Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-112
11 G 112. országos ülés márczius 17. 1873. hogy ezen tételek legnagyobb részt behajthatlanok, s mint ilyeneket leíratni szükséges. De igazságos visszahatást kelt a Királyföld lakosaiban az, ha látják, hogy az adóbehajtás körüli eljárás a megyékben például nem oly szigorú, mint a Királyföldön, hogy, mig a Királyföld szegény polgára vagy földmivelője néhány forint, vagy néhány krajczár miatt zálogoltatik, s a zálog eladatik, addig a szomszéd gróf vagy báró, ki a választás idejében egy-egy szavazatot ennyi és ennyi forinttal fizet, épen annyi ezerrel adótartozásban maradhat, az adóvégrehajtótól hónapokig, sőt évekig bántatlan marad, s legfölebb igen mérsékelt késedelmi kamatot fizet az adópénztárnak; hiszen olcsóbb és kényelmesebb kölcsönt ugy sem kaphatna. Idegenkedést kell, hogy keltsen az, hogy ily módon az egész ország adóhátralékai 1868-ban 46 milliót; 1869-ben 44 milliót; 1870-ben 42 milliót tettek; idegenkedést kelt. ha ezen hátralékok jelenleg is bizonyosan nem kevesebb, mint húsz s egynehány millióra, sőt hallomás szerint 54 millióra rúgnak, és hogy ezen összeg részben igen gazdag s büszke körökben, részben oly vidékeken van tartozásban, honnan a rósz termés által sújtott erdélyiek a múlt nyáron élelmi szereiket szerezték. Hogy a tisztelt ház ezen tömeges adóhátralékokról részletes tudomást szerezhessen, s ez iránt intézkedhessek, bátor vagyok a következő határozati javaslatot bemutatni. (Halljuk!) „Határozati javaslat. Tekintetbe véve azt, hogy az egész országban hátralékban lévő adó több millióra rug, tekintetbe véve továbbá, hogy a képviselőháznak ezen hátralékok természete fölött a tájékozás szükséges, mielőtt eziránt intézkedhetnék; határozza el a tisztelt képviselőház : A pénzügyminister utasítandó, hogy a lehető legrövidebb idő alatt részletes kimutatást terjeszszen be, melyben évek, adóczimek, törvényhatóságok s községek szerint a kiróvott, s ebből még hátralevő adóösszeg föltüntetése mellett a legnagyobb adóhátralékosok 500 írttól fölfelé névszerint kimutatva legyenek.* Tisztelt ház ! A Királyföld lakóinak az államadón kivül még más terheik is vannak, culturális és mivelődési járulékaik, melyektől e czélok léte föltéteieztetik ; vannak egyházi, iskolai, részben községi és társulati terheik s legközelebb a törvényhatósági adó kérdése is előtérbe fog lépni. Azonkívül a Királyföldön egy jó igazgatással rendezett államban korántsem képzelhető kényszer-adónem létezik, mely mint a lólopás elleni biztosítási dij fi:-' üttetik. Én választásomkor az adóleszállitását nem ígértem választóimnak, de nincs bátorságom arra, hogy az emiitett viszonyok közt őket ezen adófölemeléssel lepjem meg. E szerint az előterjesztett szemé1 lyes-kereseti adótörvényjavaslat elfogadása ellen szavazok. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért gr.: Tisztelt ház! (Halljuk \) Midőn a költségvetés átalános tárgyalása alkalmával elmondám nézeteimet hazánk pénzügyi állapota iránt, jelezni kívántam nem annyira azon változtatásokat, melyek a már beterjesztett költségvetésben keresztülviendők lennének: de előadni óhajtottam különösen azon elveket, a melyeket hazánk pénzügyeinek rendezése szempontjából a jövő évi költségvetésben létesíttetni szükségesnek vélek. A költségvetési vita alkalmával, a részleteknél tartózkodtam egyben-másban megtenni észrevételeimet, részint azért; mert meg voltam győződve arról, hogy a beterjesztett költségvetésen már nagyobb változtatásokat tenni nem lehet; de éreztem azon solidaritást is, melyben a költségvetéssel álltam, miután annak beterjesztése alkalmával a kormány tagja voltam. A tárgyalás alatt lévő,törvényjavaslat azonban már a jelenlegi ministerium által terjesztetett be, és ezen törvényjavaslattal szemben, azt hiszem, határozottan jelezhetem egyéni meggyőződésemet. Azt hiszem, hogy ezen, a személyes kereseti adó czimén szándékba vett adóemelés elvi szempontból nem helyes. Ezen adónem még a múlt alkotmányos korszak előtti adók maradványa, és melyet azért tartott fön a törvényhozás eddig, mivel nevezetesebb jövedelmet hozott. Birjuk a pénzügyminister ur az iránti igéretét, hogy miután a személyes kereseti és a jövedelemadó iránti előmunkálatok már elkészültek, az ez iránti javaslatokat a jövő ülésszak alatt be fogja terjeszteni; tehát azt hiszem, hogy miután ezen adó reformja iránt a legközelebbi ülésszak kezdetén lehet intézkedni, nem helyes eljárás ezen adónemet két évre megváltoztatott alakban törvényesíteni. * De lényeges észrevételem a törvényjavaslat ellen az, hogy, meggyőződésem szerint, kivált azon módosításokkal, melyekkel a pénzügyi bizottság megtoldotta, egészen eltér a személyes kereseti adó természetétől, miután az előttünk fekvő javaslat szerint egyenes adókra meghatározott maximumon fölül, bizonyos pótlék, — az átalános kifejezésen ismert Zuschlág vettetik ki. Elismerem, tisztelt ház, hogy vannak az állam életében korszakok, midőn fontos érdekek követelik a rendkívüli áldozatokat az adózóktól; ilyen fontos czélnak ismerem el azt, hogy államháztartásunkban a megzavart sulyegyen helyreállíttassák, ily czél méltán megérdemli azoktól, kik arra képesek, az aránylagos áldozatokat ; de nem tartom az igazsággal és méltányossággal megegyeztethetőnek ha az áldozat a nem-helyes alapon, mint a jelen esetben, midőn az a személy-kereseti adó czimén követeltetik. A személy-kereseti adó kezdetben, mint azt
