Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-99
104 99, országos ülés tető perrendtartásnak a képviselőház elé alkotmányos tárgyalás alá terjesztése még nem volt lehetséges. Tudva van, hogy a mnlt évi martius 15-én, midőn ezen hasonszellemü határozati javaslat tárgyalása napirenden volt: képviselőtársam Irányi Dániel által fölszólittatván az akkori igazságügyi minister ur, hogy mennyiben praejudical vagy nem praejudical ezen ideiglenes szabályzat behozatala a büntető-törvénykönyv, illetőleg a végleges perrendtartást szabályozó kilátásba helyezett törvényjavaslat mielőbbi előterjesztésének? az akkori minister ur szó szerint ezt felelte: „ Tegnap igenis azt mondót • tam, hogy ezen ideiglenes bűnvádi eljárást szabályozó törvényjavaslat teljességgel nem fog praejudicálni az átalános bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslatnak ; sőt még azt is bátor voltam kijelenteni, hogy az anyagi büntető-törvénykönyv nemcsak munkában van, de, ugy szólván, már elkészült, a ministeriumban fekszik és még csak a revisio szükséges e tekintetben, és mindkettőt a jövő törvényhozásnak fogom etőterjeszteni, mert most már nem volna elég idő annak tárgyalására." Ezen fön idézett szavakkal kapcsolatban, miután akkor a képviselőház mégis szükségesnek látta, anélkül, hogy bővebb vitatásába bocsátkozott volna annak, hogy hazánk megváltozott viszonyai közt szükségesnek tartja-e addig is, míg az anyagi és alaki büntető-rendszer lényegesen és gyökeresen átalakittatik: — egy oly bűnvádi eljárást meghonosítani, mely az absolutismus korában kiválóan a kutató rendszerre hozatott be, de amely alkotmányos viszonyainkban csak akkor állhatna meg, ha azzal kapcsolatban egyszersmind a birák túlkapását, a királyi ügyészek hatalmaskodását korlátozó esküdtszéki rendszer behozatnék. Miután azon alkalommal a képviselőház azon határozati javaslatot, egy bizottság kiküldésére, elfogadta: ki is küldötte ezen bizottságot ugyanazon utasiuí,ssal, melyet részint az akkori igazságügyminister határozati javaslatában összefoglalt, részint pedig a ház elfogadott, t. i. kéretett 9 tag, és az fölemcltetett az akkori módositványok következtében 15 tagra; egyszersmind megtoldatott azzal, hogy a bizottsági munkálat az osztályok tárgyalására utasittatik. Mindezek meg is történtek. Megválasztatott a 15 tag; elkészítette a munkálatot, azt beadta; de az országgyűlés azon évi ülésszakának bezárása miatt osztálytárgyalás, annál kevésbbé országgyűlési tárgyalás alá nem jöhetett. Időközben, ugy hiszem 1872. évi májusban, a volt igazságtigyminister ur jónak látta ezen ideiglenes szabályzatot a törvényszéknek zsinórmértékül ajánlani. A jelenlegi igazságügyminister ur pedig ugyanazon törvényjavaslatot annak előbbi alakjában február 26. 1873. beterjesztette, és ezt azzal indokolja, hogy azon javaslat már 80 törvényszék közül 75 által és a királyi tábla által is elfogadtatott; inig ellenben a legfőbb ítélőszék bűnvádi tanácsában ezzel ellenkezőleg történik az eljárás. így állván a dolog, valóban nem látom helyesnek, hogy oly kiválóan hires criminalista, mint a jelenlegi igazságügjoninister ur, aki nemcsak saját ész-termékeivel rendelkezik, hanem előtte fekszik elődének azon Ígérete is, mely szerint egy tökéletes büntető-törvénykönyvet és bűnvádi eljárást fog a ház elé terjeszteni; mondom, nem látom helyesnek, hogy az igazságügyminister ur az ideiglenes bűnvádi eljárást ugyanazon szövegben, mint azt a 15-ös bizottság megállapította, ide ismét beterjesztette. Megengedem azt, hogy az igazságügyminister urat talán előde iránti tisztelet és rokonszenv vezethette, és ezért nem akarja könnyű szerrel beterjeszteni a teljes bűnvádi eljárást. Azonban az igazságügyminister ur azon eljárása nem képes megnyugíatólag hatni, mivel épen azon eljárás behozása folytán a királyi ügyészség nagy hatalmat ragadott magához, és épen akkor, midőn ezen ideiglenes bűnvádi eljárás a törvényszékeknek megküldetett, a követválasztások folyván, a kir. ügyészség nem átallotta az egyéni szabadságot korlátozni és a családi. szentélybe beavatkozni. Előttünk fekszik egy ilyen eset, értem Szluha Benedek tisztelt képviselőtársunk esetét, amelyben félretétetett a régi criminalis praxis és annak megsértésével történt az eljárás. Tekintetbe véve továbbá, tisztelt ház, azt, hogy miután a bűnvádi eljárás az anyagi büntetőjoggal szoros kapcsolatban van : nem látom szükségét annak, hogy a tisztelt ház egy uj szakbizottságot válaszszoa, annál kevésbbé pedig, miután ez már a czim szerint is egy ideiglenes eljárási szabályzat akar lenni, melyet a bíróságokra a minister rendeleti utón. mondhatni ráerőszakolt ; minélfogva még inkább elvárhattuk volna azt, hogy egy év után a bűnvádi eljárásról szóló teljes törvényjavaslatot terjeszsze a ház elé. Valamint részemről a múlt alkalommal szintén egy évvel ezen ötletből tett fölszólalásomkor, melyet bátor voltam intézni ez utón az igazságügyminister úrhoz, hogy ezen törvényjavaslat közvetlen az osztályokhoz utasíttassák, melyek soraiban a gyakorlottabb szakértő képviselők föltalálhatók lesznek, mint föltalálhatók azon 15 - tagú bizottságban, mint amelyet a minister ur megkisérlett a képviselőházoi kivül enquétebe összehívni. Ezen enquéte legfőbb független tagjai kifejezték véleményüket, hogy SJÍ előttök fekvő törvényjavaslat, igy szerkesztve, igen conservativ szellemű és a spanyol inquisitio szervezetében található föl, és átalában annak enqnéteszerS
