Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-109

30 109. országos ülés márczius 10. 1873. ges, la a igy támadt pár millió forintnyi különbözet a többi adónemnél pótoltatik. Javaslataimban combinálva van a dolog; a tisztelt háztól fog függeni, hogy elfogadván a másnemű törvényekben foglalt azon intézkedéseket, amelyek a pótlás megadását czélozzák: a só árának leszállítását lehetővé tegye. Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház elfogadni a sójövedék czimen a pénzügyi bizottság által előirányzott összeget, t. i. a 3,755.232 frtot? {Elfogadjuk \) Tehát elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások 122.000 forint.^ Széll Kálmán előadói A bizottság a tervezett építkezéseket szükségesnek ismeri el, és azért megszavazásra ajánlja az előirányzott összegeket azon megjegyzéssel, illetőleg változtatással, hogy az 1. rovat alatt a nault évre felvett, de ki nem adott 15.000 forint helyett 5000 forintot szavaz meg ; az 5. rovat alatt 1872. évre engedélyezett 50.000 forint összeg pedig, mint az 1872. évi hitelmaradvány, kihagyandó, s igy megszavazandó 72 ezer forint. Horn Ede A rendkívüli szükségletnek főczélja: raktárak építése Pesten és más helyen. Elismeri a pénzügyi bizottság, hogy a kormány szándéka : mielőbb tág tért engedni a magán kereskedelemnek, s igy oda működik, hogy a raktárak szüksége minél szűkebb körre legyen szorítva. Ha ez áll, — én részemről ugyan nem hiszem, hogy a^ raktárak rendszerét meg lehetne szüntetni, mert szükséges lesz ez egy részről a kisebb városokban, hol a kereskedelem nem elég tevékeny, más részt szükséges lesz a nagyobb városokban is, hogy a verseny föntartassék.— de miután a kormánynak szándéka a szabad kereskedésnek minél tágasabb tért engedni, bátor vagyok a nagyon tisztelt pénzügyminister úrtól kérdezni: mulhatlanul szükségesnek tartja-e a raktáraknak fölépítését, hogy az idén a pénzszükséglet daczára ismét 72 ezerforintot kellj e» folaj ánlani'? Kerkapoly Károly pénzügymiliister: Kérdésére a tisztelt képviselő ur maga felelt meg, mert más a czél kitűzése, és más a czélra való eljutás. Az én ideám az, hogy ha már a sótermelést* monopolizáljuk : a kereskedést és az elárusitást ne kelljen monopolizálni. De abból, hogy ez ezélimk, nem következik, hogy már ott itt vagyunk; hanem, mig e czél bekövetkezik, történjék ez akár az idén, akár két év múlva, addig raktárakra szükségünk van. Pest városa rám parancsolt, hogy a közbotrányul szolgáló rósz épület döntessék el. Kénytelen vagyok ezt tenni, mert a város policialis hatalmánál fogva rászorít. Aradon tettleg igy jártunk, mert a városnak díszesebb helyén levő rósz fabódéban elhelvezett sóraktárból szintén ki kellett vonulnunk. Különben a költekezést tekintve a minimumra szorítkoztunk és túlságos költség bizonyosan nincs kilátásba véve. A tisztelt képviselő ur maga is elismerte, hogy a dologgal mindjárt egyszerre fölhagyni nem lehet; én is azt hiszem, és azért ideiglenesen igenis ezen raktárakra szükségünk van. Elnök: Elfogadja, a tisztelt ház a pénzügyi bizottság azon javaslatát, amely szerint ezen tételnél 72.000 forint lenne megszavazandó? (Elfogadjuk- !) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa) : Államjavak igazgatóságai és ügyészségei. , 1873-ra előirányoztatik . . . . 422.978 frt; és pedig: igazgatóságokra 317.942 , ügyészségekre . . . . . . . 105.035 „ 1872-re megszavaztatott, az államjószágok öszszes szükségletébe olvasztva, és ott egyes jószágokra és erdőkre fölosztva: jószágigazgatóságokra 314.233 frt. ügyészségekre 82.565 „ Összesen . . . 396.798 frt. Ebből jószágokra 216.717 „ erdőkre 180.081 „ 1873-ra tehát több irányoztatik elő jószágigazgatóságokra ..... 3.709 írttal ügyészségekre 22.471 „ Összosen több" 26.180 frttal. A jószágigazgatóságokra nézve mindenekelőtt ki kell emelni, hogy a magyar Határőrvidék visszakapcsolása és polgárosítása folytán a jószágigazgatósági kerületek uj felosztást nyertek, amennyiben az előbb fönállott 6 kerület helyett a határőrvidékivel együtt 5 kerület szerveztetett, ugy, hogy mig 1872-re a Határőrvidéken kivül 14 igazgatóság volt, 1873-ra a magyar Határőrvidékkel együtt 14 jószágigazgatóság van a költségvetésbe fölvéveugyanis a lippai és pécskai igazgatóság egyesittetett az aradival, a csatádi és kulai igazgatóságok, mint önálló igazgatóságok megszüntettek, és a magyar határőrvidéki jószágok és erdőségek igazgatósága Karansebesen állíttatott föl. A jószágigazgatóságok 1873-ik évi költségei 3.709 frt emelkedést mutatnak. A pénzügyminister a költségvetés indokolásában részletesen előadja jószágigazgatóságonkint minden egyes rovatnál a mutatkozó emelkedés vagy apadás indokait. Az ügyészségek költségei 185.036 frttal vannak előirányozva, 1872-re 82.565 frt szavaztatván meg : mutatkozik 22.471 forint többlet. Ebből a magyar Határőrvidéken szervezett karansebesi,fehértemplomi és pancsovai uj ügyészségek költségeire esik 11.238 forint, a fönnmradó 11.233; frt többlet a régi ügyészségekre esik.