Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-132

382 132. országos ülés május 13. 1873. Ha azonban az alapító lelkiismeretesen gondoskodni kivan arról, hogy jó kézbe kerüljenek a részvények, kiadhatja ugyan azokat más firmáknak, amint ki is adja, mert egyik sem elég erős valamennyi részvény megtartására; hanem tudnia kell, hogy ezen firmák olyanok, hogy a rendelkezésükre bocsátott részvényeket az alapítandó intézet érdekében és nem az ellen használják föl. A nyilvános aláírás mellett igen könnyű volna az, hogyha van ellenséges áramlat szemben ez intézettel, minthogy pedig van elég, hogy ezerjókat tökéletesen elérhessék. (Helyeslés.) Csernátony Lajos: Én tökéletesen osztozom a pénzügyminister ur érvelésében, s mivel az escompte-bank megalapítását óhajtom: én elfogadandónak tartom azon indokolást, melylyel a pénzügyminister ur annak létesítését lehetőnek véli; ennélfogva Madarász határozati javaslatát nem pártolom. Bátor vagyok azonban nézetemet nyilvánítani a részvények kibocsátását illetőleg. Én az tartom, hogy ha a jelen időre épen azért, hogy biztosittassék ezen leszámitoló-banknak, melynek igen nagy fontosságot tulajdonítanak több oldalról, létrejövetele, hogyha most, megállapítása idejében nem is experimentálunk egy vagy más dologban, mely válságos lehetne, épen az alapítók, illetőleg a későbbi időre lehetne gondoskodás arra nézve, ha uj részvények kibocsátása történnék, hogy azon kibocsátandó részvények nyereségéből a haza közönségének része legyen. Ha az intézet virágzó állapotba jut és kiterjeszti működését: akkor, azt hiszem jogosan megvárhatja a haza közönségének legalább azon része, mely az ilyenekben részt szokott venni, hogy ne legyen kizárva annak előnyeiből. Kerkapoly Károly pénzügyminister: Mellék-czéloknak nem szabad föláldozni a fontosabb főczélt. Hogy az intézet ugy növekedjék, erősödjék, hogy a 25 milllio se legyen elég az ő üzlete szükségeinek fedezésére, azt mindannyian kívánjuk; hanem az, hogy a 25 millión túl is növekedjék a részvénytőke: ez elvégre is az illető részvényesektől fog függni; mert ők decretálják, ők pedig a'

( maguk, érdekét fogják szem előtt tartani. Ugy történik ez minden részvény-társulatnál; első sorban a maguk másodsorban pedig a piacz értékét szokták tekinteni. Mi az emberi természetet meg nem változtathatjuk, s azért ez igy lesz itt is. Ha az alapítók, kiknek részvénytársulatoknál nagyobb befolyást kell, hogy gyakoroljanak, azt fogják látni, hogy ujabb emissio folytán, ha tudniillik 50 millióra emelik a tőkét, nagyobb lévén a kínálat, a kereslet, s ezzel a kamatláb is csökkenni fog, s igy az 50 milliótól aránylag csekélyebb hasznot fognának húzni, mint a 2 5 millió után: — akkor természetesen inkább a 25 milliónál fognak maradni; és ezen nagyobb érdekre való tekintet volt az, mi viszszatartott oly határozmány fölvételétől, mely iránt magam is sokat haboztam, hogy fölvegyem-e vagy ne. — Nálam, mondom, a főczélra való tekintet döntött, s ugy hiszem, ez a képviselő úrra nézve is döntő lesz. Elnök : Madarász képviselő ur az alapszabályok 9. 10. pontjára módositványt adott be, akik e módositványt elfogadják, méltóztassanak fölállank (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Pulszky Ágost előadó: a il-ik §-nak 3-ik sorába e szó elé „föntartatik" fölveendő ez: , visszavonhatlanul. * Gulner Gyula: Az imént fölolvasott 10. §. tárgyalásánál Csernátony Lajos tisztelt képviselő ur, valamint a tisztelt pénzügyminister ur is oly tárgyról vitatkoztak, mely a 11 §-ra vonatkozik amennyiben a 11. §. a 2-od kibocsátási részvények fölvételét tartalmazza; nekem e §-hoz módosításom van. Módosítani kívánom azon eszmét, hogy a részvényesek és az aláírók elsőbbségi joga föntartassék. — Azt tökéletesen méltányosnak, helyesnek és igazságosnak tartom, hogy aki valamely pénzintézetnél befizetett tőkéje erejéig érdekelve van, vagyis részvényes : azon intézet, ha 2-od kibocsátást tesz közzé, ezen risicoért részére előny nyújtassák az aláírásnál. Ez igy van minden pénzintézetnél, s ezt helyesnek és igazságosnak tartom. Ellenben igazságtalannak tartom azt, hogy azok kik nem tesznek egyebet, mint ma aláírják a részvényeket és holnap eladják, mikor 20 és 25 év múlva oly helyzetbe jő az intézet, hogy 2-od kibocsátású részvényeket bocsáthat ki: akkor azon aláírók, kik a részvények birtokában sincsenek már, mert azon túladtak, oly előnyben részesüljenek, mint azok, akik folytonos birtokában vannak a részvényeknek : ezt helyesnek nem tartom; és itt találkozik nézetem Csernátony tisztelt képviselő ur nézetével. Óhajtom azt. hogy midőn már remélhető lesz, hogy az escompte-bank fönállása után már némi tőketermelés mutatkozik, amidőn szerencsés viszonyok folytán Magyarországon is heverő tőkék lesznek és nem fogunk azon helyzetben lenni, hogy, mint a tiszteit pénzügyminister ur is mondta, örüljünk ha idegen tőkét kapunk,midőn másod kibocsátásra lesz szükség, akkor legalább a részvényeknek fele tartassák nyilvános aláírásnak fön. A 11-ik §. ugyanis igy hangzik: (olvassa): Tehát azon ideának megfelelőleg, melyet kifejezni vala szerencsém, bátor vagyok a következő módosítást ajánlani: „Az ilyen későbbi kibocsátású részvények felére nézve az átvételi jog pari árfolyam mellett az előbb kibocsátott részvények tulajdonosainak tartatik fön két első-kibocsátásu részvényre egy másodkibocsátását számítva; — a későbbi részvények má-