Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-153
176 153. országos ölés janins 21. 1873 Az ezen czélra 1873-ra előirányzott 20.000 forint elégségesnek nem bizonyulván : a hiány kiegészítésére ujabb 10.000 frt vétetett föl. Az ebből eredő többlet .... 5.000 frt a nyugdijak szaporodtak . . . 500 írttal viszont a nyugdijaknál apadás . 3.025 frt ezek folytán a tulaj donképi többlet 2.475 frt. A bizottság ezen többlet ellen észrevételt nem tesz, miután folyományát képezi a folyó évre engedélyezett fizetés-fölemelésnek; és azért az előirányzott 74.691 írtnak megszavazását ajánlja a bizottság. Bobory Károly: Nem fogom ismételni azokat, melyeket már több izben előadtam ezen tételnek alkotmány - ellenes jellegére nézve ; most csak azon észrevételt teszem, hogy ezen fejezet, mely 1867-ben még egészen hiányzott, 1868-ban 36.000 forintot tett, most pedig a jelen évben már 74.691 forintra javasoltatik fölemeltetni. Föltünőnek tartom, hogy a pénzügyi bizottság ezen emelkedést azzal indokolja, hogy e többletet az 1873-ban engedélyezett fizetés- fölemelés okozza, Szeretném tudni, ki az, ki engedélyezte, ki engedélyezheti azt; mert sem az országos költségekhez, sem a közös-ügyes költségekhez nem tartozik. Az országos költségekhez nem, mert az akkor valamelyik minister ressortjához tartoznék; a közösügyes költségekhez nem, mert a közös-ügyes kiadások külön fejezetben adatnak elő. Kérem tehát a pénzügyi bizottság előadóját, legyen szives fölvilágosítani, ki tette ezt az engedélyezést, kitől jöhet ily engedélyezés ? Széll Kálmán előadó: Szívesen engedek a képviselő ur kívánságának. Szabadjon azonban, mielőtt a képviselő ur fölszólalására felelnék, azt a megjegyzést tennem, hogy nem értem, miként mondhatja a képviselő ur, hogy a költségvetés ezen része alkotmányellenes. Azt mondja a képviselő ur, hogy 1867-ben e tétel a költségvetésben nem fordult elő, s csak azóta jött a költségvetésbe. Alkotmányellenes tétele ez a költségvetésnek nem lehet: nem lehet pedig azért; mert ez az alkotmányos fejedelem irodájának költségeit foglalja magában. (Helyeslés.) Egyébiránt nagyon természetes, hogy ez 1867-ben nem szerepelt a költségvetésben, mert 1867-ben az országnak költségvetése még nem volt ; az első rendes költségvetés 1868-ban jött létre, természetes tehát, hogy akkor találkoztunk e tétellel először. A mi az emelkedést illeti, az is nagyon természetes, miután 1868-ban sokkal kisebb volt a költség: mert akkor a kabineti iroda nyugdijai a kabineti iroda költségei közé fölvéve nem voltak; mert ezen nyugdijak az egyéb nyugdijak közt foglaltak helyet s csak később, a nyugdijasok ügyének rendezése folytán tétettek át a rósz helyről ide a jó helyre. A mi a tett kérdést illeti, hogy ki merészelte a fizetéseket fölemelni: erre bátor v agyok felelni, hogy az erre egyedül competens fórum: a képviselőház és a budget-törvény. A képviselőház és a budget-törvény az 1873-ban fizetés-fölemelés czimén megszavazott, fölvett egy bizonyos összeget. A tisztelt képviselő ur nem szavazta meg, az igaz; de a ház megszavazta. Ez azon fizetés-fölemelés, — a melyre nézve már akkor megjegyeztetett, hogy nem a történt rendszeresítés alapján hozatik javaslatba, hanem mint az átalány hozatik föl, melyre nézve majd csak a jövő évben lesz az öszszeg fölveendő. Fölvétetett 30.000 frt; a mely összeg nem bizonyulván be elégségesnek, most természetesen az akkor kijelentett elv következését el kellett fogadni, és ezen a ház által már elfogadott fizetés-fölemelések kiegészítését ezen költségvetésben meg kellett szavazni. Bobory Károly: Miután kérdést intézett az előadó ur hozzám, hogy ő nem értheti, hogy miként mondom én ezt alkotmányellenes tételnek ; — ennek ellenében megjegyzem, hogy ezt azért mondtam, mivel ez nem tartozik sem a ministeriumok, sem a királyi udvartartás költségeihez, mert ez külön fejezet. A tisztelt előadó ur azt mondja, hogy ez az alkotmányos fejedelem költsége; hát akkor az udvartartási költségek közé kellene foglaltatnia. {Zaj. Eláll 1 .) Továbbá azt mondja a tisztelt előadó ur, hogy a képviselőház szavazta meg ezen fölemelést, mert az előirányoztatott: erre nézve pedig tudtommal a képviselőház semmi előirányzatot nem tett. (Zaj.) Elnök: Megszavazza a tisztelt ház a második fejezet alatt ő felsége kabineti irodájára előirányzott 74.691 frtot? (Igenl Nem!) A kik megszavazzák, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik!) A többség megszavazta. Mihályi Péter jegyző (olvas): III. Fejezet. Országgyűlés költségei: 700.000 frt. Széll Kálmán előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Tehát elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvas): IV. Fejezet. Közösügyi kiadások 25,863.677 frt. Széll Kálmán előadó: A IV. fejezetben foglaltatik a közösügyi kiadásokra előirányzott összeg, mely a költségvetés előterjesztése, illetőleg kinyoinatása alkalmával még nem levén megállapítva, a költségvetésbe nem vétethetett föl; de azóta, a pénzügyi bizottság tárgyalásának folyamában, nagyon természetes, az 1867. XII. t. ez. értelmében ezen összeg fölvétetett. Ezen összeg kitesz
