Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-109

109. országos ülés márczius 10. 1873. 33hogy ha az állam kedvező föltételeket tenne a bérleti idő tartamának meghosszabbítására, reális bérlők magasabb béreket is hajlandók lennének megadni; — azon bérlők pedig, kiknek erszényök és iparuk, szorgalmuk is csekélyebb: tekintetet az államtól úgysem érdemelnek; pedig van az államnak számos ilyen bérlője, mert körülbelül 5 millió forintot tesz a, bérlet-hátralék; de azt hiszem, hogy ha az állam ezen reformot életbe akarná léptetni, keresztülvitele nem kerül nagy küzdelembe, amire annál nagyobb szükség volna, mert nekünk mindenkor és mindenütt kell gazdálkodnunk, miután az egyensúlytól, melyre háztartásunkban törekednünk kell, még igen távol vagyunk. Én tehát fölkérem a minister urat, tegye az állam-javak ügyét tanulmánya tárgyává, és amennyire lehet, ezen állam-birtokok értékének megfelelőleg ügyekezzék azok hasznát fokozni. Elfogadom a tételt. Kerkapoly Károly pénzügy minister : Tisztelt ház! Én magam sem tartom az állambirtokok tiszta jövedelmének főösszegét olyannak, mely minket egészben kielégíthet. Hanem hát a ki nem elégítő eredménynek okát az előttem szóló tisztelt képviselő ur oly világosan kimutatta, hogy nekem alig marad valami hozzáadni valóm; csupán azon megjegyzésem van. hogy az okok elhárítása és ezen czimen a jövedelem fokozása, fájdalom, legalább az én felfogásom szerint, nehezebb, mint neki látszott. Igazat mondott, hogy az államjavak területe tulaj donképen nem annyi, mint mennyi a költségvetésben figurái, mert 160.000 hold gazdaságilag nem művelhető, 100—120 ezer hold inkább erdő és tisztás, mennyiben egy rész, mely az erdő közepén van, befásitandó már esak az erdőtest zárttá tétele tekintetéből is, és amennyiben szétszórt és sporadikus, irtandó. A képviselő ur ellenem abból formál némileg vádat, hogy a magam jobb meggyőződése mellett elmúlni hagytam két évet, anélkül, hogy az erdőirtást keresztülvittem volna. Nem ok nélkül történt ez, mert azon erdőn legeltetési és más szolgálmányi jog van; már pedig mindig, míg ott legeltetési vagy más szolgálmányi jog van, addig búza földdé tenni, mig másnak joga van azt legeltetni, nem lehet. Megindítottam a tárgyalásokat ugy egyezkedés, mint törvénykezés utján, ahol ez utóbbira volt szükség, azon czélból, hogy azon szolgalmak alól a kérdéses erdők minélelőbb fölszabadittassanak. Én a pénzügyi bizottságnak jelentést tettem az idén arról, hogy mennyi részben sikerült, és ezeknekirtását javaslatba hoztam. Ahol nem sikerült, ezt nem tehettem. De egyébiránt egészen nem is megy 100.000 holdra, mert a legnagyobb része tisztás , beKfiPY. H. KAPLÓ. 18™. VI. KÖTET. szegélyzett erdők, ahol vétek volna mezőgazdasági intézkedéseket tenni. De meg kell mondanom, némileg visszább menve, azt is, hogy azon állítás egészben nem tarthatóazért, mert a hátralékokból befolyó összegeket bátran lehet évi bevételnek tekintem, miután azok a jövő évekre átmennek és az egyik év igy kiegyenlíti a másikat. A képviselő ur azt megmondotta, hogy menynyi az adó, de azt nem mondotta meg egyszersmind, hogy mennyi a kegyúri teher, mely a birtokokat terheli; már pedig nem egy uradalomban nagyobbak a kegyúri terhek, melyek viselésére a kincstár kötelezve van; ilyen például az egész sóbányavidék, hol 217.339 forintra megy a kegyúri teher. Ezt is figyelembe kellene venni, ezt is. le kellene ütni a tiszta jövedelmekből ; mert ennek semmiféle kezelés és kormányzat nem oka. Ami a beruházásokat illeti : az igaz, hogy mi gazdasági épületeket nem építünk; ilyeket építeni a bérlők tartoznak; azonban administrationalis épületeinket romba dőlni nem engedhetjük; már pedig annyi jószágban igen jelentékeny az administrationalis épületek száma. Egyébiránt a beruházások nem is a gazdasági épületek karban tartására vannak előirányozva; hanem előirányozva vannak olynemű czélokra, melyek a birtokok értékének, jövedelmének emelése végett föltétlenül szükségesek, és ezen évben sokkal nagyobb mérvben történt költekezés, mint máskor, vizármentesitésre, hidak, töltések, zugok előállítására, illetőleg azok építési költségeiben a szomszéd birtokosokkal való osztozkodásra. Ezek képezik a rendkívüli befektetési költségek legnagyobb részét, ami ugy gondolom, elháríthatatlan. Mind ennek oka pedig az, hogy a három nehéz tulvizes év sokkal több ily kiadást idézett elő, mint máskor volt. A mi azt illeti, hogy most egyszerre hosszabb időre kellene bérbe adni az államjavakat, miután a bérletár magasabban áll, és mivel az ár ezen magasabb állása összefügg a gabonaárak magasabb állásával, erre nézve én eltérő nézetben vagyok, és ez nemcsak egyéni nézet, hanem tény. Nem csupán azzal áll összefüggésben, hanem igenis összefüggésben áll azzal, de összefüggésben áll a gabona és termés mennyiségével, (Fölkiáltások: Igaz!) mert azon gazda, aki 8 frtos búzát nem elad, hanem vesz, az nincs animálva arra, hogy a bérletet megtartsa; már pedig a kincstári bérlők legnagyobb része nem eladja, hanem, nagy fájdalmára, kénytelen venni a gabonát. Én azt gondolom, hogy a bérlőket méltán kímélni kell, még azokat is, a kik bérletüket nem fizethetik.. Ha mi a bérletet meg akarjuk ölni, ám öljük meg, itt az ideje, kezeink közt vannak, alkalmunk van rá, 3 — 5 év alatt megölhetjük, csak szorítani kell, s megöltük az egész osztályt; de nem tudom hol veszszük elő jövőre az egész osztályt. Nekem