Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-96
30 96. országos ülés február 22. 1873. be itt Pesten is. Különben én részemről azt sohasem fogom elismerni, hogy a távirdai conferentiák határozatai Magyarország belügyeire nézve kötelezők volnának. (Fölkiáltások: Hiszen ast nem is mondotta senki l) Ha nem is mondotta más, én kívántam adni kifejezést meggyőződésemnek. A mi pedig a harmadik kérdést illeti, én a válaszszal meg volnék elégedve, ha a ministeri képviselő ur dijfölcmelésről nem szólott volna. Különben azt hiszem, hogy a tisztelt minister ur — ámbár képviselője határozottan nem nyilatkozott, — a hiányos eljárást orvosolni kötelességének fogja ismerni. (Helyeslés bal felől. Nyugtalanság a jobb oldalon.) Áry Ödön ministeri tanácsos, mint kormány-képviselő: Bocsánatot kérek, a tisztelt képviselő ur félreértette nyilatkozatomat, A szabályzat, melyet a ministerium kiadott, azt rendeli, hogy dij-nyugták csak azoknak adassanak akik ; kérik: és ha Szabadkán annak sem adnak, aki kéri: nem teljesitik azt, amit a rendelet tartalmaz; ha pedig Pesten annak is adnak, aki nem kéri, itt szintén nem teljesitik a rendeletet. Mind a kettő visszaélés; tehát mind a kettőre nézve intézkedni fog a ministerium. Hozzátettem még, mint a ministerium jövőre való szándékát, hogy ezért a nyugtákért, melyek szintén a felek kérésére lesznek kiadva, külön-külön dij fog követeltetni. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi Lajos tor.: Tisztelt ház! Én sem szólalok föl azért, mintha megtagadni akarnám azon 127.400 forintot, amit a pénzügyi bizottság is megszavazandónak vél, sőt kijelentem, hogy még a rendkívüli rovatnál követelt 150.000 forint megszavazásához is hozzáfogok járulni; hanem azért szólalok föl, hogy csatlakozzam a pénzügyi bizottság jelentéséhez, melyben hangsulyoztatik azon számtalan baj és visszaélés, mely e tekintetben, különösen a távirdát illetőleg fölmerül. Ez leginkább annak tulaj donitható, hogy igen kevesen használják a távirdát, mert az átalában igen hiányos. Vagy nem kapja meg az ember a táviratot, vagy pedig ha valaki egyidejűleg táviratot és levelet ad föl, a levél hamarább érkezik meg. (Derültség.) Ne méltóztassék a minister ur ezt úgy értelmezni, mintha a postakezelést dicsőíteni akarnám ; (Élénk derültség) hanem ezzel azt akarom mondani, hogy a távírda még lassúbb, mint a posta. Vidéken sokan czélszerübbnek látják, ha fontos közleményök van, ha 8 mértföldre akarják is elküldeni, — a hová mellékutakon távirdával is el lehet jutni, — hogy közleményök pontosan és hamarább oda érjen: azt gyalog ember által elküldeni, mert igy hamarább érkezik meg, mint távirdán. Különösen a vasutaknál van nagy hiány. A vasúti hivatalnokok, — nem azokat értem, akik az állam alatt, hanem akik a társulatok alatt állnak, — nem is tekintik magokat egészen állami hivatalnokoknak; pedig ezek csak ugy a minisztérium alatt állnak, mint az egyes távirdai hivatalnokok; mert, miután az állam subventioval járul a vasutakhoz, okvetlenül követelheti, hogy ott a szolgálat pontosan teljesíttessék. Ami a táviratok expeditioját illeti, e tekintetben nagy hiány van, mert nem gondoskodnak, a kellő egyénekről, akik által a táviratok kézbesíttessenek. Részemről óhajtom, hogy a távirdai hivatalnokok helyzete javíttassák; óhajtom, hogy ha vizsgálat indíttatik ellenök, az igazságos legyen; kívánom, hogy az szigorú és a czélnak megfelel© legyen; mert a táviratnál nem elég az, hogy megérkezzék, mert végre valahára csak meg kell érkeznie, — hanem szükséges, hogy ez a lehető legrövidebb idő alatt történjék. Erre nézve csak egy esetet akarok fölemlíteni. Egyik képviselőtársam — ki jelenleg nincs e házban, — beszélte el nekem, hogy, miután 24 óra múlva kapta meg táviratát, lépéseket tett és a hivatalnok csakugyan elitéltetett. De mi volt a büntetés? Az, hogy a 40 krajczárt, melyet a képviselő ur táviratáért fizetett: neki nyugta mellett a hibás hivatalnok által visszafizettették. (Derültség.) Ezt elegendő büntetésnek nem tartom. Hogy ha a távirdai hivatalnok nem teljesiti kötelességét: nézetem szerint elmozdítandó, mert néha családoknak vagyona és existentiája függ a távirat pontos megérkezésétől. (Helyeslés.) És azért tökéletesen egyet értek a pénzügyi bizottság azon nézetével, hogy az ujabb intézkedések nem extensive, hanem intensive történjenek, tudniillik a létező távirdavonalok tökéletesittessenek és kellő fokra emeltessenek. Csak azért szólaltam föl, hogy a pénzügyi bizottság által kifejezett nézeteknek nagyobb súlyt adjak, és meg vagyok győződve, hogy a minister ur is arra fogja figyelmét fordítani, és minden lehetőt meg fog tenni, hogy a távirda-intézet egy művelt államban a hozzá csatolt követelményeknek megfeleljen. (Élénk helyeslés bal felől.) Zichy József gróf közgazdászat] minister: Tisztelt ház! (Halljuk!) Részemről kinyilatkoztatom, hogy az előttem szólott tisztelt képviselőtársam nézetében osztozom, és, amint már tegnap is szerencsém volt kijelenteni, én is azt találom, hogy a távirdai intézménynek sok hiánya van és azon fogok lenni, hogy a netalán mutatkozó hiányokat mielőbb orvosoljam. (Helyeslés.) Madarász József: Azon meggyőződésben élek, hogy a tisztelt minister ur el fog követni mindent a közlekedési eszközök javítása tekintetében ; s mert én a postát és távirdát oly intézménynek tekintem, mely minden országban a nagy közönség számára áll fön: ha azon két intézmény
