Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-132

376 132. országos ülés május 13. 1873. Steiger Gyula: A 6-ik §-ban egy intézkedés foglaltatik, melyet nem fogadhatok el. Itt t. i. az van mondva, hogy sem az 5-ik §. értelmében kibocsátott kamatozó pénztári utalványok, sem a második §. g) pontja értelmében kiadott kamatozó pénztári jegyek bíróilag meg nem semmisithetők. A pénztári utalványok, melyek az 5. §-ban iratnak le, mindannyian elömutatóra szólnak; a második §-ban emiitett pénztári jegyek azonban szólhatnak névre, vagy elömutatóra is. Azt helyeslem, hogy az elömutatóra szóló értékpapír ne amortizáltathassák, mert ez a dolog természetében fekszik, és minden más pénzintézetnél is igy vagy; és ez természetes is, mert az au porteur-re szóló papíroknál nem a név, hanem a birtok jelzi a tulajdonost. De hogy ott, ahol a pénztári jegy határozott névre szól, tehát a tulajdonjog a tulajdonos nevéhez van kötve, elveszés esetében ne amortizáltathassék az értékpapír : azt nem tartom helyesnek. De ezt törvényesnek sem lehet mondani, mert a polgári perrendtartásban világosan az ellenkező foglaltatik. Azonfölül igy van ez minden más intézet papírjainál is. Tulajdonkép mi különbség van a névre és az elömutatóra szóló papir közt? Az, hogy az előbbieknél a tulajdonos beleegyezése nélkül az ő tulajdon joga kérdés tárgya nem lehet. Annak, hogy a pénztári jegyek névre szólnak, nincs más gyakorlati értelme, mint az, hogy aki saját nevére állíttatja ki a pénztári jegyet: biztosítani akarja tulajdonát annak elvesztése vagy beleegyezése nélküli átruházása ellen. Hogy ha ezen különbség nem áll , ha ezen fölfogás helytelen : akkor nincs értelme a névre szóló pénztári jegyek kibocsátásának, mert épen ezáltal akarjuk biztosítani a tulajdonost, hogy nem mindenki, aki behozza a pénztári jegyet, fog jognevü tulajdonosának tartatni, hanem az csak akkor megy ki birtokából, ha el van látva forgatmánynyal. E kérdésnél a t. háznak méltóztassék azt tekintetbe venni, mily zavarokra szolgáltatna okot, ha most a törvényhozás, midőn valamennyi intézet, valamennyi részvény és valamennyi vasuttársulat au porteur és névre szóló papirosai közt e különbség létezik, ezen egy banknak valamennyi ellenében ezen privilégiumot adná. Ellenkezik ez a törvénykezési gyakorlattal is, s — amint volt szerencsém megemlíteni, — ez ellenkezik magával a perrendtartással. Van még egy körülmény, amelyre bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni. Az utóbbi időben nagyon sok alapszabály szerkeztetett, és mindegyikben olvastam egy kikötést; t. i. azt, hogy azon nagy jogi kérdés megoldásáig, vajon lehet-e az elömutatóra szóló papírokat egyátalán amortizálni, — mert ez toly nevezetes kérdés, mely fölött a tudósok évek Ó3> minden országban vitáznak és a törvényekben nagy szerepet játszik, — mondom, ezen fontos]kérdés megoldásáig azon kikötést olvassuk minden alapszabályban,, hogy az illető részvénytársulat köteles lesz azon átalános törvényeket, melyek a törvényhozás által e részben hozatni fognak, saját papírjaira alkalmazni. Ha ez a kikötés nem állapíttatnék meg, visszaható erővel a hozandó törvény nem bírna. Bátor volnék tehát e §. módosítását annyival inkább ajánlani, mert fölolvasandó módositványomban nem látok a fölállitandó bankra nézve semmi kárt, hanem azokra

? kik névre beteszik pénzüket, igenis nagy előnyt. Bátor volnék a 6-ik §-ban e szó után ,bíróilag * e szavakat tétetni: „kivéve azokat, amelyek névre szólnak." A szakasz végére pedig e szavakat kérném tétetni: , az érték-papírok megsemmisítése iránt később alkotandó átalános törvények azonban az ezen bank által kibocsátott pénztári jegyekre és utalványokra is alkalmazandók lesznek." Kiss Miklós jegyző (olvassa- Steiger Gyula módositványát.) Kerkapoly Károly pénzügyiéinister: Ami a módositvány első részét illeti, „kivévén azokat, amelyek névre szólnak," annak fölvétele ellen átalánosságban nincs észrevételem; de mégis megkülönböztetni óhajtanám. Jelesen e pont igy szól (olvas:) Sem az 5. §. értelmében kibocsátott kamatozó pénztári utalványok, sem a 2. §. g) pontja értelmében kiadott kamatozó pénztári jegyek bíróilag meg nem semmisithetők. Ezek közül csak az egyik szólhat névre, t. i. a pénztári jegyek, mert a pénztári utalványok nem szólnak névre. A §-t tehát igy kellene szövegezni: „sem az 5-ik §. értelmében kibocsátott kamatozó pénztári utalványok, sem a 2. §. g) pontja értelmében kiadott kamatozó pénztári jegyek, kivéve, ha névre szóknak, bíróilag meg nem semmisithetők.* Ami a második módositványt illeti, kérném attól eltekinteni; mert hiszen azon tudattal akarják az illetők megalapítani az intézetet, hogy rájuk nézve ez igy lesz; ha mi ezen stipulatiót praecariussá tesszük az indítványozott clausula fölvétele által: akkor ők kapnak valamit, de nem tudják hogy mit, és ezzel talán az intézet létesítését koczkáztatjuk. Elnök: A tisztelt ház beleegyezik abba, hogy a 6-ik §. második sorában ezen szavak után : „pénztári utalványok" (Fölkiáltások : Nem jól van!) Pulszky Ágost előadó: A 6-ik §-nak igy kellene szólani: „sem az 5. §. értelmében kibocsátott kamatozó pénztári utalványok, sem a 2-ik §. g. pontja értelmében kiadott kamatozó és elömutatóra szóló jegyek bíróilag meg nem semmisithetők.* Várady Gábor: Igy nem lesz jó, meg kell fordítani a tételt, t. i. igy kellene szövegezni: „sem a 2-ik §. g. pontja értelmében kiadott kamatozó pénztári jegyek — kivévén azokat, melyek névre