Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-101
101. országos ülés február 28. 1873. 175 •érvvel egy ilyen fontos ügyet elütni nem tartom sem lehetségesnek, sem hasznosnak. Maga a tétel tehát szükséges és én sajnálom, hogy a minister ur a pénzügyi bizottság iránti engedékenységből elejtette e tételt. Én azt megszavazom, és azt hiszem, többen is lesznek, akik megszavazzák. (Helyeslés ]obi felöl. Felkiáltások: szavazstmk! szavazzunk!) Körmendy Sándor : Tisztelt ház! (Fölkiáltások jobb felöl: Eláll, eláll — szavazzunk!) Nem akarok elvi vitába bocsátkozni, röviden fogok szólani. Nem fogom a tanfelügyelői intézmény czélszeriitlenségét vitatni; mert azt hiszem, hogy ezt az egész ház eléggé ismeri. De miután a tisztelt minister ur az itt hangoztatott nézetekkel szemben nagyon rövid és kitérő választ adott: én bátor leszek hozzá néhány kérdést intézni a végett, hogy most teendő, — reményiem, tenni szívesen kész — felelete által — azokat, kik a tanfölügyelői intézményt & tanügy érdekében lényegesnek tekintik, mintegy megnyugtassa adandó szavai által. Arról van szó. tisztelt ház, hogy a három tanfölügyelőség megszavaztassék-e; sőt Madarász barátom határozati javaslata folytán, hogy a tanfölügyelői intézmény átalában ne töröltessék-e el az által, hogy ne szavaztassák meg az arra előirányzott öszszeg. Én azt hiszem, hogy ha valamely intézmény czélszerütlen és ha átalánosan elismert annak ezélszerüílensége: az annak föntartására szánt összeg egyenesen sárba dobott pénz, és ezen szempontból azt hiszem, hogy Madarász képviselőtársam nagyon helyesen jár el, ha ezen szerkezeténél fogva meg nem felelhető intézmény további fentartására az előirányzatot meg nem szavazza. És ebből természetesen következik az is, hogy ha valaki ezen intézményt, mely magában véve nem állja ki a sarat, nem akarja haszontalan fölösleggel is terhelni, s ennélfogva a 3 tanfölügyelői állomást sem akarja megszavazni. Én magam is azon határozott nézetben vagyok, hogy épen azért, mert nagy szükségünk van, ugy a községi, mint a felekezeti iskoláknál mutatkozó közvetlen érdekeltség nagy hiányánál fogva, — a mire Csengery tisztelt képviselőtársam is utalt, — nagy szükségünk van mondom a tanfölügyelői intézményre, épen azért nagyon szükségesnek tartom, annak czélszerü, azaz a czélnak megfelelő kifejtését és egészen újból egészen helyes, a czélnak megfelelő szempontokból való szervezését. E tekintetből bátor vagyok a tisztelt minister úrhoz azon kérdést intézni : Vajon szándékozik-e az 1868. XXXVIII. t. ez. kilátásba helyzeti revisioja alkalmával egyúttal a tanfölügyelői intézményre is kiterjeszteni figyelmét? Vajon szükségesnek tartja-e maga is ez intézményt gyökeresen átalakítani, a szerint, hogy a létszám jelentékenyen emeltessék, mert méltóztassék elhinni ,a tisztelt minister ur, hogy az egyátalában annyi mint semmi, akár 300, akár 200, akár 100 tanoda számára állíttatik föl egy-egy tanfölügyelő. Ha mi azt akarjuk, hogy a tanföl ügyelői intézmény által a tanügy emelkedjék: akkor oda kell hatnunk, hogy a tanfölügyelet, a mi kezdetleges viszonyainknál fogva, folytonos és ugyszólva állandó lehessen, mert oly intézmény mellett, hogy egy évben legfölebb egyszer látogathassa meg a tanfölügyelő az iskolákat, teljesen haszontalan minden intézkedése. De szükséges a létszám jelentékeny emelése mellett, hogy a budget nagyon ne terheltessék, egészen máskép intézni az ügyet, a miről én most hosszasabban szólani nem akarok, annyival is inkább, mert erre vonatkozólag már egyszer volt szerencsém a tisztelt ház előtt tüzetesebben szólni, sőt e tekintetben javaslatot is beterjeszteni. Kérdezem továbbá: van-e szándékában a tisztelt minister urnák addig is, mig e revisio megtörténhetnék azon egyének ellenében, kikre vonatkozólag ő maga is beismerte, hogy hasznukat a tanügy alig vagy épen nem veszi: akkép intézkedni, mint ezt ministeri jogkörénél fogva teheti; sőt tennie kellene is: azaz a haszonvehetleneket elmozdítani már csak azért is, hogy hasznavehetők jöhessenek helyeikbe. Tisza Kálmán tisztelt képvLc'lő ur és mások által is hangsúlyoztatott az, hogy a tanfölügyelői intézményt a törvényhatósági közegekkel szerves kapcsolatba kell hozni. Szerintem ez maga nem elég ; hanem szükséges, hogy a tanfölügyelői intézmény közvetlen szerves összeköttetésbe hozassék a községi orgánumokkal is és a hitfelekezeteknek szintén alsóbb rendű az iskolai életre közvetlen befolyást gyakorló szerveivel. Csengery Antal tisztelt képviselő ur és többen azt mondják, hogy igen, de az autonómiának szirtjei, scyllái és charybdisei állnak útban. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy az autonómia palástja alatt leginkább a hierarchia és kyriarchia czéljai, titkos érdekei és „uralkodhatnám"-jai rejlenek. Ne méltóztassanak e tekintetben az autonómia jogait oly nagyon féltékenyen őrizni! Én azt hiszem, hogy az autonomicus jog nem sértetik meg az által, ha az állam a tanügy érdekében közvetlenül fölügyelni akar, fölügyelni fog: vajon járnak-e tanodába azok, a kik kötelezve vannak odajárni és vajon a czélnak megfelelőleg vannak-e szervezve a tanintézetek. Igen, de Csengery tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy inkább hagyjuk meg a mostani bármily rósz iskolákat, mintsem hogy azokat bezárjuk, mert jobb a rósz iskola, mint semmi iskola. Ez szerencsétlensége Magyarország tanügyének, tisztelt ház, hogy a tanügy oly corifeusai, mint a milyen Csengery tisztelt képviselő ur, ily szerencsétlen meggyőződéssel vannak eltelve, hogy inkább a rósz, a bármily rósz, mint semmi.
