Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-109
109. országos ülés márczius 10. 1873. 13 dik, szintén közegyetértéssel szabályozandó adótárgyra, t. i. a sójövedékre nézve is megvan köztünk az egyetértés. E hármat együttesen összefüggésben óhajtanám a tisztelt ház elé terjeszteni, de •oly időben, mikor a beterjesztésnek practicus következménye is lehet. Én nem idegenkedem, s mihelyt legkevesebb reményem és kilátásom lehet, hogy e practicus következmény most fog beállani, rövid napok alatt megteszem az előterjesztéseket. De megvallom, nem szeretek törvényjavaslatot kiadni kezemből a nélkül, hogy látnám, mi végre .adom azokat ki, mert az ember folytonosan tanulmányoz, gondolkozik és javítgat. Ha pedig már egyszer a törvényjavaslat kiadatott : több inconvenientiával jár azon gyalulni és simitgatni. Erre az ember természetesen elszánja magát és eztkoczkáztatja, ha van miért, ha azt. látja, hogy abból lehet törvény. Igen, de mi ma márczius 10-én, még csak a költségvetés tárgyalásában vagyunk, két nagyfontosságú adótörvény, — kivált az egyik rendkívüli nagyfontosságú — még a tárgyalás legelső stádiumán sem ment át, t. i. a catasteri fölmérésre és a földadó-cataster revisiojára vonatkozó törvényjavaslat. Nekem alig van reményem arra, hogy ezen ülésszak alatt ennél több is történhessék, ugy, hogy csaknem megfelelőbbnek tartanám a törvényjavaslatokat nem a háznak terjeszteni be, hanem a közönség elé bocsátani, hogy a nagy közönség fölötte ítélhessen. Ismétlem, szerencsémnek tartanám, és ez intentiomba épen nem ütközik, ha kilátást nyerhetnék arra, hogy az érintett törvényjavaslatok még ezen ülésszak alatt törvényerőre emelkedhetnének; és ez esetben mind a hármat a legközelebbi napokban beterjeszteném. Elnök: Tisztelt ház! A pénzügyi bizottság a fogyasztási adók kezelési költségeire összesen 233.335 forintot ajánl megszavazni. Elfogadja-e a tisztelt ház? (Elfogadjuk]) Tehát elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa): A fedezet: fogyasztási adók, szeszadó 6,700.000 forint. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a tiszteit ház? (Elfogadjuk \) Tehát 6,700.000 forint szavaztatik meg a szeszadóra. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Boradó 2,700.000 forint. Széll Kálmán előadó s A pénzügyi bizottság azon véleményét, amely szerint a boradóra ezen előirányzat elfogadandó, a jelentésbén bővebben indokolja. Remete Géza: Tisztelt ház! A tisztelt pénzügyminister urnák azon kijelentése után, amelyet Molnár képviselő urnák adott válaszában tett, hogy t. i. a szeszadóra már a törvény módosítása iránti javaslat készen is van, kevés mondani valóm vanÉn ugyanis jelenleg csak egy eszmét kívánok megpendíteni a pálinkafőzési adóztatásra vonatkozólag. Óhajtanám, hogy a módosítások által kettős czél éressék el; egyrészről a kincstárnak megvédése a tömérdek kijátszások ellenében, másrészről a magánpolgárok zaklatásainak vettessék gát a lehetőségig. Sajátmérvü tapasztalataim után ugyanis elmondhatom, hogy a kincstár a polgároknál, ezen gyűlöletes adóztatással szemben, a legelterjedtebb kijátszások tárgyát képezi, s viszont a polgárok nem ritkán a legkíméletlenebb boszantásoknak vannak kitéve. Ezen viszás helyzet részben megszüntetését az által látnám elérhetőnek, ha az illető adóhivatalok fölhatalmaztatnának arra, hogy egyes községekkel a meglévő adatok alapján egyezkedésre léphessenek, és az állani egyesekkel csak ott álljon szemben, ahol az egyes községek az állam jelenlegi jövedelmének szerfölötti megrövidítése nélkül egyezkedésre hajlandók nem lennének. Ha azonban jelen eszmém valósítása által a bajon a tisztelt pénzügyi minister részben sem látna orvoslást, csak arra kérem, hogy oly módosításokat tegyen, melyek által a törvény végrehaj thatás a is biztosíttatik, s hogy e különben is ellenszenves, és sok tekintetben igazságtalan adónemre vonatkozólag az eddigi boszantó eljárás alkotmányos irányban szabályoztassék. Elnök: Figyelmeztetem a tisztelt képviselő urat, hogy a szeszadón már tul vagyunk, és hogy a boradó van tárgyalás alatt. Méltóztassék tehát ehhez hozzászólani. Remete Géza: Bocsánatot kérek a tisztelt elnök úrtól, én, hacsak nem tévedtem, a jegyző urnái a szeszadóra vonatkozólag irtani föl nevemet és az örökké tartó zaj miatt tévedésem véletlen esetnek, mely maga magát menti, veendő. Kiss Miklós jegyző: Engedje meg nekem a mélyen tisztelt ház, hogy a magam igazolására kijelentsem azt, hogy azon helyen szólítottam föl a képviselő urat, ahová ő sajátkezüleg irta be nevét. (Derültség.) Elnök: Sajnálom, miután ez már meghaladott kérdés, kénytelen vagyok a tisztelt képviselő úrtól a szót elvonni. Boradó czimén tehát a tisztelt ház 2,700.000 forintot méltóztatott fölvenni a fedezetre. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Husadó 2,000.000 forint. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele.