Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-153
153. országos ülés június 21, 1873. 169 törvény nélkül történt elmarasztaltatásuk niegváltoztafik; azonban hasonló eljárások meggátlásáért kénytelen vagyok az igazságügyért kérdezni: 1-ör van-e tudomása arról, hogy a brassói királyi törvényszék e tárgyban törvény nélkül itólt, avagy valamely utasítással birt'? 2-or. Szándékozik-e a rég várandó törvényjavaslatot mielőbb beterjeszteni, addig is pedig a brassói királyi törvényszéket a fönálló 1871 : LIII. törvény czikk 82. §-a szigorú követésére utasítani ? Bátor vagyok ezen igen érdekes ügyben, amennyiben ezen 17 — 20.000 lélekből álló község sorsa ezen törvényellenes eljárástól függ, a tisztelt ministér urat fölkérni: legyen szives e tekintetben, ha lehet, még ezen ülésszak alatt, nekem megnyugtató választ adni. Pauler Tiv atíar igazságügyi minister: Tisztelt ház ! Ismeretes a tisztelt ház előtt, mily stádiumban volt már a múlt országgyűlés alatt Törcsvár, Szelistye és Talmács ügye. Oly bonyolultnak és a múlt századok történelmi fejleményeivel összekötöttnek tartotta azt a törvényhozás, hogy azt az átalános törvényben nem szabályozván, szabályozását egy külön törvénynek tartotta fön. Ezen törvényjavaslatnak beterjesztése nemcsak szándékom, hanem kötelességem is lévén, azt ezen ülésszaknak őszi folytatása alatt be is fogom adni. Hogy ez előbb és eddig nem történt : annak okai azon történeti előzmények, melyek ezen ügynek üdvös megoldását csak akkor lehetségesünk, ha a múlt viszonyainak kellő tekintetbe vételével, a feleknek jogos igényeit kielégítő törvényjavaslat terjesztetik a ház elé. Ami a brassói törvényszéknek eljárását illeti, igen jol tudja a tisztelt képviselő ur, hogy fönálló törvényeink értelmében a törvényszékek saját hatáskörükben függetlenül intézkednek. Ha valaki ítéleteik által magát terhelve érzi : van annak útja és módja, t. i. részint a semmmiségi panasz, amennyiben az ítélet semmis volna; részint pedig a tárgy érdemére nézve a fölebbvitel azon törvényszékekhez, melyeket e tekintetben országos törvényeink fölebbviteli bíróságoknak rendelnek. Azonban, ha valamely törvényszék ellen panasz tétetik az iránt, hogy az netalán törvényszabta hatáskörét áthágta volna, tudni illik nem a tárgy meritumára , hanem arra nézve , mi törvényes kötelességét illeti: akkor ezt annak utján és módján megvizsgáltatni és orvosoltatni, a fegyelmi eljárás értelmében, az igazságügyminister, illetőleg a királyi főügyész hatásköréhez tartozik. Amennyiben ily panasz tétetnék: én az ügyet nieg fogom vizsgáltatni, és a törvény rendelete szerint fogok eljárni. (Helyeslés jobb felől.) JLázár Ádám: Az igazságügyminister ur által adott felelet első részét, amennyiben azt mélKJlPT. H. NAPLÓ. I85. VII. KÖTET. tóztatott jelenteni, hogy az e tárgyban várandó törvényjavaslat munkában van, de több fontos oknál fogva még nem terjesztetett be: részemről azon reményben, hogy a minister ur a beterjesztendő törvényjavaslat által az általam jelzett igényeknek megfelelni igyekezni fog, tudomásul veszem. Másik részére meg kell jegyeznem, hogy bizonyosan tudni fogja az igazságügyminister ur, hogy az illető felek a ministeriumhoz is folyamodtak panaszszal, előterjesztvén azon sérelmöket, hogy a brassói törvényszék minden törvény nélkül intézkedett, következőleg a minister ur által is kilátásba helyezett fegyelmi orvoslatnak csakugyan helye van; most már a királyi ügyésztől fog függni, mit fognak e tárgyban tenni. Részemről kérem a tisztelt minister urat s elvárom, méltóztassék ez értelemben annál sürgősebben intézkedni, nehogy az ott még függőben lévő úrbéri pörök hasonló módon s minden terv nélkül az illetők zaklatására láttassanak el. Elnök í Tudomásul veszi a tisztelt ház a minister ur feleletét ? (Igen \) Tudomásul vétetett. Következik a napirend első tárgya: a kérvényi bizottság jelentése. Molnár Antal előadó: Tisztelt ház! Van szerencsém a kérvényi bizottságnak a XXIII. sorjegyzékben foglalt kérvényekre vonatkozó véleményeit a következőkben előterjeszteni: (olvassa az 1. 2. 3. 4-dik ss. a. kérvényekre vonatkozó véleményt, mely változatlanul el fogadtatik; olvassa tovább az 5. sz. a. kérvényt.) Békésmegye közönségének kérvénye a törvényhatóságok uj terület-fölosztásának eszközlése iránt. A kérvényi bizottság a belügymimsteriumhoz véli áttétetni. Schvarcz Gyula: Bátor volnék az igen tisztelt belügyminister úrhoz, kapcsolatban ezen kérvény tárgyával, azt a kérdést intézni: vajon szándékozik-e a törvényhatóságok területi viszonyainak rendezését illetőleg a képviselőház elé még ezen országgyűlés folyamában törvényjavaslatot terjeszteni. Fölösleges elősorolnom; mert mindenki ismeri azon fontos indokokat, melyek sürgetővé teszik ezen területi rendezést. Többek közt a házi pénztár dolga, de más részt közigazgatási tekintetek, különösen a hivatal-qualificatio tekintetei eléggé indokolják ezen nagyfontosságú ügy rendezésének, különösen a jelen pillanatban, szükségét. Kérem a minister urat, — nehogy e tárgyban kénytelen legyek hozzá interpellatiót intézni, — méltóztassék e kérdésemre röviden válaszolni, s mindazokat, kik a területrendezés barátai, megnyugtatni; kijelentvén , minő folyamatban van jelenleg az ügy ? Tett-e máielőmunkálatokat , szóval: az országgyűlés folyama alatt méltóztatik-e a törvényjavaslatot beterjeszteni a házhoz , avagy nem ez ügyben ?
