Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-130
130. országos ülés május 3, 1873. 353 kül döntsön Magyarország kül- és hadügye fölött — tehát legfontosabb ügyei fölött, — hogy akkor a hátramaradó 399 képviselő ne bírjon annyi hatalommal, hogy a benső házi dolgok fölött határozzon : az ily méltányosságot — megvallom — nem értem. (Helyeslés bal felől.) Aut-aut! Vagy szüntessük meg a delegatiót; vagy tanácskozzunk nélküle. Ennyit akartam megjegyezni arra, ami az időt illeti. Én íehát azt hiszem, hogy semmi akadály nem áll útjában annak, hogy mi hétfőn megkezdjük az érdemleges rendes tanácskozásokat. Nem tudom, hogy a tisztelt kormány ragaszkodik-e magához a tárgyalásra vonatkozó napirendhez, mert arról a tisztelt ministerelnök ur nem beszélt; •— de ha ez igy van: kénytelen vagyok kijelenteni, hogy amenynyire óhajtom, miszerint egyszer a budget rendjén legyen, és kikerülhessük az indemnityt: nagyon óhajtanám, hogy az 1874-ki költségvetést még a nyár folytán megvitathassuk és erre szívesen reá is állottam, mikor arról volt szó, hogy múlt hó 22-én kezdjük meg a tárgyalásokat; de ma lehetetlennek tartom ezt, inert ez annyit jelentene, hogy bennünket nem azért hívnak össze, hogy megvitassuk a budgetet; hanem egyszerűen azért, hogy azt megszavazzuk, pedig megvallom, nem láttam a kormánynak semmiféle oly tettét az utolsó időben, mely öt feljogosítaná, ily nagy mérvben igénybe venni a törvényhozás bizalmát. Megszavaztuk — akik megszavazták, — a folyó évi költségvetést azon reményben, és a kormány azon ígérete folytán, hogy szakítani fog a múlttal, és jövőben jobb irányt fog követni; ennek azonban semmi jelét nem láttuk és igy nincsen semmi alap arra, hogy az uj budgetet megvitatás nélkül szavazzuk meg. (Helyeslés bal felől.) Déák Ferencz : Tisztelt ház ! Minthogy Helfy Ignácz tisztelt képviselőtársam, mielőtt szólottam volna, azt, mit mondani akartam, czáfolgatta : kénytelen vagyok felelni neki, miután ő szólott, ő azt mondja, hogy nem látja be azon nézetnek helyességét, mely szerint akkor, midőn 40 tag hivatalosan távol van, kiküldve az országgyűléstől, ne lehessen tanácskoznunk. Én az ő fölfogásának kiigazítására nem akarok philosophiai argumentumokkal élni, hanem azt tudom, hogy parlamentális életben igen nagyon szabályozó a folytonos gyakorlat. Ez a folytonos gyakorlat pedig az volt, hogy mikor a delegatió tagjai itt nem lehettek Pesten, mert a delegatió Bécsben tartatott : akkor országos ülések nem tartattak, annyival kevésbbé folytak pedig érdemleges tanácskozások. Hiszen, ha azt akartuk volna, hogy az ő távoliétökben is érdemlegesen végezzünk : akkor kár volt ápril elején szétereszteni az országgyűlést; mert akkor még a nagy hét közeKÉPY. H. KAPLÓ. 18:*. VI. KÖTET. péig folytathattuk volna a tanácskozásokat és némely tárgyat bevégezhettünk volna. Egyébiránt nem is csekély kérdés ez. Az országgyűlések még a korábbi időben is azt az elvet követték, hogy ha az országgyűlés valamely tagja nincs jelen az üléseken, ha az ország valamely része nem küld képviselőket, azért az országgyűlés tanácskozhatik, végezhet, határozhat; de midőn az ország valamely része nem küldött követeket, mert nem küldhetett, mert meghivanem volt, vagy midőn az országgyűlésen nem jelenhettek meg a tagok nem tőlök függő akadályok miatt : akkor nem tartatott az országgyűlés képesnek arra, hogy tanácskozzék érdemleges tárgyak fölött. Példa erre a paríiumbeli ügy 1840-ben. Akkor is egyik partiumbeli megye nem küldött követet; de mivel meg volt híva, tehát az akadály egyenesen magától a megyétől eredt, megidézték a törvényes büntetésre, de azért a tanácskozásokat folytatták. Én azt hiszem, hogy ez magában a dolog természetében is fekszik. 40 tag távol van és a mi factumunk által van távol ; mi küldöttük ki őket ; minő joggal fosztjuk meg mi azon 40 kerületet attól a jogától, hogy a közügyekben határozhasson képviselői által ? Minő joggal fosztjuk meg mi azon 40 képviselőt, hogy az országgyűlés érdemleges tanácskozásaiban résztvehessen ? Én tehát teljesen osztozom azon nézetben, hogy midőn a delegatió nem itt tartatik, s igy a képviselők a tanácskozásokban részt nem vehetnek: akkor érdemleges tárgyalásokba ne menjünk bele. El lehet az összeütközést kerülni, és az idén is elkerültük volna, ha az országgyűlés nagyrészének s magának Helfy képviselő urnák kivánata szerint is két budgetet nem akartunk volna egymásután most tárgyalni, valamint eddig is ez az összeütközés sohasem történt meg. Most két budgetet akarunk tárgyalni, és a delegatió még nem végezte be inunkálkodását. Ebből azt a következtetést húzni, hogy a delegatió akadályozza törvényhozói munkálkodásunkat, én legalább nem merném ; mert akár mit substituáljunk a delegatiók helyébe, ha országos küldöttségeket is, amelyek egyes esetekben érintkezzenek és értekezzenek: ugyanazon helyzetbe juthatnánk. Egyébiránt ami a képviselő urnák azt az állítását illeti, hogy azért hivatnak össze a képviselők, hogy megszavazzák a budgetet : ez kérdésen kivül igy van ; hanem nem ugy hivatnak össze, hogy tanácskozás nélkül szavazzák meg. Helfy képviselő ur oly soká beszélhet, ameddig akar, majd tanácskozás alá veszszük a dolgot; senki nincs abból kizárva ; szólási jogában korlátolva senki nincs ; mindenki elmondhatja véleményét és ez a discussio. Azt hiszem, az 1873-iki költségvetés tárgyalása eléggé megmutatta, Hogy bizony nem csak 45