Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-111

111. országos ülés márezius 15. 1873. 89 megvilágítva még sem látnám a helyzetet, tekintvén, hogy coinbinálni kell a törvény azon rendelkezését, hogy nem számíttatik be a személyes kereseti adó a jövedelmi adóba, a személyes kereseti adóról szóló törvényjavaslattal, melynek 2-ik §^a, mely ép erre vonatkozik, elsorolja azon eseteket, melyeknél a személyes kereseti adó alól való föknentésnek helye van, és igy nagyon természetes, hogy azokra vonatkozólag, a kikre nézve ez teher, hogy ha be nem számíttatik a személyes kereseti adó, ezt el kell engedni. Én tehát helyeselvén teljesen azt, hogy a két törvényjavaslatnak összefüggő két §-a nem állhat egymással ellentétben, helyesnek találnám, ha e törvényjavaslatnak ezen §-át Vidliczkay József tisztelt képviselő ur módositványával függőben hagynék és akkor állapítanék meg a szöveget, ha a személyes kereseti adóról szóló törvényjavaslat 2-ik §-a fog tárgyaltatni, hol azután a két összefüggő szakaszt egyöntetűen lehetne formulázni. A mit a tisztelt képviselő ur indítványoz, azt nem volnék hajlandó elfogadni, mert némi ellentétbe jöhetne, a személyes kereseti adóról szóló törvényjavaslat erre vonatkozó 2-ik szakaszával. Ha azonban a határozatot függőben tartjuk, nem sietjük el a dolgot s a formulázást egyöntetűen eszközölhetjük. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügyminister I Részemről egyetértek azzal, a mit a központi bizottság tisztelt előadója mondott. A tisztelt képviselő ur intentioja, ha jól fogtam föl, oda irányul, hogy a két § egyöntetű és egyértelmű legyen, és ami az egyikben van, az fölvétessék a másikba is. A módosiívány azonban tovább megy, mert a személyes kereseti adó elengedése nem átalános, és az ő javaslata azokra i*s kiterjesztetnék, kiknél az be nem számíttatik. (Vidlicskay József közbeszól : Ki van fejezve, hogy „azon mérvben".) Kerkapoly Károly pénzügymlnister : ügy igen! ugy tökéletesen elég lesz téve a képviselő ur intentiojának azzal, a mit a központi bizottság tisztelt előadója kifejtett. (Helyeslés.) Elnök: Ha tehát a tisztelt ház belenyugszik, ezen § függőben hagyatik addig, míg a személyes kereseti adó iránti törvényjavaslat 2-ik §-a tárgyaltaim fog. (Helyeslés.) Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 4-ik §-t.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak ezen §-ra módositványa van. Ezen §. utolsóelőtti bekezdése ugyanis azt mondja, hogy a minimál tételek kisebb-nagyobb %-ainak alkalmazásainál mérvadó az illető család tagjainak száma, az illető üzlet kiterjedése. Hogy ez az alkalmazásban semmi esetre félre ne értessék, a bizottság világosan ki akarja fejeztetni a § végén, hogy minél nagyobb a családtagok száma, annál kisebb % alkalKÉPV. H. KAPLÓ. 18?-. VI. KÖTKT. maztatik és ellenkezőleg minél nagyobb az üzlet terjedelme, annál nagyobb lesz a %• Annálfogva van szerencsém a következő módositványt ajánlani : A 4-ik §. utolsóelőtti bekezdése megtoldandó ezekkel : „a családtagok nagyobb száma a jövedelmi adó kiszabásánál csökkentőleg, az üzlet nagyobb kiterjedése emelőleg hat.

tf Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 4-ik §-t a központi bizottság módositványával ? (Elfogadjuk !). Wächter Frigyes jegyző (olvassa az 5-ik §-t.) Széll Kálmán előadó: Az 5-ik szakaszra a központi bizottságnak azon javaslata van

; hogy e szakasznak utolsó bekezdése helyett a következő szövegezés lenne fölveendő : „Ezen eljárás azonban nem gátolja azt, hogy ily esetek az alább következő §§-ban jelzett kivető, illetőleg fölszólamlási bizottságok által az adóhivatali kiküldött, illetőleg a pénzügyi előadó vagy a bizottság bármely tagjának kívánatára tárgy altassanak." Boncs Döme : Tisztelt ház! Ezen törvény hasonlóan 1873. január l-jétől fogva lép életbe, az adóbevallás pedig február végéig van kitűzve. Hasonló körülmény forgott fön a házadó-törvényjavaslatnál, mely szintén 1873 január elején lépett volna érvényre, de a központi bizottság provisioról gondoskodott, hogy annak igazságtalan viszszahatása ne legyen az előbb történtekért. Itt ugyan, tisztelt ház, nincs birság meghatározva, de igen is ki van kötve, hogy a bevallás február végéig beadandó. Eddig sem a törvényben, sem a gyakorlatban nem volt meg, hogy február végéig a jövedelmi adóbevallások beadattak volna ; ennek következménye az lenne, hogy azok. kik akkor törvényileg kötelezve nem voltak, hogy most nem téve meg február végéig a bevallásokat, oly következményekért károsuljanak, melyek hibájukon, hatalmukon kívül történtek. Ennélfogva tehát azt hiszem, hogy nem lehet megengedni, hogy az ily igazságtalan visszahatásokra alkalmat szolgáltasson a törvényhozás, mert igen sokan lehetnek és lesznek is bizonyára, kik jövedelmi bevallásukat a folyó évre máskép fogják beszolgáltatni, mint azt a múlt évben tették, mert valamely üzlet újra támadt, vagy megszűnt, vagy oly esetek állanak elő, hogy bevallás nélkül az eddigi adóalap veendő föl, — holott, eddigelé elfogadtattak a beváltások mig a bizottság megalakult, sőt még a munka folyama alatt is fogadtattak el bevallások. Ha ezen törvényjavaslatban provisioról nem fogunk gondoskodni, ennek sok adófizetőre káros és igazságtalan következményei fognak lenni. Ugyanazért az 5-ik szakasz 2-ik bekezdésének végéhez a következő módositványt vagyok bátor a tisztelt ház figyelmébe aiánlani : „A 12