Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-154

204 154. orssiágos ülés tekintettel történik, hogy mint épen a tul oldal t. vezére a minap kifejté, bizonyos határon tul nem volna méltányos a jelen helyzetben a képviselőház tagjainak együtt maradását kívánni. Senki sem fogna jobban örülni, ha már az előttünk álló őszre a közadó behajtása más, a jelenleginél mind kímé­letesebb, mind, meg vagyok győződve, czélszerűbb és megfelelőbb módon történhetnék törvény alapján. Amennyi változtatást törvény nélkül meg lehet tenni e téren, ezt megtenni el vagyok határozva; a tör­vényjavaslatot pedig akár még ez ülésszak mostani felének folytán, akár, amennyiben ez czélosnak nem látszanék, mivel előrelátható, hogy ugy sem lenne tárgyalható: a törvényhozásnak újból összejöttével azonnal előterjesztem. Hanem különböztetnünk kell. Az adókkal sok dolog van addig, míg kirovatnak. Ez szakértő emberek dolga. A kirovott adók kezelését gyökeres reform alá venni magam is el vagyok tökélve. Érzem szüksé­gét, és meg vagyok győződve, hogy az ország lakos­sága alig fogad törvényt szivesebben, mint épen azt, mely az adók kivetését és behajtását valami­ben megkönnyíti és javítja. (Helyeslés.) Kajuch József: Nekem is volnának ész­revételeim az adók kivetése és behajtása iránt; de azokat föntartom akkorra, midőn a tisztelt pénzügy­minister által igért törvényjavaslat a ház előtt lesz. De minthogy ugy itt a házban, mint a vidéken többször hallottam, hogy vannak bizonyos nagyobb térségek az ország különböző részeiben, melyek kellőleg megadóztatva nincsenek: bátor vagyok már csak a pénzügyi helyzetre való tekintetből is kérni a tisztelt pénzügyministert, szíveskedjék fölvilágosí­tani az iránt, van-e sok oly község az országban, hol az adó a tagosítás és birtokszabályozás szerint még kivetve nincsen; másodszor, mikép értelmezik a pénzügyi közegek az 1868. XXV. t.-cz. 15. sza­kaszát, hol az áll, hogy a múltra nézve helytelen becslés folytán a pénzügyi közegek adófölemelést nem követelhetnek. Én tehát ebből a törvényhozás azon intentióját következtetem, hogy igen is van helye ezen fölemelésnek a törvény meghozatal után, ahol t. i. helytelen becslés folytán nincs ugy kiróva, mint kellene. Kerkapoly Károly pénzügynii­mister: Tisztelt ház! Ami a kérdés elsejét illeti, hogy mennyi község van olyan, hol a tagosítás folytán a földadó műveletnek át kell vala alakít­tatnia és nem alakíttatott át : erre könyv nélkül szabatos feleletet nem adhatok; de annyit mondha­tok, hogy a dolog a pénzügjigazgatóságokon nem múlik, és amennyiben keresztül is vihető, keresztül vitetik; mert az többnyire nemcsak az adó összeget, hanem különösen a behajtóhatóságot illetőleg is a kincstár előnyére válik. június 23. 1873. Ami a második kérdést illeti, eltérő az én né­zetem a képviselő ur nézetétől; nevezetesen én azt hiszem, hogy a becslés tökéletlensége alapján sem adóföíemelést, sem adóleszállitást nem lehet köve­telni. Emlékszem, mert jelen voltam azon ország­gyűlésen nemcsak, de mint a pénzügyi bizottság referense működtem a kérdéses törvény meghoza­talánál, melynek az volt szelleme, hogy sem a kincstár előnyére, sem a kincstár hátrányára a becslések ne veilicáltassanak; továbbá mindaddig, míg az uj katasztráíás be nem következik, minek ugy hiszem, küszöbén állunk ; meg vagyok győződve, hogy amaz intézkedés tökéletesen helyén volt; mert egy az, hogy a folyamodások egész halmaza fog­lalkoztatta folytonosan a pénzügyi tisztviselőket, a melyek a becslések túlságos volta ellen nyújtattak be. Ezeket nem lehetett volna a kincstár megrö­vidítése nélkül kedvező elintézésben részesitni más­kép, mintha a kincstárnak ugyanannyi fölszóla­lást csináltak volna más becslések tulalacsonysága miatt. Ez esetben pedig az országban folytonos katasztrálásban élnénk, ami nem volna helyén. Mél­tóztassanak megnyugodva lenni, hogy a katasztráíás ujabb keresztülviteléig e tekintetben marad a do­log ugy, amint volt. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház az egyenes adók kivetési és beszedési költségeire a pénzügyi bi­zottság által javasolt 473 ezer forintot ? (Elfo­gadjuk, !) Tehát az egyenes adók kivetési és beszedési költségeire megszavaztatott 473.000 forint. Mihályi Péter jegyző (olvassa a ren­des kiadások XIV. csimét): fogyasztási adók besze dési költségeire. Zsedényi Ede előad© S 1874. évi elő­irányzat 233.335 frt; teljesen egyenlő az 1873. évre megállapított összeggel. A bizottság észrevétel nélkül megszavazásra ajánlja ezen összeget. Elnök: Elfogadja a t. ház a fogyasztási adók beszedési költségeinek czimén a pénzügyi bi­zottság által javasolt 233.335 irtot ? (Elfogadjuk l) Tehát a fogyasztási adók beszedési költségeinek czimén megszavaztatott 233.335 frt. Mihályi Péter jegyző (olvassa a rendes kiadások XV. csimét) : Határvám-kezelési költségei 355.563 frt. Zsedényi Ede előadé S (olvassa) : Ha­tárvám-kezelés költségei. 1874. évi előirányzat 355.563 frt, 1873-ra megszavaztatott 366.708 frt ; 1874-re tehát kevesebb 11.145 frt. A következő rovatoknál mutatkozik eltérés az 1873. évre megáílapitoít költségvetéstől, és pedig: 1. Fizetések és lakpénzek rovatán több 7.105 írttal, miután a fokozott forgalom a vámhivatalok személyzetének szaporítását okvetlen megkívánja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom