Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-116
202 116. országos ülés márczius 21. 1873. A képviselő ur harmadik kérdése arra vonatkozik, hogy a végrehajtás elrendeltetik anélkül, hogy a megintések teljesíttettek volna. Ez megtörténhetik, mert az adóhivatal csak arra van kötelezve, hogy a megintéseket a községi elöljáróságokhoz juttassa el. És szomorú tapasztalásom van arra nézve, hogy nemcsak e megintéseket, hanem fizetési meghagyásokat is, például illetékekre, nem egyszer másfél évig is eíhevertetik a községek elöljáróságai, sőt törvényhatósági joggal fölruházott városok is. Ez nem az adóhivatalok mulasztása, hanem a községi elöljáróságoké. Ahol nem ez az eset: a községi elöljáróságokon van a sor fölszólalni és panaszt emelni aziránt', hogy az adóhivatalok a községi elöljáróságokhoz nem juttatták el a megintéseket. Ilyenkor az adóhivatalok hibásak és én vagyok kötelezve e bajon segíteni. De ha az adóhivatalok áttették a községi elöljáróságokhoz a megintéseket, ezek pedig nem kézbesítették az egyeseknek: arról én nem tehetek semmit. Ama speciális temetkezési esetről, amelyet a képviselő ur kérdez, természetesen, nincs tudomásom, hanem ahelyett, hogy rendszeres vizsgálatból tudjam meg azt, sokkal egyszerűbb volna, ha egy nagy, rendszeres vizsgálatot nem igénylő följelentésből tudnám meg. (Helyeslés jobb felől.) Akkor a bajon minden esetre előbb lesz segítve, mintha megkeresem a debreczeni pénzügyi igazgatóságot aziránt, hogy melyik faluban, melyik emberrel történt az az eset. Ennél egyszerűbb mód az, hogy a tisztelt képviselő ur, ha az esetet ismeri, hozza azt nekem tudomásomra és jótállok róla, hogy ha e részben intézkedni szükséges, ez nem fog elmaradni. (Helyeslés jobb felöl.) Végre azon kérdést illetőleg: van-e tudomásom, hogy amikor már valakinek hajlékát eladták, az uj vevő az előbbi birtokosra nehezedett adónak le nem rovatott hátralékáért háborgattatott? ez attól függ, minő volt az eladás. Ha az eladás birói volt, ha az végrehajtás utján történt: akkor az uj vevő nem háboríttatott ; hanem ha magán eladás volt, meglehet, hogy háboríttatott; mert az uj vevő a házzal a rajta levő terheket is megvette. Ha ez nem igy történnék, nagyon könnyű volna a kijátszás ; mert egyszerűen jó barátomnak eladnám adóhátralékokkal túlterhelt házamat olcsó áron és kinevetném a hitelezőket. Ez nem járja. Aki birói vagy átalában végrehajtás utján eladott házat vesz: az nem háborittatik a vételáron tul; de aki magán kézből veszi, nemcsak az adóhivatal által háborittatik, hanem a magán hitelező által is, akinek követelése be van táblázva. Ami azt illeti, hogy 4 krajczáros végrehajtási költség szedetik be akkor is, ha a végrehajtás az első stádiumon ment csak keresztül, a második stádiumon pedig nem: ilyen eset lehet, valamint a világon mindennél van eset, hogy visszaélés űzetik; hanem, ahol nincsen panasz, ott bíró sincsen; ez régi igazság. Kérek oly esetek följelentését, ahol volt panasz és constatálható a tény, hogy az igazság mindamellett nem lett kiszolgáltatva. Az első stádiumnak 2 krajczár felel meg, a másodiknak a másik 2 krajczár; ahol az első stádiumban megveszik mind a 4 krajczárt, ott az illetőknek joguk van panaszkodni, az én kötelességem pedig a bajt orvosolni. De ismétlem, ahol nincs panasz: ott nincs birő. A második interpellatiót illetőleg közelebb kell utána néznem, hogy felelni képes legyek. (Helyeslés jobb' felől.) Gaál Mihály! Tisztelt ház! Nem lehetek megelégedve a tisztelt pénzügyminister válaszával, nem pedig azért, mert ámbár csak két pontra nézve adott ő szerinte alapos és szerintem is — azon esetben, ha ugy áll a dolog, amint méltóztatott említni — alaposnak tekinthető fölvilágosítást; ellenben több kérdésre nézve maga is beismeri, hogy azok rendetlenségek voltak: és mégis,— habár jeleztem előzetesen, hogy olynemü adótörvénynyel, mely által az adókezelés és különösen az adóbehajtás a községi elöljárókra bízatnék, nagyban lehetne segíteni a dolgon és sokkal czélszerübben lehetne azt eszközölni — e tekintetben semmit sem méltóztatott mondani. Ami azt illeti, hogy fordulnak elő oly esetek, midőn követelik az uj tulajdonostól, hogy a régi adót fizesse meg: igaz, amikor magán kézből vette a házat, amikor átkeblezésseí tökéletesen nevére biztosítva nem volt, mint minden bekebelezés nélküli jószág, azon esetben igaza volna a pénzügyminister urnák; de ép oly esetekre hivatkoztam, melyekben a ház birói árverés utján adatott el és telekkönyveztetett és mégis követeltetett az uj birtokostól az adóhátralék. Ami azt illeti, hogy megtörténhetett , miszerint 4 krajczár is vétetett, megtörténhetett az igaz; mert az ország nagyon nagy, és lehet, hogy másutt nem ezen módot követték, de nálunk mindaddig, mig egy érdekelt föl nem szólalt, igy jártak el. Különösen szerettem volna, ha a pénzügyminister ur azon momentuosus összeg iránt nyilatkozott volna, mert mint említem, lehetetlen, hogy azon 4.390 forint, melyről ki tudom mutatni, hogy bevétetett az adóvégrehajtók által, mondom, lehetetlen, hogy az a költségre fölmehetett volna, annál inkább, mert mint jelzem, semmiféle költséget nem tettek. Ennélfogva elvárom a pénzügyminister úrtól, hogy a vizsgálatot meg fogja tétetni, és ha ezen pénznek más rendeltetése volna : ez iránt bennünket föl fog világosítani. Elnök! Méltóztatnak tudomásul venni a választ! (Igenl Nem\) akik tudomásul veszik, méltóztassanak föISlíani. {Megtörténik.) Tehát tudomásul I vétetik.
