Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-148

106 148. országos ülés június 14. 1873. rendeletet a magok közegeinek követés végett hagyják meg. Én nem tudom, hogy találkozott-e több törvényhatóság, mint Békésmegye, amely a tisztelt belügyminister urnák ezen rendeletét nem fogadta el, és az ellen föllépett. Igen sajnálnám, ha csak egy vármegye találkozott volna akkor, midőn a régibb időben, mikor fogságra vettettek, kik a kormány rendeletei ellen tiltakoztak, sokkal több vármegye találkozott. De tisztelet Békésvármegyének, hogy ez ellen fölszólalt. A belügyminister azonban ragaszkodott előbbi határozatához, és Békés törvény iránti tiszteletének ujabb bizonyságát adván, — miután az uj törvény meghagyja, hogy ha a belügyminister a második fölirat után is ragaszkodik rendeletéhez, az végrehajtassak. — végrehajtotta a rendeletet; de most ugyanazon törvény értelmében, kérésével a törvényhozás elé járult. Én, tisztelt ház, azt hiszem, hogy alkotmányosan gondolkozó férfinak, annálinkább a nemzet képviselőinek, lehetetlen ez eljárásban nem törvénysértést, sőt alkotmánysértést látni, s én ennélfogva ellenkezőleg azon inditványnyal, melyet a kérvényi bizottság terjeszt a ház elé, azt vagyok bátor indítványozni: mondja ki a ház, hogy a belügyministernek panaszolt rendelete törvénytelen. Szapáry Gyula gr. belügyminister: Tisztelt ház! A dolog érdemére nézve, miután már azokat, miket mondani akartam, az előadó ur elmondotta, nem szólok; hanem azokra, miket Eördögh képviselő ur emiitett, kívánok néhány szót szólani, annak föltüntetése végett, miért bocsátotta ki az igazságügyminister ur e rendeletet csak követésre méltó példakép, a belügyminister pedig rendeletként. A különbség oka abban rejlik, hogy azon fejezetek, melyek az igazságügyminister, illetőleg a törvényszékek hatáskörébe tartoznak, sok uj intézkedést tartalmaznak, melyek eddigi törvényeinkben nem fordultak elő; ellenben azon fejezet, mely a belügyministerre, illetőleg a közigazgatási tisztviselőkre tartozik, az előnyomozásra vonatkozik, s többnyire csak az eddig fönálló gyakorlatot tartja fön. Amennyiben pedig az ott tartalmazott intézkedések attól eltérnek, annyiban erre vonatkozó törvényeink határoznak, nevezetesen a birói felelősségről szóló törvény, mely a közigazgatási tisztviselőknek meghagyta, hogy a királyi ügyészek fölszólitásának eleget tegyenek. Minthogy tehát e rendelet semmi ujat nem tartalmaz, csupán csak a régi gyakorlatot alkalmazza, vagy a hozott törvényekkel megegyez: kérem a tisztelt házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Pauler Tivadar igazságügyminister: Irányi tisztelt képviselő urnák röviden akarok válaszolni azokra, miket az igazságügyminister akkori körlevelére tetszett mondani. Mi indította az igazságügyministert azon rendelet kibocsátására : az mindenki előtt tudva van, aki az ország bűnvádi eljárásának helyzetét ismeri. Mindenki tudja, hogy életbevágóbb kérdések, melyek az egyéni szabadságot legközelebbről illetik, úgyszólván, szabályozva nem voltak. Hogy tehát bizonyos elv és zsinórmérték legyen, mely szerint lehessen eljárni: indíttatva érezte magát az igazságügyminister arra, hogy azt, mint körrendeletének szavai mondják, nem kötelező szabályként, de amennyiben a fönálló törvényekkel és törvényes gyakorlattal ellentétben állónak nem találtatnék, az egyöntetűség érdekében követésre ajánlható zsinórmérték gyanánt közölje (Élénk helyeslés jobb felől.) Az igazságügyminister tehát nem tett egyebet, minthogy a szétágazó praxist, mely az egész országban különböző irányban indult meg, mintegy összesíteni és ugyanazon egy mederbe igazítani óhajtotta, mi által, ugy hiszem, nem a törvénynyel ellenkezőleg, hanem a törvény szellemének megfelelőleg cselekedett. (Helyeslés jobb felől.) Helfy Ignácz: Tisztelt ház! Tapasztalataim szerint az absolutismus és alkotmányos rendszer között egy különbség van, ami abból áll, hogy az absolutismus ministeri rendeletekkel kormányoz, alkotmányos országban pedig a törvényhozás által hozott törvények parancsolnak és uralkodnak. Kétségbevonhatlan, hogy itten egy oly ministéri rendelet bocsáttatott ki, amely a törvényen nem alapszik ; ugyanis hivatkozás történt olyan törvényre, melyet a kormány törvényerőre emelni remélt. -Ez igen veszélyes praecedens. Veszélyes azért, mert ugyanazon belügyminister, aki most már, hála Istennek, mint egyszerű képviselő ül itt velem szemben, (Éljenzés jobb felől, derültség bal felől.) ugy látszik, nagyon rendszeresen követte ezen módot, olyannyira, hogy ma tulaj donképen ezen körülménynek köszönhetik önök, hogy itten, a házban, majoritásban vannak. Ugy járt el ő a választási törvényjavaslattal szemben; s mert nem birta azt keresztülvinni, ministeri rendelettel parancsolt a hatóságokra, hogy a keresztül nem vitt választási törvény szerint ejtsék meg a választásokat. Azon rendeletet ugyan mi nem láttuk, de a hazában szerteszét bizonyítják a tények, hogy a keresztül nem vitt s törvényerőre nem emelt választási törvény szerint hajtattak végre a választások; azért Békésmegye helyesen jár el akkor, midőn kérvényében nemcsak orvoslást kér a múltra nézve, ami ugyan nehéz dolog ; hanem arra is kéri a képviselőházat, utasítsa a minister urat, hogy jövőben ily rendeletet ne bocsásson ki. Én azt hiszem, hogy ezen egy kérését Békésmegyének nem tagadhatjuk meg; de mivel ezt csak ugy tehetjük meg, hogy ha a múltra nézve