Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-99

99. országos ülés február 26. 1873. 117 oktatási ügynek fejlesztése csakis egyesektől egyéni ínitiativától várható, ami a parlamenti élet köve­telményeivel úgyis inkább fér össze. Elfogadom teljes mérvben az előterjesztést. (Helyeslés jobb feUV) Nikolics Sándor: T. ház! Minthogy a vallás és közoktatási ministerium föladatához és ha­tásköréhez tartozik felügyelni arra. hogy az egyes vallásfelekezetek egyházi alapitványaik s iskoláikra vonatkozó azon jogaikat, melyeket nekik e tekin­tetben a törvények biztosítottak, a törvények kor­látai között szabadon gyakarolhassák: a mostani bud­get-vitát legalkalmasabbnak tartom arra, hogy né­zeteimet kifejezzem arra nézve, mennyire felelt meg a t. vallás- és közoktatási minister ebbeli fölada­tának. A görög-keleti vallású szerbeknek egyházi és is­kolai önkormányzatukat, melyet előbb királyi hitlevelek alapján gyakoroltak, később hazai törvényeink, különö­sen az i848-iki XX-ik törvényezikk és az 1868. évi IX-ik törvényezikk biztosították. Ezen törvé­nyek érvényben vannak most is. vagy legalább kellene, hogy érvényben legyenek, miután későbbi törvények által megváltoztatva nincsenek ; pedig még is a görög-keleti vallású szerbek meg vannak foszt­va azon lehetőségtől, hogy az egyházi önkormány­zatot gyakorolhassák, mert önkormányzati szer­vezésük félbeszakittatott, mert egyházi congres­susuk nem hivatik össze, és mert azon intéz­mények is, melyeket a törvény alapján életbeléptet­tek, megcsonkíttattak. Mindenekelőtt kell hogy kijelentsem, miszerint a jelen tisztelt közoktatási minister urat még most e tekintetben legcsekélyebb felelősség sem terhelőmért nagyon jól tudom, hogy ezen helyzetet hivatalába léptekor mintegy örökölte, és hogy a szerb egyházi önkormányzat ellen megindított actio inkább a minister elnökség műve. A ministerium ahelyett, hogy, mint a törvény meghatározza, ezen önkormányzatot ellenőrizné: magát ezen önkormányzatot teszi lehetetlenné. Nem tagadom én a ministerium fölügyeleti jo­gát, sőt ha ezen jogát csak ugy hiszi sikeresen gyakorolhatónak, hogy királyi biztost küld ki: ennek kiküldetését sem ellenezhetem ; hanem ha ezen kirá­lyi biztos a helyett, mint ellenőrző, mint fölügyelő működnék, gátolja az önkormányzatot, és oly ese­tekben rendelkezik, amelyekre nézve őt és a kor­mányt a törvény föl nem hatalmazta: kötelességem­nek tartom fölszólalni; mert ez által nemcsak az ön­kormányzati jog válik illusioriussá, hanem maga a törvény is megsértetett, megsértetett ugyanis az 1848-ik XX. törvényezikk, melynek 8-ik §. azt mondja: A görög-nem-egyesülteknek vallásbeli és iskolai ügyeik iránti intézkedési joga is az állada­lom fölügyelése mellett ezennel biztosíttatik; és meg­sértetett az 1868: IX. törvényezikknek 3. §-a is, mely szerint „föntartván ő felségének alkotmánysze­rüen gyakorlandó legfelsőbb fölügyelési joga, a fön­nevezet két metropolitának hívei jogosítva vannak egy­házi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyei­ket, az ország törvényeinek korlátai közt kü­lön-külön, és az Ulető metropoliták által ő felségé­nek teendő előleges bejelentés mellett, időszakonkint egybehívandó egyházi gyülekezeteikben (eongressu­saikban) önállóan intézni, rendezni, és ezen congres­susokon alkotandó és ő felsége által jóváhagyandó szabályok értelmében saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni" és a 4-ik, valamint 5-ik §­ok, mely szerint Joguk van mindkét metropoliák híveinek, ugyancsak a legfelsőbb jóváhagyási jog fön­tartása mellett, egyházi gyülekezeteiket (congressusai­kat) szervezni." „E czélból a ministerium megbizatik, hogy a rég fönálló gyakorlat szerint az illető főpásztoro­kon kívül 25 egyházi, 50 világi, és ezek közé vá­lasztandó 25 határőrvidéki követből álló görög-ke­leti vallású szerb nemzeti egyházi congressus mielőbb összehívását a karloviczi érsek és szerb patriarcha által eszközölje". Habár ezen törvények ujabb törvények által nincsenek megváltoztatva: hatályuk mégis függőben tartatik; mert az önkormányzat akadályoztatik, és a szervezés helyébe minden rendszeres működésnek megszüntetése állott be. A t. ház minden alkot­mányos érzelmű tagjának ítéletére bizom megbírálni azt : vajon szabad-e a kormánynak a törvényhozás előzetes megkérdezése nélkül egyes törvényeket igy hatályon kívül helyezni? s nem vonand-e ily csele­kedetek elnézése előbb-utóbb oly következményeket maga után, melyek magát az alkotmányosságot ve­szélyeztethetik ? A kormánynak ezen törvényellenes eljárása kö­vetkeztében a szerb egyházi ügyekben a legnagyobb zavarok támadnak. E zavarok minden ujabb tör­vényellenes lépés által nőttön nőnek, és ugy az egyház, mint az egyházi vagyon ügyében a szerbek­nek nagy kárt okoznak. Pedig, t. ház! az egyház és iskolai önkormányzatot illetőleg a szerbek közt pártok nem léteznek, amint ezt a t. ház már tegnap Újvidék tisztelt képviselőjének beszédéből is megért­hette. Mert bármily politikai nézete legyen is az egyiknek vagy másiknak : az egyházi önkormányza­tot szivükön hordják egyformán mindnyájan. És ez természetes is. Vajon, hogy ha az állam az evang. vagy re­formátusok törvény biztosította egyház és iskolai önkormányzatába beleegyelednek, vagy pedig azt gá­tolni akarnák: nem zudulnának-e föl ellene mindany­nyian egytől-egyik. mint azt az absolut kor­szak alatt oly dicséretreméltó bátorsággal tették; I vagy pedig a római katholikusok hajlandók lenné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom