Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-111

111. országos ülés márczius 15. 1873. 91 Kerkapoly Károly nénzügymfIgister í Azt hiszem, a módositványt még egyszer fölolvasni nem igen lesz szükséges, mintán nagyon rövid és könnyen megérthető, t. i. hogy a 6. és 7. §. kihagy assék. Én bátor vagyok az okokat előadni, melyek engem ezen módosítás javaslatba hozására bírtak. Azt hiszem, hogy a kincstárnak költekezést okozni ok nélkül mindig az adófizetők érdeke ellen van; mert e költséget, mindig azok, — az adózók, •— fizetik. Ha tehát itt az adófizetők kényelmét a kellő mértéken tul keressük az ország, költségére, kárára: mindig az a kérdés, vajon megéri-e ezen kényelem azt a költséget, a mivel jár ; én azt hiszem, hogy.itt nem érdemli meg. 1868-ban a törvény ezen intézkedése épen olyan helyén volt, mint a milyen helyénkivüli volna annak további föntartása ma. Kimagyarázom magamat. Miről van szó ? Arról, hogy a jövedelemadót kivető bizottság az olyan községekbe is elmenjen működni, a melyben legalább 100 jövedelemadóköteles van olyan, hogy az öszszes tartozás legalább 500 írttal felérjen. Mit kelleti azon bizottságokrak ltío8-ban tenni? Föl kellett venni a jövedelmet újból, és a fölvett jövedelemre kivetni az adót. Mit kell most csinálni ok ? Talán semmit sem, mert a törvény azon haiározíaányánál fogva,- mely azt mondja, hogy a ki jövedelmi adója ellen kifogást nem csinál, ugy mint a múltban volt, arról föltételeztetik az, hogy azért nem szól semmit, mert megnyugszik; igen sok község lesz, hol van száz jövedelemadóköteles ; de nem szólal föl egy sem, s ő ellene sem szólal föl senki a kincstár részéről. Már miért menne ki oda a jövedelmi adót kivető bizottság? Talán constatálja, hogy semmi dolga sincs ? Ha valamit tenni akarunk, csak annyit tehetünk oda menjen ki a bizottság, a hol van 10Ü olyan adóköteles, ki uj vallomást adott be, olyant, mely uj vallomás beadása folytán legalább 500 írtról van újból kérdés; akkor volnánk a régi törvény bázisán; mert, ha azon határozmányt nem méltóztatik kifogásolni, hogy nem szükség évről - évre mindig beszélni, ha nincs mit mondani, akkor ezen szakasz föntartásával nem volnánk a régi alapon, mert a régi alap okkal rendelkezett, mi pedig ok nélkül rendelkeznénk. Én tehát azt tartom, hogy a törvény e két intézkedése összefügg. Ugy vagyunk ezzel, mint voltak hajdan a nemesi catasterrel. Egyszer elkészítvén azt, a megyénél nem csinálták minden évben újra, csak evidentiában tartották. Itt is a jövedelmi adókötelezettek bevallása mint meglévő tekintetik, ha nincs fölszólalás, dolog sincs vele. Ez egyszerű műtétet inkább lehet az adóhivatalok székhelyéhez kötni, mint az egész újból alkotás munkáját. Itt arról van szó, költeni olyan kényelemre, mely talán nem is kényelem, mert ha nincs dolog, sehová se kell menni. Az egész a kincstár contójára megy ugyan; de ez, uti figura docet. visszaesik az adófizetőkre. Én azt tartom, nincs ok e csak alig élvezhető kényelmet ilyen drága áron megvenni. (Helyeslés.) Éteök í A 6. és 7. §. ellenében azon indítvány tétetett, hogy hagyassék ki. Fölhívom azon képviselőket, kik a 6. és 7. §-t a központi bizottság javaslata szerint megtartani kívánják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség megtartja a két szakaszt. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 8-ih §-í). Széll Kálmán előadó s Tisztelt ház! A központi bizottság ezen törvényjavaslatnak 8-dik szakaszára azon észrevételt teszi, hogy szurassék be ottan, a hol a törvényhatóságokról van szó, a melyek a választást a pénzügyministertől nyert átirattól számított 15 nap lefolyta alatt tartoznak megejteni, azon kifejezés : „ha már előbb a választás nem eszközöltetett. Elnök £ Elfogadja a ház a központi bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) Tehát a 8-ik szakasz a központi bizottság szövegezése szerint fogadtatik el. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 9-ik, §-£). Széll Kálmán előadó s A bizottságnak nincs észrevétele. Elnök J E szerint a házadóról szóló törvény! javaslat ugy átalánosságban, mind részleteiben elfoI gadtatott, a 3-ik szakasz kivételével, a mely függőben | tartatott mindaddig, míg a személyes kereseti adóról } szóló törvényjavaslat táigyaltatik. Tisztelt ház ! Következik a napirendnek 5-dik tárgya," vagyis a személyes kereseti adóról szóló 1868. évi XXIV. és XXXIV. törvényczikkek hatályának meghosszabbításáról, és az ezen adóra nézve gyakorlatlan lévő szabályok némely rendeletének módosításáról szóló törvényjavaslatnak tárgyalása. Széll Kálmán előadó s Tisztelt ház! A személykereseti adóról szóló 1868 : XXIV. t. ez. és az ezen adóra nézve gyakorlatban lévő szabályok föntartásáról, és azon szabályok némely rendeletének módosításáról szóló törvényjavaslat nemcsak ezen szabályok föntartását és azok hatályának két évre kiterjesztését czélozza, hanem oly módosításokat is hoz a fönálló adó-szabályokra nézve javaslatba, a melyek a személyes kereseti adó czimén fizetett közterheket lényegesen emelik, azokat fokozzák. A nélkül, hogy ezen törvényjavaslat részleteinek kitüntetésére, és ezen részletek practicus alkalmazásának megvilágosítására kívánnék most kiterjeszkedni, vagy azokat ezúttal a részletes tárgyalás előtt bővebben indokolnám, csak azt emelem ki, 12*