Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-110

110. országos ülés márczius 11. 1873. -19 telt pénzügyminister urat, legyen szíves időközben tanulmányozni e kérdést, (Helyeslés bal felől) és ha lehet a legközelebbi országgyűlés elé kidolgozott átgondolt tervvel lépni. Beménylem, hogy ez által azon kettős czélt érjük el: 1. hogy állami avainkból jövedelmező érté­ket teremtünk; (Helyeslés bál felöl) 2. hogy nem lesz szükségünk minden évben njra hitelhez folya­modni és ez által hitelünket tönkre tenni. {Tetszés és helyeslés bal felől.) Makray László s Tisztelt ház! Én ma­gához a szőnyegen levő tárgyhoz szólani nem kívá­nok, hanem figyelmeztetni akarom a tisztelt minister urat arra, hogy azon térképekbe, melyek a házhoz beterjesztettek, az államerdők kimutatásáról hibák csúsztak be, még pedig olyanok, hogy az egyes bir­tokosok birtokterülete olyan szinü a térképeken, mintha az államvagyon volna. Ezt azért tartottam szüksé­gesnek fölemlíteni, mert egyes birtokosok figyelmez­tették a ministeriumot e tekintetben, s onnan azon elutasító választ nyerték, hogy a magán térképek nem árthatnak a magán tulajdonosoknak ; ele miután egy ilyen térkép, amely az országgyűlés előtt megfordul, olyan hiteles okmány; a mely idővel 20—30 év múlva azon téreket talán kérdésessé teheti, (Igaz!) tehát előre kívántam a tisztelt pénzügy minister urat figyelmeztetni, hogy az ilyen hibák a térképekből kiigazittassanak. (Helyeslés bal felől.) Széll Kálmán előadó: Tisztelt ház! Igen röviden legyen szabad egy pár megjegyzést tenni azokra vonatkozólag, amiket Horn tisztelt kép­viselő ur e czim tárgyalásánál előadott. A tisztelt képviselő ur előadása két részre oszt­ható: 1. melyben arról szól, hogy a költségvetés tár­gyalása előtt a pénzügyministernek, illetőleg a pénz­ügyi bizottságnak elő kellene terjeszteni azon facto­rokat, melyek a költségvetés némely tételeire módo­sitólág hatnak; mert ha az meg nem történik, akkor e költségvetés, mely a tárgyalás folytán hozott ha­tározatok alapján lesz összeállítva, valótlan lesz. Ez minden esetre in thesi így áll. A kérdés csak az, hogy vannak-e oly dolgok, melyek a költségvetést módosítják, melyek akár a bevételi, akár a kiadási rovatok megváltoztatását vonják magok után, és igy amelyeket elő kell hozni. Az eddigi tárgyalások folytán én ilyenekről nem birok tudomással. Azon példákat sem fogadhatom el, melyeket a tisztelt képviselő ur fölhozott. Fölhozta ugyanis, hogy a sóárakat emelte a minister s ez nincs visszatükrözve a költségvetésben, pedig ez a bevételeket emeli. Oly emelése a sóáraknak, mely a bevételeket, a sőjövedék tiszta jövedelmét emelné, nem történt és nem is történhetik; mert a bánya­árnak nem szabad változni a törvény-megváltoztatása nélkül. A minister nem emelheti föl önkényüleg az elárusitási árakat, csak annyiban, amennyiben a szál­KÉFV. H. NAPLÓ. 18'!. VI. KÖTET. litási költségek viszont nagyobbodnak, és ez által a, bevételekben semmi változás nem történik ; mert az ezen czimnéí történt emelkedésnél befolyó bevételi többletet fölemészti azon kiadási többlet, mely a. szállítási költségnél előáll. A másik, mit méltóztatott fölhozni az. hogy lám, az államerdőknél vagyunk, és a határőrvidéki úgynevezett erdőiizletből befolyó összegekről nincs szó, pedig azokat is föl kellene venni; mert azok változtatják, ugy a kiadások, mint a bevételek ro­vatát. Erre vonatkozólag azt vagyok bátor megje­gyezni, hogy az a kérdés ami budgetünkben ez út­tal változást nem idéz elő. Az elárusított fanieny­nyiség rendeltetése egészen más. Az illető területen eszközlendő beruházásokra fog az fordíttatni, kap­csolatban egy határozattal, melyet a múlt ország­gyűlések egyike e tekintetben hozott. Minden esetre előterjesztés fog tétetni a kormány részéről, ugy ez ügyben, mint az egész Határőrvidékre vonatkozólag, de annak a költségvetés ezen tételére, az államer­dők rendes jövedelmeire és kiadásaira semmi befo­lyása nincs, mert az egy egészen különálló rendkí­vüli valami. A harmadik, mit méltóztatott fölhozni, hogy megköttetett a szerződés a zsilvölgyi kőszénbányákra és az ottan fekvő vajda-hunyadi vashámorra vonat­kozólag. Erre azt vagyok bátor megjegyezni, hogy még ezen czimnél nem vagyunk. A pénzügyi bizott­ság jelentése ott. hol erről szó van, megmondja, hogy erre vonatkozólag keletkezett egy szerződés, azt a minister ur be fogja a háznak adni, s akkor fog azon szerződésre vonatkozólag a bizottság je­lentést tenni, és a ház akkor fog határozni, s majd az illető határozat következtében fog aztán változás előállani. Ez tehát nem elkésett dolog, ma még azon czimnéí nem is vagyunk; a minister ur teg­nap kijelentette már előre is, hogy elő fogja azt terjeszteni, és hiszem, hogy bővebben fog nyilat­kozni, ha az illető czimnél leszünk. Ami előadásának másik részét illeti, abban iga­zat adok neki, hogy azon eredmények, melyek e költségvetési vitából keletkeznek, talán nem felelnek meg-egészen azon hosszú időnek, melyet a költség­vetés tárgyalására fordítottunk. De azt, hogy ered­ménytelenül zajlik le az 1873. évi államköltségvetés fölötti vita, nem fogadhatom el. Ha ezen költség­vetésijén azokon tul. miket a ház már a pénzügyi bizottság jelentése alapján elfogadott, és számokban is kifejezett, nem érvényesül is azonnal 1873-ra, az egész költségvetési vita iránya, azon elvek, me­lyek hangoztattak, azon nézetek, melyek nyilvánul­tak, azon resultatumok, melyek az átalános vitában kifejeztettek, nem eredmény nélküli dolgok. Azon igen számos, igen nagyfontosságú elvi határozatokat, amelyeket a ház hozott eredmény nél­külieknek mondani csak azért; mert azokat foganatosi­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom