoknak meghallgatása pedig különös figyelmet és türelmet kivan a tisztelt hallgatóság részéről. Reménylem, hogy ez ügy érdekében a tisztelt ház sem az egyiket, sem a másikat meg nem tagadja tőlem. (Halljuk l) Tisztelt ház! A pénzügyministerium megbízásából és két hivatalnoka által készítve meg jelent nem régiben egy igen érdekes jelentés a pénzügyministerium 5 évi működéséről. Ezen munkálatban a többi közt azt találom, hogy a magyar állam kezelése alatt levő ingatlan javak terjedelme fölmegy 4,986.200 katastralis holdra, vagy 470 négyszög mértföldre. Ez annyit tesz, mint Magyarország egész területének 12-ed része. Azt gondolom, tisztelt ház, hogy ezen egyszerű arányszámnak kimondása elég arra, hogy kézzelfoghatóvá váljék az anomália; legalább az én nézetem szerint korunk nemzetgazdászati követelmeivel össze nem egyezhető az, hogj valamely országnak 12-ed része egy kézben legyen öszponto.sitva, bár az állam-kezében. De a jelzett okokból nincs szándékom ezen tárgy nemzetgazdászati oldalát ma fejtegetni; kizárólagosan a kérdés pénzügyi oldaláról akarok szólani. Köztudomású dolog, és ismételve hangsulyoztatott e házban, hogy Magyarország, liol a kereskedelem és ipar egészen kezdetleges állapotban van, főkép, majdnem kizárólagosan földmivelő ország; ez annyit jelent, hogy Magyarországnak gazdagsága és vagyonossága főkép a földben rejlik, és hogy a földben van szintén az áldozó és adózó képesség fő forrása. Ennek megfelelnek a tények is; köztudomású dolog, hogy az ingatlan birtok Magyarországban az állam terheihez közvetve vagy közvetlenül legalább 2 / 3-dal járul, azaz, hogy azon költség födözéséhez, melyet az állam visel: ő szolgálhatja a 2 /a-át.Ezen 2 / 3 részt lehet köriilbelől 100 millióra tenni, minthogy a tisztelt pénzügyminister ur által néhány nappal ezelőtt velünk közlött kimutatás szerint a jövő év tiszta bevétele lesz 145 millió frt. Tehát a földbirtok közvetve vagy közvetlenül az állam költségéhez évenkint 100 millióval járul. Az állam kezében van ezen birtoknak egy tizenketted része. Ha az állambirtok egyenlő természetű volna a többivel: akkor minden tizenketted részét terhelné 8 1 / 3 millió forint. De nem egyenlő természetű a tizenkét rész; hiszen tizenegy rész magán-emberek kezében van. A magán-emberektől pedig még a legfokozottabb megadóztatási rendszer alapján sem lehet többet követelni, mint tiszta jövedelmeik egy ötöd részét, azaz 20°/ 0-ot: azon egy tizenketted résznek pedig, mely az állam kezében van, egész tiszta jövedelme az állam-pénztárba megy. Ennek következtében az arány nagyon megváltozik. Föltéve például, hogy Magyarország ingatlan birtokának tizenkét része, melynek mindegyike 5 millió katastralis holdból áll, adjon évenkint 10 —10 millió tiszta jövedelmet. Minthogy pedig a magán-birtokosoktól közvetett vagy közvetlen adó fejében csak 20°/ 0-ot lehet követelni: ezen 11 résznek mindegyike 2 milliót fog adni az állam költségéhez: összesen 22 milliót. Az állam pedig az egész 10 milliót odaadja; ez tesz 32 milliót. Tehát midőn az állam kezében van az országnak egy tizenketted része, midőn a többi tizenegy magán-emberek kezében levő rész tiszta jövedelmének csak 20-át lehet követelni: akkor az állam az összes költséghez nem egy tizenketted részével, hanem négy tizenketted részével, azaz körülbelől 30°/ 0-kal kellene hogy hozzájáruljon azon terhekhez, melyeket az ingatlan birtok visel. Minthogy pedig azt láttuk fönt, hogy az egész ingatlan birtok évenkint 100 millióval járul különféle alak alatt a közterhekhez: az államjavaknak hozzá kellene ehhez járulni 30—-32 millióval. Ez számtani kérdemény, mit kétségbevonni nem is lehet. Mi pedig a valóság? nézzük meg az előttünk fekvő előirányzatban: mennyivel járul az állam kezében levő ingatlan birtok az állam-terhek födözéséhez? Ezt találjuk, hogy a sajátképeni államjószágok után a tiszta jövedelem 3,486.353, az államerdők után 4,428.717 frt; a bányászat 358.942 frt, összesen 8,274.012 frt. De ez csak a rendes
