Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-99
99. országos ülés február 26. 1873. 117 oktatási ügynek fejlesztése csakis egyesektől egyéni ínitiativától várható, ami a parlamenti élet követelményeivel úgyis inkább fér össze. Elfogadom teljes mérvben az előterjesztést. (Helyeslés jobb feUV) Nikolics Sándor: T. ház! Minthogy a vallás és közoktatási ministerium föladatához és hatásköréhez tartozik felügyelni arra. hogy az egyes vallásfelekezetek egyházi alapitványaik s iskoláikra vonatkozó azon jogaikat, melyeket nekik e tekintetben a törvények biztosítottak, a törvények korlátai között szabadon gyakarolhassák: a mostani budget-vitát legalkalmasabbnak tartom arra, hogy nézeteimet kifejezzem arra nézve, mennyire felelt meg a t. vallás- és közoktatási minister ebbeli föladatának. A görög-keleti vallású szerbeknek egyházi és iskolai önkormányzatukat, melyet előbb királyi hitlevelek alapján gyakoroltak, később hazai törvényeink, különösen az i848-iki XX-ik törvényezikk és az 1868. évi IX-ik törvényezikk biztosították. Ezen törvények érvényben vannak most is. vagy legalább kellene, hogy érvényben legyenek, miután későbbi törvények által megváltoztatva nincsenek ; pedig még is a görög-keleti vallású szerbek meg vannak fosztva azon lehetőségtől, hogy az egyházi önkormányzatot gyakorolhassák, mert önkormányzati szervezésük félbeszakittatott, mert egyházi congressusuk nem hivatik össze, és mert azon intézmények is, melyeket a törvény alapján életbeléptettek, megcsonkíttattak. Mindenekelőtt kell hogy kijelentsem, miszerint a jelen tisztelt közoktatási minister urat még most e tekintetben legcsekélyebb felelősség sem terhelőmért nagyon jól tudom, hogy ezen helyzetet hivatalába léptekor mintegy örökölte, és hogy a szerb egyházi önkormányzat ellen megindított actio inkább a minister elnökség műve. A ministerium ahelyett, hogy, mint a törvény meghatározza, ezen önkormányzatot ellenőrizné: magát ezen önkormányzatot teszi lehetetlenné. Nem tagadom én a ministerium fölügyeleti jogát, sőt ha ezen jogát csak ugy hiszi sikeresen gyakorolhatónak, hogy királyi biztost küld ki: ennek kiküldetését sem ellenezhetem ; hanem ha ezen királyi biztos a helyett, mint ellenőrző, mint fölügyelő működnék, gátolja az önkormányzatot, és oly esetekben rendelkezik, amelyekre nézve őt és a kormányt a törvény föl nem hatalmazta: kötelességemnek tartom fölszólalni; mert ez által nemcsak az önkormányzati jog válik illusioriussá, hanem maga a törvény is megsértetett, megsértetett ugyanis az 1848-ik XX. törvényezikk, melynek 8-ik §. azt mondja: A görög-nem-egyesülteknek vallásbeli és iskolai ügyeik iránti intézkedési joga is az álladalom fölügyelése mellett ezennel biztosíttatik; és megsértetett az 1868: IX. törvényezikknek 3. §-a is, mely szerint „föntartván ő felségének alkotmányszerüen gyakorlandó legfelsőbb fölügyelési joga, a fönnevezet két metropolitának hívei jogosítva vannak egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeiket, az ország törvényeinek korlátai közt külön-külön, és az Ulető metropoliták által ő felségének teendő előleges bejelentés mellett, időszakonkint egybehívandó egyházi gyülekezeteikben (eongressusaikban) önállóan intézni, rendezni, és ezen congressusokon alkotandó és ő felsége által jóváhagyandó szabályok értelmében saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni" és a 4-ik, valamint 5-ik §ok, mely szerint Joguk van mindkét metropoliák híveinek, ugyancsak a legfelsőbb jóváhagyási jog föntartása mellett, egyházi gyülekezeteiket (congressusaikat) szervezni." „E czélból a ministerium megbizatik, hogy a rég fönálló gyakorlat szerint az illető főpásztorokon kívül 25 egyházi, 50 világi, és ezek közé választandó 25 határőrvidéki követből álló görög-keleti vallású szerb nemzeti egyházi congressus mielőbb összehívását a karloviczi érsek és szerb patriarcha által eszközölje". Habár ezen törvények ujabb törvények által nincsenek megváltoztatva: hatályuk mégis függőben tartatik; mert az önkormányzat akadályoztatik, és a szervezés helyébe minden rendszeres működésnek megszüntetése állott be. A t. ház minden alkotmányos érzelmű tagjának ítéletére bizom megbírálni azt : vajon szabad-e a kormánynak a törvényhozás előzetes megkérdezése nélkül egyes törvényeket igy hatályon kívül helyezni? s nem vonand-e ily cselekedetek elnézése előbb-utóbb oly következményeket maga után, melyek magát az alkotmányosságot veszélyeztethetik ? A kormánynak ezen törvényellenes eljárása következtében a szerb egyházi ügyekben a legnagyobb zavarok támadnak. E zavarok minden ujabb törvényellenes lépés által nőttön nőnek, és ugy az egyház, mint az egyházi vagyon ügyében a szerbeknek nagy kárt okoznak. Pedig, t. ház! az egyház és iskolai önkormányzatot illetőleg a szerbek közt pártok nem léteznek, amint ezt a t. ház már tegnap Újvidék tisztelt képviselőjének beszédéből is megérthette. Mert bármily politikai nézete legyen is az egyiknek vagy másiknak : az egyházi önkormányzatot szivükön hordják egyformán mindnyájan. És ez természetes is. Vajon, hogy ha az állam az evang. vagy reformátusok törvény biztosította egyház és iskolai önkormányzatába beleegyelednek, vagy pedig azt gátolni akarnák: nem zudulnának-e föl ellene mindanynyian egytől-egyik. mint azt az absolut korszak alatt oly dicséretreméltó bátorsággal tették; I vagy pedig a római katholikusok hajlandók lenné-