Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-114
160 114. országos ülés márczius 19. 1S73. miként nevezhette nézeteinket hiábavaló okoskodásnak. Tiszteit ház! Összes szótárunkban nincsen népszerűtlenebb eszme és szó az adófölemelésnél. Én ezt nagyon természetesnek találom, miután századok óta az adók rendesen absolut uralkodóknak kegyenczei által nemcsak nem fordíttattak az ország javára, de gyakran épen az ország ellenére is. Igen természetesnek találom tehát, hogy, miután az eszme világában is csak lassabban törteink a haladás: még nem látja be minden ember azt, hogy ma, az alkotmányos időben fizetett adó nem áldozat; mert nem az ország ellenére fordittatik; de az ország javára, és igy az ő egyéni javára is, amennyiben az ő egyéni java az ország javával össze van fűzve. Miként meggyőződni alkalmam volt, a tisztelt ház leJkiismeretességgel vizsgálta át a költségvetést és csak azon tételeket szavaztuk meg, melyeket szükségeseknek láttunk. Azok, kik az adőéremnek csak azon oldalát nézik, melyen az van irva, hogy azt fizetni kell: természetesen kellemetlennek fogják találni; de a dolog másik oldalát is meg kell nézni, hogy a mai időben szükségleteink nagy mérvben növekszenek, hogy azok által a személy- és vagyonbiztonság, a közjólét, az emberiség végczéljai siettetnek, hogy az ami saját, jól fölfogott érdekeink előmozdítására történik. (Helyeslés.) A kormányok ily népszerűtlen eszmékkel ritkán mernek föllépni, ritka alkotmányos kormány az, mely adófölemelést mer az ország, a nép képviselője elé terjeszteni, mert az népszerűtlen; inkább a reformokat, a szükséges kiadásokat halasztja el! Ha tehát a mi kormányunk az ország reformjaira szükséges pénz iránti követelését ily népszerűtlen utón is be akarja hozni : e miatt én a kormányt nem kárhoztatni ; de inkább dicsőíteni tudnám. (Helyeslés.) Igen sok kormány azzal segit magán, hogy a rendes kiadásokat a rendkívüli rovatokba teszi át, és ily rendkívüli utón, ami nálunk kölcsönt jelentene, kívánja az ország szükségleteit fedezni; ezt azonban nagyon veszélyesnek és sokkal súlyosabbnak tartom, mintha egyenes adók emelése utján iparkodnék fedezni. A kormányok kölcsön utján szeretik leginkább fedezni a kiadásokat, pedig a mai kamatláb mellett s a midőn hitelünk annyira meg van rendítve, nagyon óvakodnunk kell a kölcsönöktől; ha pedig mégis kell kölcsönt vennünk, azt beruházásokra kell fordítanunk. Hogy ez eddig nem igy történt: ebből erednek nagy részt bajaink. Hogy adóink időnkint emelkednek: azt nagyon természetesnek találom, mivel hazánkban magán utón nagyon keveset teszünk, s ennek következtében majdnem mindent az államtól várunk; ha tehát az | államnak sokat kell értünk tennie: igen természetes, hogy több pénzre is van szüksége. (Helyeslés.) Az tehát, ki az államtól többet kivan, mint pl. én, nem tagadhatja meg a nagyobb szükségletet; megtagadhatnák legfölebb azok, kik azt kívánják, hogy az állam minél kevesebbet tegyen, sőt ha lehet, ne avatkozzék semmibe; bizassék minden a megyékre, a községekre, a társulati egyesületekre. Az adószükséglet természetesen emelkedik a folytonos beruházások által, melyekre szükségünk van; de emeli ezt a pénz értéktelensége is; mert az évről-évre alászáll, az állam kiadásai napról-napra nagyobbak, mivel napról-napra drágább mind az, mire az államnak szüksége van, és igy az állam kiadásai folyton-folyvást növekednek, valamint az egyes honpolgároké is. Én nem az adóleszállitástól várom hazánkra az üdvöt; de várom inkább az érték emelkedésétől, az ország fölvirágzásától. Látjuk, tisztelt ház, hogy emelkedett nálunk a föld ára; emelkedett a termények ára; emelkedett a munka ára; csak egyetlenegy, ami nem emelkedett : a hitel. Fő teendőnk tehát, oda működni, hogy hitelünk is emelkedjék, és összhangzásba jójön a tényleges viszonyokkal ; ezt pedig pénz nélkül eszközölni nem lehet. Igen nagy bajnak tartom a hitel csökkenését, már pedig a hitel megszerzésére szükségesnek tartom az érczforgalomnak helyreállítását és a hitelnek összhangzásba hozatalát a tényleges viszonyokkal. Ezen az utón lehet segíteni csupán a bajon, ezen utón reménylem előmozdítani országunknak és választóinknak javát. Ezenkívül még néhány tárgy az, amit elhalaszthatatlannak tartok; ilyen ami már a ház asztalán fekszik, az adókataszter behozatala. Egyike fő bajainknak az, hogy az adó nálunk igazságtalan, egyenlőtlen. A kataszter minél előbbi behozatala némileg legalább elinteni fogja az igazságtalanságot; kívánom tehát, hogy ez nálunk minélelőbb életbeléptettessék. Az adórendszer revisiójától és nemzetgazdászati alapon való szervezésétől segítséget várok ; bírjuk a ministerium igéretét, hogy a legközelebbi ülésszakban az uj adórendszer iránt előterjeszti javaslatait. A kezelési költségek apasztására utasíttatott a ministerium: ennek megfelelőleg apadni fognak a kiadások. Az államjószágok, nézetem szerint, még igen keveset jövedelmeznek; meggyőződésem az, hogy itt is lehetne a jövedelmeket fokozni ; s reménylem és elvárom a kormánytól, hogy ez irányban is megteszi a szükséges lépéseket. Elismerem, tisztelt ház, hogy nagyobb terhek nehezednek ránk, mint bármely más szomszéd államra; de én ezt természetesnek tartom, mert valamint egyesek, ugy nemzetek terheit is a viszonyok határozzák meg.