Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-152

162 152. országos ülés június 20. 1873. vétségtől elidegenítette. S mi volt az eredmény ? Hogy a nemetek mindemellett nem akarták a len-, gyeleket kielégíteni, s hogy ezek, amint még a föliratban kitaieltem, a Rajchsrátot elhagyták, s hogy most mind a németek, mind a szlávok Magyaror­szág ellen vannak. A helyett, hogy Magyarország az Európában küzdő két nagy elv közül: a nemzetiségi állam­elv , melyet az absolutismus vall magáénak és .az oly szabadsági elv közt, mely a nemzetiségek el­tagadásáig vagy legalább ignoralásaig, a cosmopolitis­inus avagy eomunismusig terjed: a Kárpátokon tűzte volna föl a szabadság és nemzetiség öszhangzásba hozatalának zászlóját, mely az érczhegyéktől Bal­kánon tul látszanék, és ahelyett, hogy ezen uj elvet fogadná el a kelet-európai politika hasisául," in­kább tetszett neki hogy Bismarknak satellese, és közvetve az absolutismusnak lictorává legyen. Még csak egy megjegyzést kívánok tenni. Mai napon a Budapesti-Közlönyben olvasható, hogy Majthényi László fölmentetett állásától s hogy a nemzetnek ezen minőségében teljesített működé­séért a legmagasabb elismerés kijelentetek. Nem tudom, meglehet, ő felségének nem adatott tud­tára, hogy mit csinált a királyi biztos mint ilyen és mint magánszemély s hogyan compromittálta a maga és a korona nevét és tekintélyét. Meglehet hogy a szerbek ő felsége előtt közönyösek lettek; de azt tudom, hogy könnyebb dolog Majthényi László részere elismerést kijelentetni, mint Hohenlohének vagy DePretisnek roszalást. És ugy fog történni mindig. Bécs hagyni fogja, hogy a magyarok a szer­bekre és a többi nemzetiségekre törjenek, csak­hogy Bécs a magyarokat hajuknál fogva húzhassa. A benyújtott költségvetést nem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául, mert a kormány kiil­és belpolitikája szabadság ellenes, szláv ellenes, minden, csak az nem, a minek lennie kellene. Lázár Ádám: Tisztelt ház! Erdélyi képviselőtársaink minden pártkülönbség nélkül mindamellett, hogy, nézetem szerint, szintén nincse­nek a helyzettel és a kormánynyal megelégedve, jónak látják hallgatni, és némelyek közülök bizonyos memorandumokkal sokkal szerencsésebb kísérleteket vélnek tehetni, melyekre azonban azon egyszerű vá­laszt nyerik : mit akar Erdély, mely csak nyűg a nyakunkon. Én nem követem őket, hanem köteles­ségemnek tartom azon indítványt, melyet szintén aláirtam, részemről pár szóval indokolni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a költségve­tést részemről is szintén bizalmi nyilatkozatnak te­kintem, mert ez legfontosabb joga a képviselőház­nak, midőn a szerint, amint a költségvetést a kor­mánynak megadja, vagy attól megtagadja, föllépteti, illetőleg lelépteti a ministeriumot. Én részemről e tekintetben különösen a baiközép vezérférfiainak el­lenkező nézetében nem osztozom, midőn az állíttatik, hogy az ily nyilatkozatnak akkor lenne helye a kormány megbuktatására, ha a költségvetési vita befejeztetvén, chablonszerü törvényjavaslat áll a ház előtt. — Abban a hitben vagyok, hogy a költség­vetés megvizsgálásánál már eleve határozottan a bi­zalmat birni kell a beterjesztő kormánynak, ha a bizalmat nem birná, kötelessége lelépni; ez nem lenne baj, mert, míg egy uj kormány a költségve­tést bővebb megfontolás utáu előállíthatná, hosszabb rövidebb időre indemnyti adathatnék, és e miatt az államgépezet, illetőleg a kormányzat főn nem akadna. Igen sok oldalról vitattatott már, hogy miként jutott a képviselőház ezen helyzetbe, míg az­előtt három nappal nemcsak az összes ellenzék, sőt a Deák-pártnak egy része is a vitának elnapo­lása mellett volt. Részemről, semmi indokot nem tudok azonkívül, mit a pénzügyminister és a pénzügyi bi­zottság előadója fölhozott, mely épen az ellenkező indokolásra mutat, mintsemhogy mi a tárgyalás részle­teibe belemenjünk. E részben a legfőbb érv, mely egy éjnek rövid tartama alatt az átalános egyetér­tésre nézve létrejött, kivéve saját pártomat, az or­szág hitelének megakasztása. A pénzügyminister, illetőleg a pénzügyi bizott­ság kiemelte, a pénzügyi bizottság tudja legjobban, hogy 6 éven át, — bár a szükséglet és fedezet egy­formán tárgyaltatott, — minő volt az ország hi­tele ; de azt tudom, hogy azon kölcsönrnűveletek, daczára a rendes költségvetési eljárásnak, bizonyára drágán fizettettek meg; ha azonban a jelen költség­vetés a világ előtt fog állni, anélkül, hogy annak födözéséről gondoskodva lenne : nem tudom, meny­nyire fog Magyarország hitele megszilárdulni. E tekintetben engem sem a pénzügyminister okoskodó biztosításai, sem a pénzügyi bizottság előadójának azon puszta frázisai, hogy az egyensúlyt minden hiány ellenére helyre lehet állítani, meg nem győznek ; míg ők a gondviselésben biznak: addig a nemzet kormánya iránt reményét veszíti el; —ez a helyzet. Tisztelt képviselőház! Az 1848: III. törvény­czikk 37. szakasza szerint: „A ministerium az or­szág jövedelmeinek és szükségleteinek kimutatását, s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekről! számadását országgyűlési megvizsgálás, illetőleg jó­váhagyás végett évenkint az alsótáblánál bemutatni köteles. !; Hogy mennyire felelt meg a kormány a törvény e rendeletének: azt mindannyian tudjuk. hogy mindeddig egyetlen számadás sincs a képviselő­ház által megvizsgálva, illetőleg jóváhagyva. Tudjuk azt is, hogy a ház a költségvetést ez ideig a számadások nélkül, illetőleg csaknem légből kapkodva szavazta meg. A kormány jelenleg egy lé­péssel még tovább megy a törvényszegés meredé­lyén, amennyiben költségvetést terjeszt be fedezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom